Pécs régi német utcanevei

A régi pécsi utcanevek olyan időbe vezetik vissza az olvasót, mely a mai Magyarország kialakulásának útját jelölte meg. Ebben az időben indult meg a töröktől szétdúlt, kifosztott hazánk hosszú évtizedekre kiható restaurációja. A német utcaneveknek felbukkanása városainkban természetes következménye volt annak, hogy az új lakók között igen sok volt a németajkú. Az ó-hazára való élénk emlékezés gátolta a bevándorlóknak az új hazához és ennek lakóihoz való asszimilálódását s ezért önkénytelenül a régi mederben folytatták az új környezetben is egyéni és társadalmi életüket. A teljes asszimilálódás csak több generáció után ment végbe s vele csaknem párhuzamosan a régi német utcanevek is eltűntek. A mai kor embere előtt ezek a régi német utcanevek — keletkezésük helyének és idejének körülményeit tekintve — kuriózum voltuknál fogva érdekesek, mint ahogy a török utcanevek sem hagynák közömbösen az érdeklődőt, hiszen ezek a régi elnevezések hazánk történetének egy-egy fejezetéhez szolgáltatnak újabb dokumentumokat. A bécsi Hofkammerarchiv és Kriegsarchiv, valamint az "Országos Levéltár az utcanevek szempontjából nem igen nyújtott számottevő anyagot, amennyiben az ott található conscriptiók inkább csak a város lakóinak számát, vagyoni állapotát tüntetik fel különböző korokban az utcanevek megjelölése nélkül. A Kriegsarchiv-ban található régi pécsi térképek sem adtak közelebbi útbaigazítást. Ez a negatív eredmény vezetett a pécsi városi levéltárba. Az itt talált telekkönyv bőven kárpótolt a többi forrás hiányaiért. Kár, hogy a telekkönyv egykori szerzője nem tüntette fel az összeírás idejét. Hogy ezt pontosan megállapíthassam, áttanulmányoztam az 1707—1770. évekről vezetett tanácsülési jegyzőkönyveket. A bennük itt-ott előforduló utcaelnevezések pontosan megegyeznek a telekkönyv utcaneveivel; a lokalizáció szempontjából azonban csak a telekkönyvben közölt utcanevek jöhettek tekintetbe. A helymegállapításnál abból a feltevésből indultam-ki. hogy az akkori utcák fekvése és iránya nagyjában egyezik az 1777. évi városi térképen feltüntetett utcák helyzetével. Ezután a kiinduló pontnak, a telekkönyvben Nesselrode püspök 1. számmal jelölt házának helymegállapítása volt az első feladat. Ez, amint a többszörös összehasonlítás és egyeztetés után kiderült, körülbelül a mai Emericanum fiúnevelő-intézet helyén volt. Az első fix pont után a többi folytatólagosan bejegyzett 456 ház, illetőleg telek lokalizációja aránylag könnyű feladat volt, mivel a telekkönyv írója az egyes házak leírásánál a szomszédok neveit is — és pedig a négy világtáj irányában — felemlíti. Amennyiben a ház egyik oldalon utcával volt határos, az utca nevét is bejegyzi. Éppen ebben rejlik a telekkönyv főértéke az utcanevek szempontjából. Az 1777. évi városi térkép és a telekkönyv adatai alapján rekonstruált régi térkép az utcák mai helyzetét tekintve nem nagy eltéréseket tüntet fel. A régi utcák topográfiái helyzete megfelel a mainak s eltérés csak annyiban van, hogy azóta több új utca keletkezett. A fent vázolt módon rekonstruáltam a budai és szigeti külváros régi térképét is az utcanevekkel együtt. Ezúton mondok köszönetet mindazoknak, akik útbaigazításaikkal és szíves tanácsaikkal segítettek munkámban.