Galánthai gróf Fekete János kiadatlan francia költeményei

A 18. században a francia versírás Európaszerte elterjedt előkelő divat, úri passzió volt. Magyarországon is elég nagy számban voltak olyan főurak, főpapok és nemes emberek, akik a divatos franciás műveltség hutása alatt kisebb alkalmi költeményeket írtak francia nyelven. Ez utóbbiak közül a leghíresebb galánthai gróf Fekete János1 volt, akinek sikerült nevét hazánkban ismertté tenni költői munkássága és Voltaire-ral való személyes kapcsolata révén. Hosszá időn át Fekete neve főkép abból a néhány levélből és költeményből volt ismeretes, amelyeket Voltaire hozzá intézett. 30 éve, hogy Morvay Győző életrajzával ezen kétségtelenül érdekes egyéniség felé fordította az irodalomtörténészek érdeklődését. Azóta Fekete irodalom-, kor- és kultúrtörténeti jelentőségét többen méltatták, munkái azonban legnagyobbrészt még mindig csak kéziratban vannak a Magy. Tud. Akadémia és a Magy. Nemzeti Múzeum kézirattárában. Munkám célja gróf Fekete Jánosnak a Magy. Tud. Akadémiában levő Oeuvres posthumes du comte Jean Fekete de-Galantha című, teljesen francia nyelven írt kéziratában található költeményei magyarázatos kiadása. Előzőleg azonban nem lesz talán fölösleges néhány szóval szerzőjük francia költői munkásságáról megemlékeznünk. Galánthai gróf Fekete János 1740-ben Csabrendeken született. Édesapja. Mária Terézia alkancellárja a Szavojai Akadémián, majd a Teréziánumban neveltette. Iskolái elvégzése után a fiatal gróf a franciás műveltségű bécsi udvarba került, ahol feleségül vette Eszterházy Jozefa grófnőt. Szerencsétlen házasságából menekülve a tábori életben keresett vigasztalást. Különösen a bajor örökösödési háborúban tüntette ki magát.6 II. József azonban nem jutalmazta kellőképen érdemeit és mivel hazafias gondolkodásának sem felelt meg a jozefinizmus szelleme, 1779-ben tábornoki ranggal visszavonult birtokaira. Innét Német-, Olasz-, Franciaországba és Belgiumba tett utazásokat. II. József halála után megjelent az 1790—92-ik országgyűlésen, mint Arad-, majd Csanádmegye követe. Nagy munkásságot fejtett ki a vallásszabadság, a magyar hadsereg, a nemzeti nyelv és a magyar nemzetiség védelme érdekében. Politikai nézetei miatt elveszítette az uralkodócsalád kegyét és kénytelen volt a közügyektől teljesen visszavonulni. Fóti birtokára költözködött s ott élt 1803-ban bekövetkezett haláláig. Pekete, mint említettem, tanulmányait a Szavojai Akadémián, majd a Teréziánumban végezte. Mindkét intézetben igen nagy fontosságot tulajdonítottak ez időben a francia nyelv oktatásának.7 A fiatal Fekete itt vetette meg francia nyelvtudásának alapját, a bécsi udvarban pedig azután tökéletesen elsajátította az akkor legnépszerűbb európai nyelvet. Beszélt német, olasz és latin nyelven is, de legszívesebben franciául társalgott és levelezett barátaival.