Nagymányok és Kismányok községek településföldrajza

A Mecsek északkeleti nyúlványainak rengeteg történelmi emléke, melyek ősi telepítésekre mutatnak, adták az impulzust arra, hogy ezen települések eredete után nézzek. Nagymányoknak, a bányászközségnek vizsgálata látszott a legalkalmasabbnak. Hozzá is fogtam. Kutatásaim során ezután láttam, hogy Kismányok tulajdonképpen Nagymányokból származott. Ennek kezdetben pusztája volt. Tekintve azt, hogy a két falu élete évszázadokon át elválaszthatatlan szerves egységben volt, kutatásaim tárgyává tettem ezt a falut is. Okleveles anyagom kevés volt. Úgyszólván teljesen az anyakönyvekre és egyházi feljegyzésekre voltam utalva, melyeket Blandl György főtisztelendő úr és Lang János tiszteletes úr készséggel bocsájtottak rendelkezésemre, miért is ezen a helyen mondok úgy nekik, mint vitéz Gáthy Ferenc főjegyző és Erdős Jenő bányafőfelügyelő uraknak köszönetet. A két falu településföldrajzának megírásánál tekintve azt, hogy az azonos geográfiai erők sok esetben azonos eredményeket produkáltak, azt a módszert követtem, hogy a különböző szempontok tárgyalásánál előbb Nagymányokot vettem, majd az idevonatkozó rész letárgyalása után Kismányok képezte kutatásom tárgyát. Az azonos jelenségeket Nagymányoknál tárgyalom. Ezeknek előrebocsájtása után legyen szabad köszönetet mondanom Prinz Gyula professzor úrnak, aki munkámban útmutatásaival segített. | A két falu a „Mecsek hegységcsoport és a Nyugati Középhegység, a Dráva-völgysíkság, kavícsmezői és az Alföld között elterülő lösszel borított pontusi táblán" helyezkedik el. Itt a lösztáblából erodálódott ki a felület, melyet még törésvonalak ís tarkítanak. Az így létrehozott dombos vidéken fluviatilís erózió útján létrejött egy-egy szélesebb fővölgy és ebbe vezető mellékvölgyek vannak kivésve. Ilyen a Dombovár-Bátaszék irányban elhelyezkedő hosszú, enyhén kanyarodó, sík és hajdani mederjelleget mutató völgy is, melynek teljesen sima felületéből lankákkal emelkednek kí kétoldalt a 200 m-t meg nem haladó magasságú dombok. A. völgyben az egykori mocsaras víz maradványaképen a vízimalmok hajtására alkalmas, de nyáron már kiszáradó, helyenként csatornázott patak vize folyik hosszú meandereivel. Szántók, rétek és helyenként mocsaras területek ezek, amelyeknek egyhangúságába a meg-megjelenő fűzfák hoznak némi változatosságot. A kétoldalt húzódó dombsornak a fővölgyre merőleges harántvölgyei kapcsolják össze, a dombok tetején, vagy oldalán épült községek kusza sorát. A dombokat szántóföldek tarkítják. Erdős területet ma már inkább csak a Mecsek felé eső déli dombsorokon találunk. Ebben a környezetben találjuk két falvunkat, Kismányokot és Nagyiná-nyokot. Nagy-mányok a fővölgy északi oldalán vonuló nyilt dombon, Kismányok pedig vele szemben a fővölgyre merőleges déli dombsor egyik völgyét alkotó mellékvölgyben helyezkedik el. A két település leírt környezete a községek keletkezésekor teljesen más volt. Azóta — hiszen községeink az 1100-as, illetőleg 1400-as évekből valók — a természeti erők, majd az ember átkultúráló munkája teljesen megváltoztatták e vidéket. Régi leírás vagy adat e korról, sőt még a későbbiekről sem maradt fenn. A völgyben elhelyezkedő hajdani mocsár vagy síkvízterületre csupán a községek települési helyzete, néhány vízfelületre emlékeztető régi határnév, a későbbi korból pedig néhány orvosi jelentés mutat.