Zrinyi Miklós könyvjegyzetei

A pécsi egyetem olasz intézete 1932-ben azzal a megbízással küldött ki Zágrábba, hogy ott másoljam le s adjam ki a Zrínyi-könyvtár könyveiben található sajátkezű Zrinyi-jegyzeteket. Hálás köszönetemet fejezem ki Kastner Jenő professzor úrnak, aki állandó irányításával munkámban vezetett. Nagy hálával tartozom Tentar Máté úrnak, a zágrábi egyetemi könyvtár igazgatójának, aki a legnagyobb előzékenységgel megengedte nekem, hogy az ott elhelyezett Zrínyi-könyvtárban dolgozhassam és a nagy értékű anyagot összegyűjthessem. Köszönetet mondok Mészáros Ede magántanár úrnak, aki a latin szöveg ellenőrzésében mindig készségesen segített. Zrínyi munkáit mindig Kazinczy Gábor és Toldy Ferenc teljes kiadásában, (Pest. 1852.) Z. m. jelzéssel idézem. 1. A Zrínyi-könyvtár. A zágrábi Zrinyi-könyvtárban törtért kutatásom néhány szerény adattal hozzájárul a könyvtár történetének és jelen állapotának tisztázásához. Tudjuk, hogy a költő halála után (1664) a gazdag könyvtár fiának, Zrínyi Ádámnak tulajdonába került. Ádám halála után (1691) özvegye Lamberg Mária Katalin grófnő újból férjhez megy Wlassin Miksa Ernő báróhoz. Leányuk Leopoldina Daun Henrik gróf felesége lesz. Vele a Zrínyi-relíquiák és a könyvtár Vöttauba, Morvaországba kerülnek. A Zrínyi Ádám, báró Wlassin és gróf Daun könyveivel kibővült Zrínyi Miklós-könyvtárat 1880-ban Szluha László fedezi fel és Toldy László a Magyar Történelmi Társulat egy ülésén számol be róla. Az érdeklődés hamar megszűnik, de 1891-ben felújul, amikor a vöttaui majoratus ura meghal. Mielőtt sikerült volna az értékes könyvgyűjteményt a magyar nemzet számára megszerezni, az ingóságokat eladják és a könyvtár Bécsbe egy antiquariushoz kerül, Ettől veszi meg 1892-ben a zágrábi egyetemi könyvtár és mai napig is birtokában van.