A M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága

25 év egy egyetem életében nem sok idő. A közelmult 25 év azonban olyan idő, melyben az események viharos rohanása százados trónokat söpört el, s talán századokra szóló új eszméket és országokat alakított. Ennek az időnek hű tükre az Erzsébet tudományegyetem története. Az Erzsébet tudományegyetem sorsa a vérző, a megcsonkított Magyarország sorsát kicsinyben tükrözteti vissza. Ezek az évek az egyetemalapítás, az egyetem kiépítésének legnehezebb évei. A világháború küzdelmes évei, majd a kegyetlen trianoni béke utáni még nyomoruságosabb évek. A létfeltételeitől embertelen módon megfosztott, porba sujtott, maroknyi magyar nemzetnek a legnagyobb erőfeszítésre volt szüksége, hogy élni tudjon. Az Erzsébet egyetemnek hasonlóképen nagy megpróbáltatás jutott osztályrészül, amikor át kellett szenvednie a világháború földrengését, majd a Pozsonyból történt jogtalan kiutasítás, az átmeneti és új elhelyezkedés, a Trianon okozta nyomorúság minden gondját és baját. A nemzet sorsán aggódok félő gonddal mérlegelték, hogy fenntartható lesz-e, vagy sem. A magyar élniakarás, a kitartás győzött. A nehézségekkel szemben mind nagyobb erőfeszítések történtek és történnek főleg a magyar kultúra legfőbb őrei és Pécs szab. kir. városa részéről, hogy az Erzsébet tudományegyetem tovább éljen és fokozottabb mértékben felelhessen meg feladatának. Ezek az erőfeszítések a magyar élniakarásnak legfényesebb bizonyítékai. Ezért érdemes az Erzsébet egyetem e küzdelmes éveibe és a legnehezebb viszonyok közt kifejtett munkásságába betekintenünk most, hogy az 1938/39. tanév elmúltával 25 éve múlt annak, hogy az Erzsébet tudományegyetem tényleg megnyílt. Munkám első részében, az Erzsébet tudományegyetem történetének összefoglalásában, azt tartottam szem előtt, hogy rövid és áttekinthető képét nyújtsam az egyetem 25 éves életének. Hosszabban emlékeztem meg azokról a tényekről, amelyekről egyetemi iratainkban kevés szó van. vagy amelyek feledésbe mentek, rövidebben szóltam azokról, amelyekről egyetemi kiadványaink bőségesen nyújtanak adatokat és amelyek — mint az utóbbi évek eseményei — még élénken emlékezetünkben élnek. Mellőztem, vagy csak röviden érintettem — könyvem szűkreszabott határai miatt — azt a sok szép tervet, amelyek az egyes Karokat foglalkoztatták. Néha egyes történeti tényeket a professzorok életrajzi adatainál — ismétlések elkerülése végett csak ott tartottam helyénvalónak előadni. Az események anyagát nem kellett keresgélni, inkább túlságosan meg kellett rostálni. Könyvészeti adataim alapján a részletkérdések könnyen megtalálhatók. A második részben, az életrajzi és irodalmi adatok közlésében, az lebegett szemem előtt, hogy lehetőleg pontos adattárt nyújtsak. Helyet foglalnak benne mindazok, akik egyetemünkön voltak vagy vannak kinevezve és irodalmi munkásságot fejtettek ki, az egyetemen jelenleg működő erőkön vagy az elhunytakon kívül tehát azok is, akik más egyetemekhez kerültek, vagy elszéledtek a szélrózsa minden irányába, távoli világrészekbe is. Az irodalmi adatok közlésénél teljességre törekedtem. De bármennyire is megtettem e tekintetben mindent, nem vált számomra ez lehetségessé.