A közigazgatás személyzete corvina logo

Szerző: Szamel Lajos
Cím: A közigazgatás személyzete
Megjelenési adatok: Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs, 1996.

coverimage A nyílt rendszer szélsőséges változat volt az amerikai ún. zsákmányrendszer, amelyben a választásokon győztes pártnak módjában állott híveit közületi állásokkal jutalmazni. Ez azonban, elsősorban a szövetségi kormányzat alkalmazottait illetően, hosszabb ideje erőteljesen közelít az európai mintájú zárt (karrier) rendszerhez. Hazánkban az 1867-es kiegyezés után egyértelműen érvényesült az a felfogás, hogy az állami (közszolgálati) jogviszonyt el kell határolni az egyéb munkajogi jogviszonyoktól. Az állami (közszolgálati) jogviszonyról azonban kódex nem született, viszont mérhetetlen volt a mennyisége az olyan törvényeknek és rendeleteknek, amelyek különféle állami (közszolgálati) jogviszonyokat, illetve azok némely tartalmi elemét (így például egy-egy szektorban az előléptetési és illetményrendszert) szabályozták. Ezekben elméleti-elvi következetesség nem tükröződik. Az idevágó jogszabályok értelmében az állami szolgálat (közszolgálat) szervi alanya (vagyis az alkalmazó szerv) lehetett az állam, a törvényhatóság, a város, a község, a köztestület és a közüzem (elsősorban az Államvasút és a Posta). E szervek alkalmazottainak egyik csoportja köztisztviselői státust kapott, egy másik egyéb alkalmazottnak minősült, míg - főleg a közüzemeknél - az alkalmazottak zömét állami szolgálati (közszolgálati) jelleg nélkül, munkaszerződéssel foglalkoztatottak. Az állami szolgálatba (közszolgálatba) kerülés tehát nem járt feltétlenül együtt az állami szolgálat (közszolgálat) előjogainak elnyerésével és különös kötelességeinek vállalásával. Viszont a tisztviselőkével (közhivatalnokokéval) lényegileg egyező jogállásúak voltak az állami tanszemélyzet tagjai, az állami és önkormányzati üzemek közül többnek a tisztviselői és segédtisztjei, az ítélőbírák és a királyi ügyészek, továbbá az állami alkalmazottakra vonatkozó szabályok voltak alkalmazandók pl. az Országos Társadalombiztosító Intézet alkalmazottaira is, amely szerv pedig, amint nevéből is kitűnik, nem lehetett állami (közszolgálati) munkahely.
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Munkaviszony, Személyzeti politika, Illetményrendszer
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Tartalomjegyzék