Új tavaszi seregszemle

Ez a könyv az első magyar proletárdiktatúra hősei és mártírjai emlékére, s a most még iskolába járó fiatal szakmunkásgeneráció lelkesítésére és okulására készült. Ha fiataljaink, elsősorban ipari tanulóink jobban megismerik a Tanácsköztársaság vívmányait, hősi küzdelmeit, gondoskodását az addig emberszámba sem vett inasokról, tanoncokról —. jobban meg tudják majd becsülni mindazt, amit ma a Magyar Népköztársaság számukra nyújt. S ami még ennél is fontosabb, a Tanácsköztársaság kommunistáinak, köztük a fiataloknak is, áldozatkészsége, elszántsága, tudásvágya, munkalendülete és izzó hazaszeretettel párosult proletárnemzetközisége olyan világító példa számukra, amelyről soha többé nem szabad megfeledkezniük. A mai felnőtt generációnak is csak épülésére szolgálhat a proletárelődökre emlékezés. Különösen sok, ma is megszívlelendő tanúiságot és útmutatást meríthetünk a Tanácsköztársaság nagyvonalú művelődéspolitikájának s azon belül szakmunkásnevelésének mélyebb megismeréséből. A szakmunkásnevelés 1919-es dokumentumait lapozgatva, csodálat fog el bennünket. Mennyi szép terv, lelkes, de reális, józan elgondolás született a kultúra e területén is, a mérhetetlen gazdasági nehézséggel, sok ádáz belső és külső ellenséggel küzdő proletárforradalmárok szívében! Mert e dokumentumok majd minden sorát szívvel írták. Az elsárgult lapokon ma is érződik a forradalmi lelkesedés, s az ifjúság, az ifjúmunkások iránti nagy-nagy szeretet, féltő gondoskodás. A Tanácsköztársaság politikusai és kultúrpolitikusai jól tudták, hogy olyan lesz a proletárállam, amilyenné a proletárgyermekeket nevelik, ahogyan róluk gondoskodnak. Különösen nagy szeretettel és hozzáértéssel fogtak hozzá a Tanácsköztársaság művelődéspolitikusai a szakmát tanuló fiatalok nevelésének és képzésének a proletárdiktatúra, a szocializmus igényeinek megfelelő gyökeres megváltoztatásához. Az erről készült tervek és intézkedések nagy erőssége is az volt, ami az egész iskolai reformtervet jellemezte: a közösség, .a közös erőfeszítés ereje. Az ifjúszakmunkás-képzés új szervezetére, szocialista eszmei-politikai irányára és tartalmára vonatkozó javaslatok és a foganatosított rendelkezések az elméleti és gyakorlati szakemberek széles körének bevonásával készültek. Részt vettek benne pedagógusok, mérnökök, szakmunkások, minden termelési ág, szakma legjobbjai. Az egész iskolai reformterv különböző területeinek kidolgozásában összesen mintegy 500 közvetlen munkatárs vett részt, de minden tervezet megvitatásába ennél is jóval több gyakorlati szakember kapcsolódott bele. így jött létre a szocialista szakmunkásnevelésnek az a koncepciója, mely egyaránt figyelembe vette az új társadalom politikai, gazdasági és kulturális-pedagógiai igényeit a forradalmi magyar munkásosztály jövendő tagjai iránt éppúgy, mint maguknak a fiataloknak igényeit, teherbírását, képességeit, s amelyben mind az elmélet, mind a gyakorlat megkapta az őt megillető helyet. Az 1919-es forradalmár nemzedék jó része életével fizetett a rövid proletárszabadságért. Az életbenmaradottak is sok-sok szenvedést, börtönt, évtizedekig tartó hontalanságot vállaltak forradalmi tetteikért, meggyőződésükért.