Iskolai légkör és eredményesség

A minőségi oktatás fogalmi keretei, jelentéstartalmai nagymértékben kitágultak és egyre összetettebbé váltak az utóbbi időben. Ugyanakkor az bizton állítható, hogy minőségi oktatás csak az elérni kívánt cél(ok) függvényében értelmezhető, mely(ek) elérése feltételezi a hatékony, eredményes és méltányos oktatás meglétét. Vagyis azok az oktatási rendszerek lehetnek igazán sikeresek, ahol a hatékony és eredményes oktatás mindenkire kiterjed, ahol a családi-társadalmi státusz nem befolyásolja az egyes tanulók teljesítménye közötti különbségeket. Jelen kötet a minőségi oktatás kapcsán alapvetően az eredményességi és az esélyegyenlőségi szempontok együttes megjelenésére fókuszál, vagyis a vizsgálat tárgyát azok az alacsony státuszú iskolák jelentik, ahol az átlagosnál jóval magasabb arányban tanulnak olyan diákok, akik társadalmi-gazdasági (szocioökonómiai) szempontból kedvezőtlen helyzetben vannak. A könyv alapját képező kutatás kiindulópontja, hogy az iskola alapvető célja az alapkompetenciák megszerzését (is) garantáló minőségi oktatás biztosítása, mely során kulcsfeladatként jelenhet meg a tanulók eltérő háttérjellemzőiből (származás, szociális helyzet, veleszületett képességek stb.) adódó, sok esetben a továbbtanulási és munkaerőpiaci esélyekben, az objektív és szubjektív életfeltételekben egyaránt megjelenő különbségek mérséklése. Az iskolai sikertelenség vizsgálata, az iskola belső világának feltárása, megértése segíthet leküzdeni az iskolai kudarcokhoz vezető társadalmi depriváció okozta hatásokat is. A könyvben megjelenő szakmai álláspont szerint az iskolarendszernek a családi, társadalmi-gazdasági háttértől függetlenül minden egyes tanuló esetében ki kell fejlesztenie azokat az alapkészségeket, kompetenciákat, amelyek a mindennapi életben való boldogulást megalapozzák. Ezért is válik egyre fontosabbá a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű gyermekeket nagy számban oktató iskolákban az iskolai eredményességet pozitívan befolyásoló tényezők megléte, fejlesztése. A meghatározó tényezők feltárásához és az iskolafejlesztések megalapozásához nyújthat releváns információt az olyan alacsony társadalmi-gazdasági státuszú iskolák összevetése, melyek eredményessége kiemelkedő, illetve nagyon gyenge. A könyvben adott iskola társadalmi-gazdasági státusza minden esetben az iskolába járó tanulók társadalmi-gazdasági státuszának iskolai szintű átlagát jelenti, mely olyan tényezők együttese mentén határozható meg, ami az anyagi körülményekre, szociális juttatásokra, valamint a szülők munkaerőpiaci helyzetére és iskolázottságára vonatkozó információkat foglal magában. A könyv első része a kutatás elméleti és értelmezési keretét járja körül, tárgyalva a kutatás alapjául szolgáló fogalmi kereteket és definíciós hátteret, míg a második része a konkrét kutatás paramétereit és eredményeit részletezi. Az oktatási minőség és a minőségi oktatás témakörét taglaló fejezetben választ kapunk arra, hogy miként definiálható az oktatási hatékonyság, eredményesség és méltányosság, hogy a kutatás szempontjából miért fontos az iskola kontextusának figyelembe vétele, és hogy mit értünk iskolai pedagógiai hozzáadott érték és a reziliencia jelensége alatt.