Digitália - A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Digitális Univerzuma

Ismertető Könyv felajánlása Gyakorlati tudnivalók Kapcsolat

A levegőkörnyezet (levegőminőség és humánkomfort) tervezése corvina logo

Szerkesztő: Szepesi Dezső
További szerzők: Fekete Józsefné; Probáld Ferenc; Várkonyi Tibor; Popovics Ivánné
Cím: A levegőkörnyezet (levegőminőség és humánkomfort) tervezése
Megjelenési adatok: Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1981. | ISBN: 963-10-3781-9

coverimage A társadalom környezeti rendszerében a természeti környezet egyik összetevője a levegőkörnyezet, amelybe antropogén tevékenység folytán globális méretben, naponta sok millió tonna szennyezőanyag kerül. Mivel a tüzelési és technológiai folyamatokban keletkező „hulladék" jelentős részét még sokáig a légkörbe kénytelenek bocsátani, az erősen iparosított kontinenseken a légszennyezettség az elkövetkező 20...30 évben tovább fog növekedni. A levegőminőség javítása lokális, települési vagy regionális méretben olyan hatalmas beruházást igényel, hogy annak gazdasági hatása népgazdasági szinten is jelentős. A levegőminőség javítására irányuló intézkedések előkészítésekor ezért gondosan tanulmányozni kell a légkör öntisztulási képességében rejlő lehetőségeket. Tehát már jelenleg is, de a jövőben sokkal inkább szükség lesz a globális, kontinentális és regionális méretben még tiszta levegőkészlettel való, tervszerű gazdálkodásra. A levegőkörnyezet transzmissziós modellje (1. az 1.5.4. fejezetrészben) rendszertaniig a teljes környezeti rendszer egységes ökológiai-gazdasági modelljének egyik szubmodellje, amelynek alkalmazása lehetővé teszi a gazdaságfejlesztés és a környezetfejlesztés együttes optimumának keresését. A tiszta levegőkészlettel való gazdálkodás hazai előkészítése elméleti és gyakorlati kérdések tisztázását jelenti. Az elméleti rész egyik fontos vonatkozása a transzmissziós összefüggések kidolgozása és optimalizálása. Az igazolt elméleti összefüggések alapján operatív transzmissziós modellek készíthetők az emissziós és transzmissziós tényezők egyidejű hatásának figyelembevételére. Megemlítjük, hogy itt a levegőkészlettel való gazdálkodás hazai előkészítésének elsősorban rendszerszemléletű elméleti kérdéseivel foglalkozunk. Nem érintjük a levegőkészlet-gazdálkodás hazai megvalósításának nélkülözhetetlen és anyagi ráfordítás szempontjából döntő részét kitevő olyan vonatkozásait, mint például a levegőtisztaság védelmének az állami közigazgatási munka rangjára emelése, ipari hátterének megteremtése stb.
Kategóriák:
Tárgyszavak: Környezetvédelem, Humánkomfort, Levegőminőség
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
[3]
Impresszum
[4]
Tartalomjegyzék
5-8
Előszó
9-10
   1. A LEVEGŐMINŐSÉG TERVEZÉSE
11-153
      1.1. Bevezetés (Dr. Szepesi Dezső)
11-16
         1.1.1. A természetes, tiszta levegőkészlettel való gazdálkodás lehetőségei
12-14
         1.1.2. Légszennyeződési folyamatok
14-17
      1.2. Emissziókataszterek (Dr. Szepesi Dezső)
17-27
         1.2.1. A kataszter készítésének módszere
19-23
            1.2.1.1. Antropocén tevékenység következtében kibocsátott légszennyező anyagok osztályozása
19-20
            1.2.1.2. Légszennyező anyagot kibocsátó források osztályozása
20
            1.2.1.3. Különféle típusú forrásokból kibocsátott emisszió napi és területi megoszlásának meghatározása
20-23
         1.2.2. Az emissziókataszter kidolgozása
23-26
            1.2.2.1. Pontforrások emissziókatasztere
23
            1.2.2.2. Területi források emissziókatasztere
24-26
         1.2.3. Emisszióadatok számítógépes tárolásának korszerű követelményei
26
         1.2.4. A tüzelőanyag-felhasználás fontosabb emissziós faktorai
26-27
      1.3. Transzmissziós mechanizmusok (Dr. Popovics lvánné—Dr. Szepesi Dezső)
27-59
         1.3.1. Elszállítódás (Dr. Popovics lvánné)
28-32
            2.3.2.1. Áramlási mező
28
            1.3.1.2. Területi forrásra jellemző áramlási mező
28-30
            1.3.1.3. Magas forrásra jellemző áramlási mező
30-32
         1.3.2. A légköri diszperzió (Fekete Józsefné)
32-47
            1.3.2.1. A turbulencia és a diszperzió
32-34
            1.3.2.2. A stabilitás indikátorának meghatározása
34-41
            1.3.2.3. A légköri stabilitás átszámítása standard vastagságú légrétegre
41-42
            1.3.2.4. A turbulens szóródás együtthatói
42-43
            1.3.2.5. A szóródás mértékének korrigálása
44-47
         1.3.3. A keveredési réteg vastagsága (Dr. Popovics lvánné)
47-51
            1.3.3.1. Módszerek a keveredési rétegvastagság éghajlati adatokból való meghatározására
48-50
            1.3.3.2. Példák a keveredési rétegvastagság meghatározására
50-51
         1.3.4. A szennyezőanyagok légkörből való kikerülésének mértéke (Dr. Szepesi Dezső)
51-59
            1.3.4.1. Száraz ülepedés
51-55
            1.3.4.2. Nedves ülepedés
55-56
            1.3.4.3. A légköri kénvegyületek kémiai átalakulása
56-56
         1.3.5. Fűtési foknap (Dr. Popovics Ivánné)
59
      1.4. Levegőminőségi (immisszió) adatok feldolgozása és értelmezése (Dr. Popovics Ivánné)
59-81
         1.4.1. Koncentrációadatok leírása
60-62
         1.4.2. Koncentrációadatok legegyszerűbb matematikai—statisztikai mérőszámai
62-64
         1.4.3. Koncentrációadatok feldolgozása
64
         1.4.4. Koncentrációadatok értelmezése
65-66
         1.4.5. Koncentrációadatok értelmezésének gyakorlata
66-70
         1.4.6. Levegőminőségi norma
71
         1.4.7. Az alapterhelés (Dr. Popovics Ivánné—Dr. Várkonyi Tibor)
71-81
      1.5. Levegőkészlet-gazdálkodás terminológiája (Dr. Szepesi Dezső—Dr. Popovics Ivánné—Fekete Jőzsefné)
82-89
         1.5.1. Általános fogalmak
82-83
         1.5.2. Szél
83-84
         1.5.3. Légköri diszperzió
84-86
         1.5.4. Légszennyező anyagok és források
86-87
         1.5.5. Levegőkémiai fogalmak
87
         1.5.6. Levegőminőség-tervezés
88-89
         1.5.7. Mérések
89
      1.6. Levegőminőség-tervező módszerek és modellek (Dr. Szepesi Dezső)
89-99
         1.6.1. A turbulens diszperzió alapegyenletei
89-92
         1.6.2. Egyedüli forrás által, egy receptorpontban okozott évszakos vagy éves átlagkoncentráció becslése
92-93
         1.6.3. Pillanatnyi kibocsátású források
93-94
         1.6.4. Vonalforrás
94-95
         1.6.1. Szakaszos kibocsátásból származó teljes dózis
95
         1.6.6. Inverzió felszakadásakor (fumigáció) keletkező koncentrációk
95-97
         1.6.7. Zárórétegesete
97
         1.6.8. Topográfia hatása
98
         1.6.9. Összefüggés más diszperziós egyenletekkel
98-99
      1.7. Gyakorlatban előforduló számítási feladatok (Dr. Szepesi Dezső)
99-106
         1.7.1. A záróréteghatás figyelembevétele
99-100
         1.7.2. A koncentráció—távolság összefüggés ábrázolása
100
         1.7.3. Talajközeli izokoncentráció ábrázolása
100-101
         1.7.4. Maximális talajközeli koncentrációt létrehozó meteorológiai feltételek
101-102
         1.7.5. Koncentráció—átlagolási időtartam összefüggés megállapítása
102
         1.7.6. Talajközeli, maximális koncentráció számítása
103
         1.7.7. A kibocsátás effektív magassága és a maximális koncentráció
103-104
         1.7.8. A kémény szükséges magasságának számítása
104
         1.7.9. A talajközeli és a kibocsátás effektív magasságában levő koncentrációk összefüggése magasban folytonosan kibocsátó források esetén
104-105
         1.7.10. Az elszállítódásra merőleges irányban integrált koncentráció
105
         1.7.11. Több forrásból származó szennyező hatás a receptorpontnál
106
         1.7.12. Területi források
106
      1.8. Jelentős szennyezőforrások körzetében végzendő levegőkörnyezeti vizsgálat módszers (Dr. Popovics lvánné—Dr. Szepesi Dezső)
106-113
         1.8.1. Emissziós tényezők
107
         1.8.2. Transzmissziós tényezők
107-109
         1.8.3. Immissziós tényezők
109-110
         1.8.4. A számított és a rendeletben előírt értékek összevetése
110-112
         1.8.5. Dinamikus levegőminőség-szabályozó program
112-113
      1.9. Ipartelep várható szennyező hatásának számítása (Dr. Szepesi Dezső)
113-116
      1.10. A városi levegőminőség tervezésének egyszerűsített módszere (Dr. Szepesi Dezső—Fekete Józsefné)
116-121
         1.10.1. Elővizsgálati program
116-118
         1.10.2. A területi forrás modellje
118
         1.10.3. A számítás menete
119
         1.10.4. A magas forrás modellje
119-120
         1.10.5. Az eredmények értékelése
121
      1.11. Egyszerűsített módszer több forrás évi átlagos légszennyező hatásának számítására (Dr. Szepesi Dezső)
122-130
         1.11.1. Emisszió meghatározása
123
         1.11.2. Transzmisszió meghatározása
123
            1.11.2.1. Talajközeli forrás
123-124
            1.11.2.2. Területi forrás
124
            1.11.2.3. Pontforrás
124-125
            1.11.2.4. Magas forrás
125-126
         1.11.3. Immisszió meghatározása
126
         1.11.4. Gyakorlati alkalmazás
126-127
         1.11.5. Számítási segédlet
127-129
         1.11.6. Számítási példa
129-130
      1.12. Regionális és kontinentális szennyeződés! folyamatok transzmissziós modellje (Dr. Szepesi Dezső)
130-153
         1.12.1. A kén-dioxid transzmissziós modellje
131-133
         1.12.2. A szulfátaeroszol transzmissziós modellje
133-134
         1.12.3. Transzmissziós paraméterek
134-135
      1.13. A levegőminőség-tervezés módszereinek gyakorlati alkalmazása (Dr. Szepesi Dezső)
135-152
      1.14. Meteorológiai mérőhálózat (Dr. Popovics lvánné)
152-153
   2. VÁROSI LEVEGŐKÖRNYEZET HUMÁNKOMFORTJÁNAK TERVEZÉSE (DR. PRÓBÁLD FERENC)
155-197
      2.1. Éghajlat és településtervezés
155-157
      2.2. A hőérzeti komfort
158-159
      2.3. A föld nagy éghajlati övei és a településtervezés
159-162
      2.4. A regionális tervezés levegőkörnyezeti szempontjai hazánk éghajlati feltételei között
162-164
      2.5. A városklíma és jelentősége a levegőkörnyezet tervezése szempontjából
164-165
      2.6. A város éghajlati hatásának fizikai alapjai
165-169
      2.7. A komfortot meghatározó éghajlati elemek módosulása a városokban
169-176
         2.7.1. A léghőmérséklet módosulása
169-173
         2.7.2. A légnedvesség módosulása
174
         2.7.3. A sugárzás módosulása
174
         2.7.4. A légáramlás módosulása
175-176
      2.8. A város hatásának humán bioklimatológiai értékelése
176-179
      2.9. Mikroklimatikus különbségek a városok területén
179-189
         2.9.1. A hőmérséklet-különbségek
179-184
            2.9.1.3. A zöldfelületek részarányának hatása a hőmérsékletre
179-180
            2.9.1.2. Összefüggő, nagyobb zöldfelületek hatása a hőmérsékletre
180
            2.9.1.3. A zöldfelületek állomány-összetételének hatása a hőmérsékletre
180-183
            2.9.1.4. Utcák, terek, épületek hatása a hőmérsékletre
183-184
         2.9.2. A sugárzásbevétel módosulása
184-186
            2.9.2.1. A beépítés hatása a sugárzásbevételre és a megvilágítás erősségére
184-186
            2.9.2.2. A sugárzásbevétel módosulása fásított zöldterületen
186-187
         2.9.3. A légnedvesség módosulása
186-187
         2.9.4. A légáramlás módosulása
187-189
            2.9.4.1. A beépítés hatása a légáramlásra
187-197
            2.9.4.2. Zöldfelületek hatása a légáramlásra
187-189
      2.10. Levegőkörnyezeti irányelvek az általános és részletes rendezési tervekhez
189-197
         2.10.1. A kedvező levegőkörnyezeti adottságok ésszerű hasznosítása
189-191
         2.10.2. Irányelvek a zöldterületek rendszerének kialakításához
191
         2.10.3. A kedvező levegőkörnyezetfi lakóterületek kialakításának néhány tényezője
192-197
            2.10.3.1. Zöldfelületek részaránya
192-193
            2.10.3.2. Vízfelületek és az öntözés hatása
193
            2.10.3.3. A fásítás hatásai
194-195
            2.10.3.4. A közutak kiképzése
195-196
            2.10.3.5. Utak és épületek elrendezése
196
            2.10.3.6. Épületek homlokzati kiképzése
196-197
IRODALOM
199-201
Kolofon
208
Hátsó borító
209