Fejlődéstörténeti érdekességek az építési múltból

Az építészeti alkotó munka végtermékében, vagyis az elkészült alkotásban, esetleg annak ma meglevő maradványaiban visszatükröződik a létrehozó társadalom építési igénye, az igények kielégítésének módja, művészeti ízlése, technikai fejlettsége. Az építésben évszázadok során kialakultak olyan szokások és hagyományok, amelyekről a meglévő műemlékek alapján csak szerény és sok feltételezést tartalmazó ismerethez juthatnánk, ha még szórványosan sem maradtak volna fenn azok az írásos és rajzi emlékek, amelyek segítségével az építés műltját mélyebben megismerhetjük. Az építéstörténet elválaszthatatlan részét képezik azok az ismeretek, amelyekkel választ tudunk adni olyan kérdésekre, mint pl. miként alakult az építtető és a kivitelező gazdasági kapcsolata az építés történeti fejlődés során, miként befolyásolta a társadalom, illetőleg a mindenkori hatalom az építeni szándékozók egyéni elhatározásait, az építők tevékenységét, vagy miként vált valaki építőipari szakemberré és milyen kötelezettségek, feltételek mellett folytathatta mesterségét? Az építészettörténet nagy egészének vizsgálatakor, az építészet fogalomkörébe vitathatatlanul beletartozó építéstörténet másodlagosan kezelt. Annak ellenére, hogy az építészet a tudomány, a művészet és az ipar kölcsönhatásából eredő állandó belső ellentétek közepette alakul, fejlődik, az építészettörténeti összefoglaló művek döntő többsége ma is csaknem kizárólag az építészet mint művészet történetét tárgyalja. Ennek egyik oka kétségtelenül e művek egy részének idealista irányzata: a nagy szellemi áramlatok és alkotó egyéniségek vizsgálata mellett teljesen eltörpül a teljes valóság áttekintése, és így az a kérdés is, hogy az építészet még egyéb, a festészettől és szobrászattól merőben eltérő vonásokkal is rendelkezik. A másik ok, mely kizárólag az építőművészeire irányította az építészettörténeti kutatás figyelmét: a rendelkezésre álló forrásanyag természete. Ugyanis a levéltári anyag és a szakirodalom főleg eseménytörténeti adatokat és rajzi dokumentációkat tartalmaz (bár több figyelemmel egyébre is szert lehetne tenni). A megmaradt épületek is biztosabb választ adnak a formai, stíluskritikai vizsgálat kérdéseire, mint a műszaki technikai vonatkozásokra, az építés folyamatának kutatására.