Kutatómunka a pszichológiában corvina logo

Szerző: Szokolszky Ágnes
További szerző: Palatinus Zsolt
Cím: Kutatómunka a pszichológiában
Alcím: Metodológia, módszerek, gyakorlat
Sorozatcím: Osiris tankönyvek, 1218-9855
Megjelenési adatok: Osiris Kiadó, Budapest, 2004. | ISSN: 1218-9855 | ISBN: 963-389-682-7

coverimage Ez a könyv elsősorban azoknak szól, akik első ízben ismerkednek a pszichológiai kutatás módszereivel. Emellett szól mindenkinek, aki átfogóan kíván tájékozódni a pszichológiai kutatások korszerű metodológiájáról és módszertanáról. A kutatás filozófiai kontextusának, logikájának és technikáinak megértése nemcsak azoknak fontos, akik tudományos kutatást kívánnak folytatni, hanem azoknak is, akik a kutatások eredményeivel „fogyasztóként” kerülnek kapcsolatba. Természetesen a legfőbb fogyasztók azok, akik tanulják a pszichológiát. Könyvem elsődleges célközönsége tehát a pszichológushallgató, akiből valamilyen fokon mindenképpen pszichológus kutató is lesz, ha másként nem, hát tanulmányai alatt. Sokan azonban a posztgraduális képzés során, vagy később, munkahelyi viszonyok között végeznek valamilyen tudományos kutatást. Elsősorban tehát nekik szeretnék hasznos ismereteket nyújtani, remélve azonban, hogy a könyvet a pszichológiai kutatások iránt érdeklődő szélesebb szakmai közönség is haszonnal tudja forgatni. Bármely tudományágra nézve igaz, hogy aki azzal ismerkedik, annak a tudományág módszertanát is meg kell ismernie. A módszertani tudás részben technikai jellegű: tisztában kell lenni a lehetséges kutatási eljárások részleteivel és alkalmazásuk feltételeivel. A módszertan kapcsán azonban ennél jóval többről van szó. Azt is mondhatnánk, hogy a módszer sok szempontból a lényeg, mert a módszerek alkalmazása maga a tudomány művelése. Hogy egy adott időszakban miként művelik a tudományt, az függ az adott tudomány aktuális önmeghatározásától, múltjától, tradícióitól és a tágabb társadalmi környezettől is, amely mindig ott áll a tudomány aktuális működése mögött. A kutatási módszerek alkalmazása tágabb nézet- és célrendszerekbe illeszkedik bele. A metodika a konkrét kutatási eljárások alkalmazására, a metodológia pedig a módszer alkalmazása mögötti, explicit vagy implicit elméleti, elvi, filozófiai megfontolásokra utal. A szélesebb értelemben vett módszertanba mindkét szint beletartozik. A módszerek alkalmazása tehát egyáltalában nem pusztán technikai kérdés. Beleilleszkedik a metodológiai nézetrendszerekbe és a módszertani gondolkodásmódba, amely a tudományos gondolkodás és a kutatói attitűd szerves része. A módszertani gondolkodás a metodológiai és metodikai kérdések átlátását, egyben a kritikai gondolkodás képességét is jelenti. A kritikai gondolkodás magában foglalja az állandó körültekintést és reflexiót, a mindenütt jelen lévő módszertani korlátok felismerését, mindamellett a hitet a tudományos racionalitásban és a problémák tudományos megközelíthetőségében. A tudományos kutatás választások és döntések sorozata, amelyben a lépéseknek informáltnak és indokoltnak kell lenniük, az intuíció és a kreativitás jelenléte mellett is. Aligha van olyan tudományos probléma, amit csak egyféle módszerrel, egyféle megközelítésben lehetne kutatni. A kutatási módszerek tekintetében, csakúgy mint a kutatási kérdések tekintetében, a választási lehetőségek köre széles. Valójában azonban, ahogy ezt később látni fogjuk, a kuhni értelemben vett hétköznapi tudomány napi gyakorlata kevesebb választási lehetőséget hagy.
Kategóriák: Pszichológia, Szociológia
Tárgyszavak: Tudományos kutatás, Tanulmány, Kutatásmódszertan, Tudomány, Magyarázat, Mérés, Megismerés, Megfigyelés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Copyright/impresszum
Tartalom
5-11
Előszó
13-17
A. A tudomány mint tágabb közeg
19-73
   1. A tudományos megismerés
21-71
      1.1. Hétköznapi megismerés-tudományos megismerés
21-25
      1.2. A tudományról kialakult kép változásai
25-38
         1.2.1. A klasszikus tudománykép
25-27
         1.2.2. A logikai pozitivizmus és az „elfogadott nézet"
27-28
         1.2.3. Posztpozitivista kritikák
28-32
         1.2.4. Realista felfogás a tudományról
32-36
            1. nagyító: Tudomány vagy nem tudomány? Az extraszenzoros percepció (ESP) kutatása
34-36
         1.2.5. A megismerés „kemény" és „lágy" arca
36-38
      1.3. A megismerés két alapstratégiája: indukció és dedukció
38-46
         1.3.1. Logika és tudomány. Az indukció alapjellemzői és korlátai
38-41
         1.3.2. A dedukció érvényes és érvénytelen formái
42-44
         1.3.3. Indukció, dedukció és a tudományos kutatás valósága
44-46
      1.4. A megismerés szintjei: leírás, korreláció, okság, törvény
46-56
         1.4.1. A kutatás céljai. Adat és elmélet. A leíró-feltáró kutatás
46-49
         1.4.2. Korrelációkutatás és oksági értelmezés
49-52
         1.4.3. Az oksági viszony természete
52-55
         1.4.4. A törvényen alapuló magyarázat
55-56
      1.5. Determinizmus, redukcionizmus
56-59
         1.5.1. Okság és determinizmus
56-58
         1.5.2. Okság és redukcionizmus
58-59
      1.6. A magyarázatok és elméletek megítélése
59-61
         1.6.1. Álmagyarázatok
59-60
         1.6.2. Az elméletek megítélésének kritériumai
60-61
      1.7. Kommunikáció és szerveződés a tudományban
61-71
         1.7.1. Tudományos nyelvezet, tudományos fogalmak
61-67
            2. Nagyító: Kérdőjelek egy fogalommal kapcsolatban - Az inger
66-67
         1.7.2. A szerveződés és a kommunikáció formái
68-69
         1.7.3. Tudomány az internet korszakban
69-71
   Összefoglalás
71-73
   Fontosabb fogalmak
73
B. A pszichológiai kutatás: Paradigmák és módszerek
75-529
   2. A tudományos kutatás mint módszeres eljárás
77-118
      2.1. Kutatási módszerek és metodológiai paradigmák
77-82
         2.1.1. A kutatás mint utazás - alapfogalmak
77-79
         2.1.2. „A tudományos módszer"
79-80
         2.1.3. A metodológiai pluralizmus elve
80-82
      2.2. A természettudományos paradigma közelről: a kísérletezés
82-85
         2.2.1. A kísérleti módszer kezdetei: Galilei, Pascal, Spallanzani
82-83
         2.2.2. A kísérlet mint a természettel folytatott párbeszéd
84-85
      2.3. A hermeneutikai paradigma közelről: a kultúrantropológia
85-91
         2.3.1. Az antropológia útkeresései
85-87
         2.3.2. Hermeneutikai szemlélet az antropológiában
87-88
         2.3.3. A Chicagói Iskolához kötődő etnográfia és etnometodológia
88-91
            3. Nagyító: Az interakció etológiája - Erving Goffman elemzése a "Kéz a kézben" helyzetről
90-91
      2.4. A kvantitatív és a kvalitatív kutatási stratégia
92-95
         2.4.1. A kvantitatív és a kvalitatív kutatási stratégia vázlatos összehasonlítása
92-94
         2.4.2. Mikor melyiket alkalmazzuk?
95
      2.5. A pszichológia módszertani hagyományai és vitái
96-109
         2.5.1. A kísérletezés hagyománya
96-100
         2.5.2. A pszichometriai (korrelációs) megközelítés hagyománya
100-102
         2.5.3. A hermeneutikai-fenomenológiai megközelítés hagyománya
102-103
         2.5.4. Viták, irányzatok, tendenciák
104-109
            4. Nagyító: Metodológiai vita a hazai pszichológiában
107-109
      2.6. A pszichológiai kutatás módszerei - áttekintés
110-116
         2.6.1. A kutatási módszerek felsorolása különféle megközelítésekben
110-111
         2.6.2. Az adatgyűjtésre szolgáló alapvető módszertani lehetőségek
111-112
         2.6.3. A kutatási módszerek áttekintése alapstratégiák szerint
112-116
            I. A kísérleti stratégia
112-113
            II. A korrelációs stratégia
114
            III. A kvalitatív stratégia
114-116
      Összefoglalás
117-118
      Fontosabb fogalmak
118
   3. A kutatás általános módszertani kérdései
119-191
      3.1. A mérés problémája a pszichológiában
119-134
         3.1.1. Atudományos mérés kritériumai és nehézségei
119-122
         3.1.2. Mérés és operacionalizáció a pszichológiában
122-124
         3.1.3. A mérés érvényességének kérdése
125-127
         3.1.4. A megbízhatóság és az érzékenység
127-131
            5. Nagyító - Mérhető-e a hazugság?
129-131
         3.1.5. Az alapvető mérésiskála-típusok
131-134
            1. Nominális skála
131-132
            2. Az ordinális skála
132
            3. Az intervallum- vagy egyenlő közű skála
132-133
            4. Az arányskála
133-134
      3.2. Mérési hagyományok: reakcióidő, pszichofizika, pszichofiziológia
135-155
         3.2.1. A reakcióidő mérése
135-139
         3.2.2. A pszichofizikai mérések
139-143
         3.2.3. A pszichofiziológiai mérések
144-155
            A galvanikus bőrreakció (GSR)
144-145
            Egyéb vegetatív mutatók
145-147
            Léziós eljárások
147
            Az agyműködésre irányuló elektrofiziológiai eljárások
147-150
            Az agyműködésre irányuló funkcionális képalkotó eljárások
150-152
            Pszichofarmakológia
152-153
            A pszichofiziológia alkalmazási irányai
153-155
               6. Nagyító: Az agyi funkciók lokalizációjának kérdése
154-155
      3.3. Minta és mintavétel
155-167
         3.3.1. Minta és populáció viszonya
156-158
         3.3.2. A valószínűségi mintavétel logikája
159-161
         3.3.3. Az alapvető mintavételi eljárások
162-164
         3.3.4. A mintavétel sajátosságai a pszichológiában
164-167
      3.4. A statisztika szerepe a pszichológiai kutatásban
168-174
         3.4.1. A statisztikai feldolgozás szintjei: leíró- és matematikai statisztika
168-170
         3.4.2. A nullhipotézis-tesztelés logikája
170-174
            7. Nagyító: A nullhipotézis-tesztelés kritikája
172-174
      3.5. A pszichológiai kutatás etikai kérdései
174-189
         3.5.1. A vizsgálati személyek védelme
174-182
         3.5.2. Az állatokkal folytatott kutatások
182-184
         3.5.3. A tudományos kutatások tágabb társadalmi felelőssége
184-186
         3.5.4. A tudományos kutató etikus magatartása
186-189
            8. Nagyító: Pszichológus az osztályban
188-189
      Összefoglalás
189-190
      Fontosabb fogalmak
190-191
   4. A kísérleti stratégia
192-270
      4.1. A kísérletezés logikája
192-198
         4.1.1. John Stuart Mill az „egyezés és különbözés együttes módszeréről"
192-193
         4.1.2. Kísérletezésre épülő kutatási programok: Harlow, Asch és Stroop
193-198
            Harry F. Harlow: A korai kötődés
193-195
            Solomon Asch: A másokról alkotott benyomások kialakulása
195-197
            J.R. Stroop és a szójelentés észlelése
197-198
      4.2. A kísérletezés alapfogalmai
198-207
         4.2.1. A kutatási kérdés és a hipotézis
198-200
         4.2.2. A független és a függő változók. Az alanyi változók
200-202
         4.2.3. A kísérleti elrendezés két alaptípusa: a kontrollcsoport és a kontrollfeltételterv
203-204
         4.2.4. A kísérletek alapvázát meghatározó információk- összefoglalás
204-207
            9. Nagyító: A számítógép és a kísérleti lélektan
206-207
      4.3. A kísérlet mint műveletsor
208-212
         4.3.1. A változók műveleti meghatározása
208
         4.3.2. A független változó hatékonysága
209-210
         4.3.3. A függő változó érzékenysége
210-212
            10. Nagyító: Roger Sperry - A megfelelő kísérleti helyzet jelentősége
212
      4.4. A kísérleti kontroll és a belső érvényesség
213-229
         4.4.1. A kísérleti kontroll és a belső érvényesség
213-216
         4.4.2. A csoportekvivalencia. Az alanyi változók kontrollja
216-220
         4.4.3. A kontrollcsoport fogalma és alkalmazása
220-221
         4.4.4. A belső érvényesség veszélyforrásai és ellenőrzésük
221-229
            1. A kísérleti személyek reaktív viselkedése
221-222
            2. Kísérletvezetői elfogultság
222-224
               11. Nagyító: Az alanyi reaktivitás és a kísérletvezetői hatás korai "felfedezései"
223-224
            3. Sorozathatás
224-226
            4. Idői hatások
226-229
               12. Nagyító: A kontrollcsoport- és a kontrollfeltételterv - előnyök és hátrányok a kontroll szempontjából
228-229
      4.5. Az érvényesség egyéb fajtái a kísérletezésben
230-238
         4.5.1. Az érvényesség fajtái - áttekintés
230
         4.5.2. A fogalmi konstrukció érvényessége
231-232
         4.5.3. A statisztikai következtetés érvényessége
233-234
         4.5.4. A külső érvényesség
234-237
            A mintaérvényesség
234-235
            Az ökológiai érvényesség
235-237
         4.5.5. Az érvényességtípusok egymáshoz való viszonya
237-238
      4.6. A megbízhatóság
239-241
         4.6.1. A megbízhatóság jelentése és jelentősége
239
         4.6.2. A kísérletek megismétlésének módjai
240-241
      4.7. A többváltozós kísérletek
241-250
         4.7.1. A többváltozós kísérletek típusai
241-244
         4.7.2. Főhatások és interakciós hatások
244-246
         4.7.3. A többváltozós kontrollcsoportterv
246-248
         4.7.4. A többváltozós kontrollfeltételterv
248-249
         4.7.5. A kevert típusú kísérleti terv
249-250
      4.8. „Rendhagyó" kísérlettípusok
250-259
         4.8.1. A nem csoport alapú kísérletezés hagyománya
250-251
         4.8.2. Skinner „kísérleti viselkedésanalízise"
251-252
         4.8.3. Kis N típusú kísérleti elrendezések
252-254
         4.8.4. A fenomenológiai kísérletezés hagyománya
254-256
         4.8.5. Protokollanalízis
257
         4.8.6. Szimulációs kísérlet, számítógépes modellezés
258-259
      4.9. Kvázikísérletek
259-264
         4.9.1. A kvázikísérletek és terepkísérletek jellemzői
259-261
         4.9.2. „Nem egyenlő kontrollcsoport" terv
261-262
         4.9.3. A „megszakított sorozat" terv
262-264
      4.10. A kísérleti stratégia értékelése
264-267
      Összefoglalás
267-269
      Fontosabb fogalmak
269-270
   5. A korrelációs stratégia
271-385
      5.1. A korrelációs stratégia jellemzői
271-286
         5.1.1. A korrelációs stratégia kompetenciakörei
271-272
         5.1.2. A korrelációs stratégia arculatai - kutatási példák
273-278
            Galton és Flynn: az intelligencia kutatása
273-274
            Zuckerman: a szenzoros ingerkesesés
274-275
            Berkman, Syme, Cohen: a szociális integráció és a fizikai egészség
276-278
         5.1.3. Alanyi változókon nyugvó (ex post facto) vizsgálatok
278-280
         5.1.4. A mintavétel és a statisztika szerepe a korrelációs stratégiában
280-286
            13. Nagyító: A faktoranalízis kétértelműségei: viták az intelligencia és a személyiség pszichometrikus kutatásában
285-286
      5.2. A pszichológiai tesztek
286-321
         5.2.1. A tesztelés alapgondolata, funkciói és logikája
286-289
         5.2.2. A pszichológiai tesztek kezdetei és későbbi „karrierje"
289-293
         5.2.3. A pszichológiai tesztek fajtái
294-302
            Képesség- és teljesítménytesztek
295-298
            Személyiségtesztek
298-302
               14. Nagyító: Az önjellemző kérdőívek és a viselkedés kapcsolata
302
         5.2.4. A standardizált tesztek kidolgozásának folyamata
302-306
         5.2.5. A teszt megbízhatósága és érvényessége
306-311
            Tartalmi érvényesség
308-309
            Prediktív érvényesség
309
            Egyezéses érvényesség
309
            Konvergens érvényesség
310
            Diszkriminációs érvényesség
310
            Felszíni érvényesség
310
         5.2.6. Tájékozódás a tesztek univerzumában - gyakorlati tudnivalók
311-314
            Kereskedelmi forgalomban lévő ("published") tesztek
312
            Kereskedelmi forgalomban nem lévő ("unpublished") tesztek
312-314
            Tájékozódás az interneten
314
         5.2.7. Tesztfelvétel, a teszthelyzet jellemzői
314-318
         5.2.8. A tesztek alkalmazásának előnyei, korlátai és nehézségei
318-321
      5.3. A kérdőíves vizsgálat
321-365
         5.3.1. A kérdőíves vizsgálat- meghatározás és társadalmi háttér
321-323
         5.3.2. Vizsgálati célok, kutatási lépések, és adatgyűjtési módok-áttekintés
324-327
         5.3.3. Metodológiai előfeltevések és a standardizáció kérdése
327-333
         5.3.4. A válaszadás érvényességét veszélyeztető tényezők
333-340
            A kérdező személye és viselkedése
333-335
            A vizsgálati személy
336-340
            15. Nagyító: Az emlékezeti pontatlanság mint a kérdőíves kutatás tárgya
340-341
         5.3.5. Szempontok publikált kérdőívek használatához
340-343
         5.3.6. A kérdőívszerkesztés folyamata
343-353
            Alapszerkezet és formai megjelenés
343-347
               Kényszerválasztás
345
               Kategórialista
345
               Rangsorolás
345
               Becslési skála
346
            A kérdőív tartalmi kidolgozása
347-353
               1. A kutatási kérdés elemző átgondolása és definiálása
347
               2. A kérdések megfogalmazása és a kérdőív megszerkesztése
347-351
               3. A kérdések empirikus tesztelése
351-353
         5.3.7. A kérdőív érvényességének és a megbízhatóságának ellenőrzése
353-355
         5.3.8. Változatok egy módszerre: posta, telefon, számítógép
355-360
            Postai kérdőív
356
            Telefonos interjú
356-357
            A számítógéppel támogatott interjúzás
357-358
            Internet
358-360
         5.3.9. A kérdőíves adatok feldolgozása. A kódolás
360-362
         5.3.10. A kérdőíves módszer értékelése
362-365
      5.4. Attitűdskálák, szemantikus differenciál, szociometria
366-379
         5.4.1. Az attitűdmérés történeti háttere és elméleti kérdései
366-368
         5.4.2. Az attitűdskálák fajtái
368-372
         5.4.3. Attitűdskálák kidolgozása
372-374
         5.4.4. Az attitűdskálák korlátai
374-376
            16. Nagyító: Attitűd és viselkedés - Lapiére utazásai egy kínai házaspárral
375-376
         5.4.5. A szemantikus differenciál
376-378
         5.4.6. A szociometria
378-379
      5.5. Beavatkozásmentes vizsgálatok
379-381
      5.6. A korrelációs stratégia - értékelés
381-382
      Összefoglalás
383-384
      Fontosabb fogalmak
384-385
   6. A kvalitatív stratégia
386-513
      6.1. A kvalitatív stratégia közel nézetben
386-420
         6.1.1. A kvalitatív kutatások helyzete- a „csöndes metodológiai forradalom"
386-390
         6.1.2. Módszerekés paradigmák-áttekintés
390-394
         6.1.3. Kvalitatív kutatások közelnézetben - példák
394-402
            Lucy Schuman: az ember-gép interakció problémája
394-397
            G. Baruch: "Morális történetek" beteg gyermekek szüleitől
397-399
            Heritage, Sefi, Silverman: Tanácsadás az egészségügyben
399-402
         6.1.4. Az elmélet és a hipotézisek szerepe a kvalitatív kutatásokban
402-404
         6.1.5. Folyamat közbeni analízis: az adatok kezelése és elemzése
404-407
         6.1.6. A kvalitatív adatok számítógéppel támogatott elemzése
407-410
            17. Nagyító: Egy kvalitatív kutatás fejlődéstörténete
408-409
         6.1.7. Az érvényesség és a megbízhatóság a kvalitatív kutatásokban
410-415
            Megbízhatóság
411-412
            Érvényesség
412-415
         6.1.8. A mintavétel és az általánosítás kérdései
415-418
         6.1.9. Etika és kvalitatív kutatás
418-420
      6.2. A természetes megfigyelés
420-450
         6.2.1. A természetes megfigyelés mint tudományos módszer
421-424
         6.2.2. A megfigyelés-történeti és interdiszciplináris háttér
424-429
         6.2.3. Megfigyelni: mit, hogyan, miért? - Alapkérdések és dilemmák
429-433
         6.2.4. A strukturált megfigyelés
434-439
         6.2.5. A strukturálatlan megfigyelés
439-446
            18. Nagyító: A részt vevő megfigyelés mint "leselkedés" - Etikai dilemmák
445-446
         6.2.6. A megfigyelés megbízhatósága és érvényessége
446-448
         6.2.7. A megfigyelés módszerének értékelése
449-450
      6.3. A kvalitatív interjú
450-478
         6.3.1. Az „interjútársadalom" és az interjúmódszer
450-453
         6.3.2. Az interjúmódszer - történeti háttér
453-456
         6.3.3. A kvalitatív interjú típusai és jellemzői - áttekintés
456-459
         6.3.4. A kvalitatív interjú típusai részletesen
459-467
            A mélyinterjú
459-460
            A narratív interjú
460-461
            Etnográfiai interjú
461-463
            Etnometodológiai megközelítésű interjú
463
            Tematikus kvalitatív interjú
463-466
               19. Nagyító: Az osztályzás hatása a középiskola világára - Módszertani esetismertetés
464-466
            A fókuszcsoport
466-467
         6.3.5. A kvalitatív interjúvizsgálat hét fázisa - áttekintés
467-469
         6.3.6. A mintavétel és az interjúkészítés folyamata
469-471
         6.3.7. Átírás, elemzés, érvényesség
472-477
         6.3.8. A kvalitatív interjú értékelése
477-478
      6.4. Szövegelemzés
478-492
         6.4.1. A „szöveg" kutatása
478-481
         6.4.2. A tartalomelemzés
481-484
         6.4.3. Narratív elemzés
484-486
         6.4.4. Beszélgetéselemzés
486-488
         6.4.5. Diszkurzuselemzés
489-491
         6.4.6. A szövegelemző eljárások értékelése
491-492
      6.5. Az esettanulmány
492-507
         6.5.1. Az esettanulmány-háttér, és három példa
492-497
            Sigmund Freud: A neurotikus tünetek értelme
493-494
            D'Azevedo: A nyugat-afrikai golák viszonya a múlthoz
494-495
            G.M. Stratton: Talmud tudósok rendkívüli emlékezete
496-497
         6.5.2. Az esettanulmány mint megalapozott kutatási stratégia
497-500
         6.5.3. Az esettanulmány fajtái
500-502
         6.5.4. A vizsgálat lefolytatása
502-506
         6.5.5. Az esettanulmány értékelése
506-507
      6.6. A kvalitatív stratégia értékelése
507-510
      Összefoglalás
511-512
      Fontosabb fogalmak
512-513
   7. A stratégiák és módszerek áttekintése
514-529
      7.1. A kutatás minősége
514-516
      7.2. A stratégiák összevetése
516-519
         7.2.1. A kísérleti stratégia
517
         7.2.2. A korrelációs stratégia
517-518
         7.2.3. A kvalitatív stratégia
518-519
      7.3. A módszerek összehasonlítása
520-526
         7.3.1. A kísérlet
520
         7.3.2. A teszt
520-521
         7.3.3. A kérdőív
521-522
         7.3.4. A megfigyelés
522-523
         7.3.5. A kvalitatív interjú
523-525
         7.3.6. A szövegelemzés
525-526
         7.3.7. Az esettanulmány
526
      7.4. Módszerek és stratégiák kombinációja
527-528
      Összefoglalás
529
C. Kutatás és közlés a gyakorlatban
531-578
   8. Kutatás és közlés a gyakorlatban
533-578
      8.1. A kutatómunka fázisai
533-548
         8.1.1. A tervvégrehajtáson alapuló kutatás menete
533-540
            I. Tájékozódás
534
            II. Tervezés
535-536
            III. Elővizsgálat
536-537
            IV. Adatgyűjtés
537
            V. Adatfeldolgozás, elemzés
537-538
            VI. Nyilvánossá tétel
539-540
         8.1.2. A folyamat közben alakuló kutatás menete
540-541
         8.1.3. A kutatási terv - kvantitatív kutatás
541-546
            1. Bevezetés
542-544
            2. A kutatás módszertani kérdései
544-545
            3. Költségvetés, ütemezés
545
            4. Irodalomjegyzék
545
            5. Mellékletek
545-546
         8.1.4. A kutatási terv - kvalitatív kutatás
546-548
      8.2. A szakirodalom feltárása és feldolgozása
548-561
         8.2.1. A szakirodalom feltárásának célja és a források típusai
548-552
         8.2.2. Könyvtárak, számítógépes adatbázisok, internet
552-556
         8.2.3. Keresés, olvasás, feldolgozás
557-561
      8.3. A tudományos közlés műfajai, követelményei
561-577
         8.3.1. Az empirikus kutatási beszámoló formai és tartalmi követelményei
561-568
            Címlap
562-563
            Összefoglaló
563
            Bevezetés
563-564
            A vizsgálat módszerei
564-565
            Eredmények
565
            Megvitatás
565-566
            Felhasznált irodalom
566-568
            Mellékletek
568
         8.3.2. Az írás stílusa, a fogalmazás irányadó elvei
568-570
         8.3.3. Az értékelés kritériumai
570-572
            Tartalmi kritériumok
570-571
            Formai kritériumok
571
            Stiláris kritériumok
571
            Összességében
572
         8.3.4. A kvalitatív kutatásról szóló beszámoló
572-575
            Bevezetés
572-573
            A vizsgálat folyamata, módszerei
573
            Az adatok bemutatása és elemzése
573-575
         8.3.5. Szóbeli beszámoló, konferencia-előadás
575-577
            20. Nagyító: Hogyan tartsunk rossz előadást? Tanácsok kezdőknek David Pattersont adaptálva (Hill, 1997)
576
               1. Állítsd a hallgatóságod kihívás elé!
576
               2. Ne pocsékold az időd a felkészüléssel!
576
               3. Ne légy mániákusan precíz a szemléltetéssel!
576
               4. Ne feltűnősködj!
576
               5. Ha az előadás közben fogy az idő, beszélj gyorsabban!
576
               6. Ne nézz a szemükbe!
576
         8.3.6. A poszterprezentáció
577
      Zárszó
577
      Összefoglalás
578
      Fontosabb fogalmak
578
Fogalomtár
579-614
A kötetben szereplő honlapok listája
615-618
   Etikával foglalkozó honlapok
615
   Kísérletezéshez kapcsolódó honlapok
615
   Teszteléshez és kérdőíves kutatáshoz kapcsolódó honlapok
615
   Kvalitatív kutatáshoz kapcsolódó honlapok
616
   Szövegkutatáshoz kapcsolódó honlapok
616
   Esettanulmányhoz kapcsolódó honapok
616
   Kvalitatív kutatáshoz kapcsolódó honlapok
616
   Szövegkutatáshoz kapcsolódó honlapok
616
   Esettanulmányhoz kapcsolódó honlapok
616
   Elektronikus adatbázisok
617
   Folyóiratok
617
   Könyvtárak
617-618
   Könyvkiadók
618
   Egyéb források
618
   Intézmények
618
Nagyítók listája
619
Irodalomjegyzék
620-641
Tárgymutató
643-651
Névmutató
652-660
Hátsó borító