"Asszonyoknak igen sokat kell tudni..." corvina logo

Szerkesztők: Takács Zsuzsanna Mária; Ács Marianna; Pusztafalvi Henriette; Czeferner Dóra
További szerzők: Ács Marianna; Kéri Katalin ; Rébay Magdolna; Sárai Szabó Katalin; Nagy Adrienn; Vörös Katalin; Takács Zsuzsanna Mária; Czeferner Dóra; Maisch Patricia; Auer Eszter; Szabó Hajnalka Piroska
Cím: "Asszonyoknak igen sokat kell tudni..."
Alcím: Új kutatások a nőnevelés történetéről
Megjelenési adatok: Kronosz, Pécs, 2019. | ISBN: 978-615-6048-42-4

coverimage A kötet tanulmányai – a teljesség igénye nélkül – bepillantást engednek a Pécsett folyó munkába. A szerzők, szerkesztők közül Kéri Katalin az OTDI vezetőjeként, Nagy Adrienn, Takács Zsuzsanna Mária, Vörös Katalin és Ács Marianna a doktori iskola végzettjeiként, Maisch Patrícia, Auer Eszter és Szabó Hajnalka Piroska hallgatóként kötődnek a doktori iskolához. Czeferner Dóra a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa, valamint a PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskolájának doktorjelöltje. Rébay Magdolna 2007-ben a Debreceni Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Programjában neveléstudományból doktorált, jelenleg pedig ugyanitt a Nevelés- és Művelődéstörténet Alprogramot vezeti. Kötődik az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájának Művelődéstörténet Programjához is, hiszen 2009-ben itt szerzett PhD fokozatot történettudományból. Sárai Szabó Katalin történész szintén az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskolájának Művelődéstörténet Programjában szerezte meg 2011-ben doktori fokozatát. A jelenleg futó pécsi kutatásokban felfedezhetők a nőnevelés-történeti kutatások hagyományos tematikái, mint például a leánynevelés és női művelődés újkori magyarországi történetének összegző és szintetizáló feltárása. Kéri Katalin e kötetet nyitó, „Tendenciák és eredmények a nőnevelés-történet kutatásában” című tanulmányában a neveléstörténeti kutatások történeti áttekintését nyújtja a nőtörténet-írásra és nőnevelés-történetre fókuszálva. Az új történetírói szemléletek megjelenésével összefüggésben láttatja a nőtörténeti kutatások új irányait. Elemzi a nőtörténeti kutatások főbb korszakait és jellemzőit hazai és nemzetközi vonatkozásban. Felhívja a figyelmet a nőtörténeti kutatások tematikájának kiszélesedésére, továbbá bemutatja a neveléstörténet és a leánynevelés összefüggéseit, és részletesen foglalkozik a nőtörténeti kutatások lehetséges forrásaival. Kéri Katalin hangsúlyozza, hogy „a nők történetének vizsgálatához elengedhetetlen az interdiszciplináris megközelítés” és a kutatási források bővítése. Az egyes iskolatípusok történetéhez kapcsolódó kutatások, mint például a kereskedelmi leányiskolák, a tanítónőképzés, a női iparoktatás történetének vizsgálata is meghatározó területe a pécsi nőnevelés-történeti kutatásoknak. Jelen kötetben Nagy Adrienn a „Flancos úrikisasszony-nevelő vagy kereskedelmi szakiskola” című tanulmányában a női felső kereskedelmi iskolák létrejöttének előzményeit tárja fel, és mutatja be azok társadalmi bázisát. Takács Zsuzsanna Mária „A tanítónők és a divat. »Dresszkód« a századfordulón” című munkájában a korabeli magyar tanítónők viseletére irányítja a figyelmet. Vörös Katalin „Női hangok a Magyar Iparoktatásban az első világháború időszakában” című írásában az 1895-ben megjelenő folyóirat számainak vizsgálata alapján ismerteti az első világháború női munkára és szakképzésre gyakorolt hatásait a szakoktatás történetének nőtörténetei és sajtótörténeti elemzését nyújtva. A történelem – a nőtörténet és a nőnevelés – kiemelkedő női alakjainak életpályája, neveltetése, nevelési eszméiknek bemutatása is kedvelt téma a pécsi kutatók körében. Czeferner Dóra a női munkavállalás és az első világháború előtti osztrák–magyar polgári-liberális, feminista egyesületek története és sajtótevékenysége kutatása kapcsán jutott el Schwimmer Rózsa életpályájának és eszméinek feltárásához. Jelen kötetben „A New York-i Schwimmer Rózsa-hagyaték jelentősége a nőoktatás szempontjából” című tanulmányában enged bepillantást e hagyaték nőoktatással kapcsolatos anyagaiba. A nőtörténet és nőnevelés történetének problématörténeti megközelítésével találkozhat az érdeklődő olvasó a kötet debreceni és budapesti kötődésű szerzőinek, Rébay Magdolnának és Sárai Szabó Katalinnak a tanulmányaiban. Rébay Magdolna a „Középiskolai koedukáció – pró és kontra (1891–1944)” című tanulmányában az egyik fő kutatási területéhez, a leányközépiskolák történetének kutatásához kapcsolódva a koedukáció problémáját járja körül, kitérve a korabeli oktatáspolitika felekezeti aktorainak a koedukációhoz való viszonyára is.
Kategóriák:
Tárgyszavak: Nőnevelés, Neveléstörténet, Tanulmánykötet, Nőtörténet, Lánynevelés, Nők nevelése
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Impresszum
Tartalom
[6]
Ács Marianna: Pécsi törekvések a nőtörténeti kutatások terén (Bevezető)
[7]-16
   Irodalomjegyzék
13-16
Kéri Katalin: Tendenciák és eredmények a nőnevelés-történet kutatásában
[17]-30
   Nőtörténet-írás és nőnevelés-történet
[17]-19
   A nőtörténeti kutatások főbb korszakai és jellemzői
20-21
   A kutatások tematikájának kiszélesedése
21-22
   Neveléstörténet és lánynevelés-történet
22-23
   A forrásokról általában
23-25
   Pécsi eredmények a nőtörténet és nőnevelés-történet kutatásában
25-26
   Összegzés
26
   Irodalomjegyzék
27-30
Rébay Magdolna: Középiskolai koedukáció – pró és kontra (1891–1944)
[31]-49
   A koedukáció terjedése
[31]-34
   A koedukáció megítélése
34-45
      A századforduló
34-37
      Az 1920-as évek
37-38
      Az 1930-as évek
38-43
      A területvisszacsatolások után
43-45
   Összegzés
45
   Irodalomjegyzék
46-49
Sárai Szabó Katalin: A női pályaválasztás kérdése a 20. század első évtizedeiben
50-71
   Irodalomjegyzék
70-71
Nagy Adrienn: Flancos úrikisasszony-nevelő vagy kereskedelmi szakiskola
[72]-94
   Kereskedelmi leányiskolák a 20. századi Magyarországon
[72]
   Női kereskedelmi tanfolyamok a 19-20. század fordulóján
73-74
   Középfokú kereskedelmi leányiskolák a 20. század első felében
74-75
   Kereskedelmi leányiskolák és tanulóik (1910-1940)
75-82
   Kereskedelmit végzett lányok pályaválasztása
82-84
   Kereskedelmi iskolai évek életútinterjúk tükrében
85-91
   Irodalomjegyzék
91-94
      Levéltári források
91
      Szakirodalom
92-94
Vörös Katalin: Női hangok a Magyar Iparoktatásban az első világháború időszakában
[95]-111
   Sajtótörténet a nő(nevelés)történet keresztmetszetében
96-97
   A női iparoktatás a dualizmus korában
97-98
   A Magyar Iparoktatásról
98-100
   Női tematika és női szerzők a Magyar Iparoktatásban az első viágháború idején (1914-1917)
100-107
   Összegzés
107
   Irodalomjegyzék
108-111
Takács Zsuzsanna Mária: A tanítónők és a divat. „Dresszkód” a századfordulón
[112]-123
   A magyar tanítónők és képzésük
113-114
   A tanítónők és a korabeli divat
114-116
   A tanítónők megjelenése
117-119
   Koós Olga emlékei
119-121
   Összegzés
121-122
   Irodalomjegyzék
122-123
Czeferner Dóra: A New York-i Schwimmer Rózsa-hagyaték jelentősége a nőoktatás szempontjából
[124]-144
   A témakör kutatásának sajátosságai
125-126
   A New York-i Schwimmer-hagyaték és jelentősége
126-128
   A hagyaték részei
128-130
   A nőoktatás témaköre a hagyatékban
130-131
   Kapcsolattartás pedógiai szakfolyóiratokkal
131-132
   Tanácsadás oktatási kérdésekben
132-133
   Kapcsolattartás külföldön tanuló, kutató nőkkel
133-134
   Az egyesületi tagok önképzése, külföldi előadók
134-135
   A szakoktatás kereteinek fejlesztése
135-136
   A tanítónők szervezkedésének előmozdítása
136
   Vidéki földműves asszonyok szervezése
137-138
   Alapművek terjesztése a feminizmus támakörében
138
   Problémák a szakoktatás területén, koedukáció
138-139
   Állásközvetítés
139-140
   A nemi kérdés
140-141
   Összegzés
141
   Irodalomjegyzék
141-144
      Levéltári fogások
141-142
      Szakirodalom
142-144
Maisch Patrícia: A lánynevelés lenyomatai 19. századi női naplókban
145-159
   Kutatói kérdések, vizsgálati szempontok
146-147
   A szerzőkről
147-149
   Szerkezeti áttekintés
149-150
   Motiváció
151-152
   A lánynevelés lenyomatai: készségek és ismeretek
152-154
   A lánynevelés lenyomatai: olvasás és szabadidő
154-156
   Összegzés
157-158
   Irodalomjegyzék
158-159
Auer Eszter: A „nőirodalom” az 1860-as években. Elvárások és reakciók. Nőkép és irodalom összefüggései
160-176
   A vitából kibontakozó nőkép
161-163
   Az Írónőink megírásának egy lehetséges oka
164-165
   Az irodalomszemlélet gazdasági és társadalmi háttere
165-168
   A Wohl testvérek
168
   Wohl Stefánia (1848-1889)
168-169
   Wohl Stefánia regekönyve
169-170
   Regék vagy mesék?
171-172
   A nők szerepe
172-173
   Összegzés
173-174
   Irodalomjegyzék
175-176
Szabó Hajnalka Piroska: Az 1970-es és az 1980-as évek magyar tanterveinek nőneveléstörténeti elemzése
177-190
   Történeti és neveléstörténeti háttér
178-180
   Nöneveléstörténeti háttér
180-181
   A tanterv mint politikai-ideológiai manifesztum
182-183
   Nőkép az 1970-es és az 1980-as évek általános iskolai és gimnáziumi tanterveinek tükrében
183-184
   Általános tantervi célok
184-185
   Tantárgyak
185-188
      Testnevelés óra
185-186
      Technika óra
186-187
      Osztályfőnöki óra
187-188
   Összegzés
188-189
   Irodalomjegyzék
189-190
A kötet szerzői és szerkesztői
[191]-193
Kolofon
Hátsó borító