Tanterv a gimnázium és leánygimnázium számára

(...) A középiskola nevelő feladata mellett és vele szerves kapcsolatban az európai műveltség színvonalán álló, de a leghatározottabban nemzeti irányú műveltséget ad. A középiskolai műveltség kell, hogy magában foglalja a korunk művelődési színvonalától előírt humanisztikus és reális elemeket. Ennek a műveltségnek mégis olyan magyar nemzeti műveltségnek kell lennie, amelynek birtokában és anyagának ismeretében az iskolát végzettek hasznos tagjai lehetnek a magyar társadalomnak, képzett munkásai a magyar közéletnek és etikus világnézetű polgárai az államnak. Ennek az általános műveltségnek főeleme és egyben a vallásosságon felépülő középiskolai nevelésnek gerince a nemzetismeret. A tanítás középpontjában is a legtágabb értelemben vett nemzeti tárgyak állnak. Ilyen nemzeti tárgyak elsősorban a magyar nyelv, az irodalom és művészet, a történelem, az állami, gazdasági, társadalmi élet jelenségeinek ismerete, a föld- és néprajz s — bizonyos mértékig — a magyar művelődés történetében alapvető szerepet betöltő latin nyelv. Ezeknek a nemzeti tárgyaknak központi szerepéhez képest a nemzeti történetet kell bővebben és részletesebben tanítani, mindenkor kapcsolatban a magyar történet egyidejű hátteréül szolgáló világtörténeti események és helyzetek ismertetésével. A földrajznak és a néprajznak az élményszerű honismereten kell felépülnie és ahhoz, mint a művelt ember nemzeti öntudatának egyik alapjához az egész világ megismerése után újból visszatérnie. A magyar nyelv és irodalom oktatási anyagából ki kell küszöbölnünk a ma már formai értékkel is alig bíró retorikát, stilisztikát és poétikát. Helyettük a középiskola négy felső osztálya modern értelemben vett irodalomismeretet és irodalomtörténetet ad s a magyar irodalom fejlődésének ismertetése közben a világirodalmi háttérre és összefüggésekre is kitér. A latinnyelvi oktatásban a klasszikus irodalomból főleg a jellemképző és a latin műveltség mibenlétét megvilágító olvasmányokat kell kiválogatnunk s gondot kell fordítanunk a magyarországi latinság jelesebb termékeinek s általában a latin és magyar műveltség viszonyának ismertetésére. Ismerve az ifjúságnak a nemzeti tárgyak iránt tanúsított érdeklődését, kedvét és érzését, a világirodalmi, világtörténeti, világpolitikai és világgazdasági jelenségeket és összefüggéseket ebben a beállításban kétségtelenül jobban fogja megérteni és értékelni, mint adatok felesleges tömegének elsajátításával. Az iskolai műveltség így közelebb jut a magyar élet gyakorlati követelményeihez, mintha újabb és újabb úgynevezett gyakorlati tananyagot illesztenének a tantervbe.