Illemszótár
Szerző: Tar KárolyCím: Illemszótár
Megjelenési adatok: Erdélyi Híradó Lap- és Könyvkiadó, Kolozsvár, 1997. | ISBN: 973-976-623
Az illem nem dogma, hanem az ésszerűséget követő, az emberi kapcsolatokból kikövetkeztethető hasznos szabályok sokasága.
Az illemtan új, sűrített formája az illemszótár. Nemcsak tömör eligazításaival, áttekinthetőségével korszerű, hanem szellemében is, amellyel az illemszabályok örökös átértékelésére, megújítására és megfogalmazására serkenti az olvasót. Sokan az életből lesik el, hol, miként illik viselkedni helyesen, és próbálnak magatartásuk szögletességeiből egyet-mást lecsiszolni. Az illemszabályok mindig is változtak, tökéletesedtek, korszerűsödtek. Ebből a folyamatból könnyen leszűrhető a tanulság: minden megszívlelendő viselkedési szabály kiindulópontja a jóérzés, a tapintat, az erkölcs. Az emberek közötti kapcsolatok javításának folyamatában divatos változások és változtatások úgy alakítanak az illemszabályokon, hogy az egyéni szabadság ne csorbuljon, és a természetesség uralkodjék a közösségenként, tájegységenként és országonként kialakult szokásokban. Viselkedését minden ember maga szabályozza az általa elfogadott és tiszteletben tartott erkölcsi normák szerint. Ezért szükséges, hogy ne csak elfogadjunk bizonyos illemszabályokat, hanem érzékenységünket és a másokkal szembeni magatartásunkat tökéletesítve időnként átfogalmazzuk, bővítsük, javítsuk őket. Erre kíván ösztönözni mindenkit az illem fontosabb tudnivalóinak nagy részét magában foglaló - a teljességre inkább csak ösztönző - illemszótárunk.
Persze, nincs vadonatúj illem. Minden szabály - még ha a meglévők tagadása is - valamiképpen folytatás. Minden illemtannal foglalkozó könyv viselkedésünk követhető szabályainak ismétlése és ugyanakkor vidám búcsúzás a meghaladott szabályoktól. A mellékletben közreadott, többnyire az erdélyiek viselkedését leíró különféle munkákból kialakított illemkódex célja az, hogy az előttünk járók szokásaiból merítve az olvasó a „ maga képére " és a holnapi igényeknek megfelelően bővíthesse illemszótárát. Némi ismerettel és sok-sok jóérzéssel minden illetlenség könnyen elkerülhető. Az olvasó szíves közreműködésével ebben kíván segítséget nyújtani könyvünk. Számítunk arra, hogy a hagyomány, a célszerűség és a jó ízlés érvényre juttatásával az olvasó gondolatban tovább írja, gyarapítja, betartja és terjeszti mindazt, ami illik és a helyes emberi magatartást szolgálja.
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Címlap / Impresszum / Tartalom
Előszó
3
Illemszótár
4-105
A
5-8
Á
9
B
10-16
C
17-18
Cs
19-21
D
22-25
E
26-29
É
30-31
F
32-38
G
39-40
Gy
41
H
42-46
I
47-52
J
53-54
K
55-63
L
64-66
M
67-70
N
71-72
Ny
73
O
74-75
Ö
76-
P
78-81
R
82-85
S
86-87
Sz
88-91
T
92-99
U
100
Ü
101
V
102-103
Z
104
Zs
105
Illemkódex
106-157
Három és fél évszázaddal ezelőtt
107-121
Apáczai Csere János (1625-1659): Az embernek magaviseletéről
107-109
Mikes Kelemen: Az idő eltöltésének módja c. könyvéből
110-115
Pápai Páriz Ferenc (1649-1716): Békességet magamnak, másoknak
116-117
Pápai Páriz Ferenc: Pax Aulae
118-119
Apor Péter (1676-1750): Levélírásról, szitkozódásról, alázatosságról, alázatosságról
120-121
Két és fél évszázaddal ezelőtt
122-135
Rettegi György (1718-1784): Emlékezetre méltó dologok
122-124
Köteles Sámuel (1770-1832): Az erkölcsi filozófiának eleji
125-129
Kővári László (1819-1907): Magyar családi s közéleti viseletek és szokások a nemzeti fejedelmek korából
130-135
Századunk elején
136-144
Polgári illemkódexből
136-144
Hetven évvel ezelőtt
145-148
Récsei Ede: Régi írás régibb illemről
145-148
Félszáz évvel ezelőtt
149-152
Dorothea Brande: Nyitott szemmel
149-152
Napjainkban
153-157
Tordai Zádor: A felelősség
153-157
Szőcs István: Utószó ai illendőséghez
158-164