Az Alkotmánybíróság hatásköre és működése

„Az Alkotmánybíróság hatásköre és működése” című jegyzet az azonos elnevezésű szeminárium foglalkozásainak tananyagául szolgál. A kiadvány a szemináriumi órák tematikájához igazodva foglalja össze az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozást, az Alkotmánybíróság erre vonatkozó esetjogát és a meghatározó szakirodalmi megállapításokat. A jegyzetnek ebből adódóan nem lehetett célja az Alkotmánybíróságra vonatkozó jogirodalmi nézetek és kritikák teljességre törekvő feldolgozása, így csak azokat a megállapításokat és a testületre vonatkozó szabályozással összefüggő változtatási igényeket és az ezekre vonatkozó egyéb nézeteket tartalmazza, melyek kellőképpen megvilágíthatják az Alkotmánybíróságnak a magyar alkotmányos berendezkedésben elfoglalt helyét, az állambíráskodásban és az alapjogi bíráskodásban betöltött kiemelkedő szerepét. A de lege ferenda javaslatok és a hatályos szabályozásban fellelhető neuralgikus pontok bemutatása és a szakirodalmi nézetek által megfogalmazott egyes álláspontokkal való vita a hallgatók problémalátását és a lényeges szempontok kiemelésének képességét kívánja fejleszteni. A jegyzet több helyen vizsgálja az Alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítására vonatkozó hivatalos tervezeteket is. Mindehhez szükséges annyit megjegyezni, hogy a már évek óta elkészült koncepció elfogadására a közeljövőben kevés esély mutatkozik. A jegyzet első kiadásából adódóan is magán hordozhat „gyermekbetegségeket”. Emiatt a szerző mind a tartalmi, mind a tanulhatósági szempontokra vonatkozó kritikákat és észrevételeket szívesen fogadja a PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék (7622 Pécs 48-as tér 1), vagy a tilk@ajk.pte.hu e-mail címen. Végezetül a szerző itt szeretne köszönetét mondani Dr. Petrétei József tanszékvezető egyetemi docens úrnak a szerző - sok tekintetben a kötet alapjául szolgáló - egyes tanulmányaival összefüggő, számos, lényegre törő és alapos észrevételéért, tanácsaiért, valamint a gyakori, inspiráló szakmai beszélgetéseinkért. Ugyancsak hasonló okokból illeti köszönet a jegyzet lektorait, így Dr. Ádám Antal professor emeritus urat, volt alkotmánybírót, az MTA doktorát alapos és segítőkész lektori munkájáért és tanácsaiért, valamint Dr. Kiss László egyetemi tanár, alkotmánybíró urat, az MTA doktorát nélkülözhetetlen szakmai segítségéért és az Alkotmánybíróságon több alkalommal lehetővé tett kutatómunka biztosításáért. (...) A kommunista hatalomátvétel utáni magyar alkotmányos berendezkedésben - a rendszer jellegénél fogva - nem volt sem lehetőség, sem politikai szándék az alkotmánybíráskodás hazai meghonosítására. Az egypártrendszer, Magyarországnak a Szovjetuniótól, vagyis idegen politikai akarattól való függése, a párt és az állam jelentős egybefonódása következtében az alkotmányvédelem megvalósítására nem alakult ki hatékony intézményes rendszer. A hivatalos felfogás szerint a jogalkotással összefüggésben az Alkotmány védelmét egyrészt maga az Országgyűlés, másrészt a Népköztársaság Elnöki Tanácsa (NET) látta el. Ez a védelem azonban értelemszerűen nem jelenthetett sem semleges és a politikai befolyástól mentes, sem pedig hatékony alkotmányvédelmet. Az alkotmánybíráskodással szembeni általános politikai elutasítás azonban a szakirodalomra nem volt teljességgel jellemző. Az Alkotmánybíróságra Vonatkozó elképzelések már jóval a rendszerváltozás előtt megjelentek Magyarországon.