Klinikai pszichológia
Szerző: Trull, Timothy J.Szerkesztő: Perczel Forintos Dóra
További szerző: Phares, E. Jerry
Cím: Klinikai pszichológia
Alcím: Elmélet, módszertan és hivatás
Sorozatcím: Osiris tankönyvek
Fordító: Berghammer Rita
Megjelenési adatok: Osiris, Budapest, 2004. | ISSN: 1218-9855 | ISBN: 963-389-684-3
Megtisztelő feladat számomra, hogy bevezetőt írhatok Timothy Trull és Jerry Phares
Klinikai pszichológia című tankönyvéhez. Az Osiris Kiadó által gondozott mű a megszokott igényességgel, a többi tankönyvhöz hasonló formátumban jelenik meg. A magyar fordítás nem sokat váratott magára a hatodik, 2001-es kiadáshoz képest. E sok kiadás jelzi a téma iránti lankadadan érdeklődést és azt, hogy hiánypótló munkáról van szó, kevesen akadnak, akik vállalkoznak ennek a szerteágazó szakterületnek mind az elméleti, mind a gyakorlati bemutatására. Magyarországon az utolsó átfogó szakkönyv ezen a területen 1974-ben jelent meg, Mérei Ferenc és Szakács Ferenc tollából, Klinikai pszichodiagnosztikai módszerek és A klinikai pszichológia gyakorlata címmel, a Medicina kiadásában. Nemzedékek használtált és tanultak belőle, hiszen korszerűen foglalta össze a klinikai pszichológus munkájának minden, akkor fontosnak tartott módszerét, s egyben szemléletet is adott: lépést kell tartanunk a fejlődéssel. Az azóta bekövetkezett fejlődést hivatott bemutatni Trail és Phares Klinikai pszichológia című kötete. Szemléletformáló, összegző művet tart a kezében most is a kedves Olvasó. A szerzők nem rejtik véka alá hitvallásukat, hogy „a pszichológia tudomány, s mint ilyen, a klinikai pszichológia annak érdekében, hogy a rászorulókon segítsen, erejét és egyediségét a tudományos bizonyítékok etikai alapjaiból nyeri. Bármilyen beavatkozást diktálna a miszticizmus, a tekintély, a hagyomány vagy az üzlet, a klinikai pszichológus figyelme arra irányul, ami működik. Alapvető etikai felelősséggel tartozik aziránt, hogy lehetőség szerint olyan intervenciókat alkalmazzon, amelyek működnek, és minden alkalmazott beavatkozást vizsgálatnak vessen alá. A hetvenes években a klinikai pszichológia hatalmas és lendületes fejlődésnek indult mind a diagnosztika, mind a kezelések területén, azonban nemcsak ezt ismerhetjük meg a könyvből, hanem az új fejlődési irányokat is, áttekintést kapunk a szakterület egészéről. A megszokott klinikai pszichológiai témák tárgyalása - mint normális és abnormális viselkedés, a diagnosztika módszerei, a véleményírás és intervenció - mellett a szerzők arra törekedtek, hogy bemutassanak és részletesen ismertessenek minden szorosabban és tágabban ide tartozó szakterületet: az igazságügyi pszichológiát, a neuropszichológiát, valamint az egyre hangsúlyosabban megjelenő egészségpszichológiát és magatartás-orvoslást. A fentiek közül némelyik témáról most olvasható az első magyar nyelvű részletes összefoglalás. Húsz-harminc év óta a klinikai pszichológia szerves részét képezi a kutatás is. Magyarul erről viszonylag keveset lehetett olvasni, ezért igen értékes - és az oktatásban kiválóan felhasználható - fejezet a kutatásmódszertan, amelyben a téma összes ezzel kapcsolatos problémája megvitatásra kerül.
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Impresszum
Rövid tartalom
[5]-6
Tartalom
[7]-19
Perczel Forintos Dóra: A szerkesztő előszava
[21]-22
Előszó
[23]-27
I. Rész: A klinikai pszichológia alapjai
[29]-203
1. Fejezet: Klinikai pszichológia: Bevezetés
[31]-67
Mi a klinikai pszichológia?
32
A rokon mentálhigiéniai hivatások
32-39
Pszichiáter
33-35
Tanácsadó pszichológus
35-36
Egyéb mentálhigiénés szakemberek
36-39
A klinikai pszichológus
39-50
A klinikai pszichológus tevékenysége
39-44
Munkahelyek
44-45
Dr. Karen C. egy hete
45-47
Demográfiai észrevételek
47-48
Kutatás és tudományos örökség
48
Művészet vagy tudomány?
49-50
Képzés: A klinikusi identitás felé
50-55
Áttekintés
50-51
Klinikai képzési programok
51-55
Változó hivatás
55-56
Demográfiai adatok
55
Képzési modellek
55-56
Klinikai gyakorlat
56
A klinikai szakpszichológusok képzése ma Magyarországon
57-64
A klinikai pszichológia helyzete Európában
57-58
A magyar lakosság pszichés egészségi állapota
58-59
A klinikai pszichológiai tanszék története hazánkban
59-60
A szakképzés jehemzői
60-63
Fejlődési irányok
63-64
Bizonytalanságtűrés és tudásszomj
64-65
A fejezet összefoglalása
65
Kulcsfogalmak
65-67
Weboldalak
67
2. fejezet: A klinikai pszichológia történeti áttekintése
[68]-99
Történeti gyökerek
69-70
Diagnosztika és pszichológiai felmérés
70-77
A kezdetek (1850-1899)
70-71
A modem kor hajnala (1900-1919)
71-72
A két világháború között (1920-1939)
72-73
A második világháború és az azóta eltelt időszak (1940-től napjainkig)
73-77
Beavatkozások
77-83
A kezdetek (1850-1899)
77-78
A modern kor hajnala (1900-1919)
78-79
A két világháború között (1920-1939)
79-80
A második világháború és az azóta eltelt időszak (1940-től napjainkig)
80-83
Kutatás
84-87
A kezdetek (1850-1899)
84
A modern kor hajnala (1900-1919)
84
A két világháború között (1920-1939)
84
A második világháború és az azóta eltelt időszak (1940-től napjainkig)
84-87
A klinikai pszichológusi hivatás
87-96
A kezdetek (1850-1899)
87-89
A modem kor hajnala (1900-1919)
89-90
A két világháború között (1920-1939)
91
A második világháború alatt és után (1940-1969)
91-93
A szakma kialakulása (1970-től napjainkig)
93-94
Az 1988-as kettészakadás
94-96
A fejezet összefoglalása
96
Kulcsfogalmak
97-98
Weboldalak
99
3. Fejezet: A klinikai pszichológia időszerű kérdései
[100]-133
A klinikai pszichológia képzési modelljei
101-109
A kutató-gyakorló szakember
101-103
A pszichológia doktora (PsyD) fokozat
103-104
Szakképző helyek
104
A klinikai kutató modellje
105-108
Kombinált szakmai-tudományos képzési programok
108
Továbbképző programok: múlt és jövő
108-109
Szakmai szabályozás
109-112
Igazolás
109-110
Működési engedély
110-111
Amerikai Szakpszichológiai Bizottság (ABPP)
111
Országos szaknévsor
112
Magánpraxis
112-113
Függetlenség és gazdasági kérdések
113-114
Az egészségügyi forradalom
114-118
A gyógyszerrendelés joga
118-124
Háttér
119-120
Érvek a jog mellett
120-121
Érvek a jog ellen
121
Következmények az oktatásra nézve
121-124
Kulturálisan érzékeny mentálhigiéniai szolgáltatások
124-125
Etikai normák
125-130
Kompetencia
126-127
Titoktartás
127-129
A kliens jólléte
129-130
A fejezet összefoglalása
130-131
Kulcsfogalmak
131-132
Weboldalak
133
4. Fejezet: Kutatási módszerek a klinikai pszichológiában
[134]-169
Bevezetés a kutatásba
135-136
Módszerek
137-160
Megfigyelés
137-140
Epidemiológiai kutatás
140-144
Korrelációs módszerek
144-148
Keresztmetszeti versus longitudinális megközelítés
148-149
A kísérleti módszer
149-154
Egy esetre kiterjedő kutatási terv
155-158
Kevert elrendezések
159-160
Statisztikai versus gyakorlati szignifikancia
160
Kutatás és etika
160-165
A fejezet összefoglalása
165-166
Kulcsfogalmak
166-168
Weboldalak
169
5. Fejezet: A pszichológiai problémák diagnózisa és osztályozása
[170]-203
Mi az abnormális viselkedés?
171-182
A normákhoz való alkalmazkodás: statisztikai ritkaság vagy a szociális normák megsértése
173-177
Szubjektív szenvedés
177-180
Rokkantság vagy funkciózavar
180-182
Hová vezet ez a gondolatmenet?
182
Mentális betegség
183-190
A diagnózis jelentősége
183-185
Korai osztályozási rendszerek
185-186
A DSM-IV
186-190
Az osztályozás általános kérdései
190-197
Kategóriák versus dimenziók
190-191
A kategorizálás alapjai
192
Az osztályozás gyakorlata
192
Leírás
192-193
Megbízhatóság (reliabilitás)
193-195
Érvényesség (validitás)
195
Torzítás
196
Kiterjedés
196-197
További megfontolások
197
Egyéb osztályozási rendszerek
198-199
Az abnormális viselkedés és a mentális betegség okai
199-200
Következtetések
200
A fejezet összefoglalása
201
Kulcsfogalmak
201-203
Weboldalak
203
II. Rész: A klinikai felmérés
[205]-387
6. Fejezet: A felmérő interjú
[207]-244
Felmérés a klinikai pszichológiában
208-211
A pszichológiai felmérés meghatározása és célja
208-210
A beutalás
210-211
Mi befolyásolja a klinikus kérdésfeltevési módját?
211
Az interjú
211-223
Az interjúk általános jellemzői
212-213
Az interjúfelvétel főbb szempontjai és technikái
213-216
A rapport
216-217
A kommunikáció
217-221
A páciens vonatkoztatási rendszere
221-222
A klinikus vonatkoztatási rendszere
222-223
Az interjúk különböző változatai
223-236
A felvételi interjú
223-225
Az anamnézisfelvétel
225-226
A mentális státus vizsgálata
226
A krízisinterjú
226-229
A diagnosztikai interjú
229-236
Az interjúk megbízhatósága és érvényessége
236-241
Megbízhatóság (reliabilitás)
237-239
Érvényesség (validitás)
239-241
Javaslatok a megbízhatóság és érvényesség javítására
241
Az interjúfélvétel művészete és tudománya
241-242
A fejezet összefoglalása
242
Kulcsfogalmak
243-244
7. Fejezet: Az intelligencia mérése
[245]-279
Az intelligencia tesztelése tegnap és ma
246-248
Az intelligencia fogalma
248-255
Megbízhatóság és érvényesség
249-251
Az intelligencia különböző definíciói
251-253
Az intelligencia elméletei
253-255
Az IQ: jelentése és összefüggései
256-262
Az intelligenciakvóciens (IQ)
256
Az IQ összefüggései
257-258
Az IQ örökölhetősége és stabilitása
258-262
Az intelligencia klinikai felmérése
262-276
A Stanford-Binet-teszt
263-265
A Wechsler-féle tesztek
265
A Wechsler-teszt felnőttváltozatának 3. kiadása
265-270
A Wechsler-teszt gyermekváltozatának 3. kiadása
270-273
Az intelligenciatesztek klinikai alkalmazása
273-275
Néhány záró megjegyzés és következtetés
275-276
A fejezet összefoglalása
276-277
Kulcsfogalmak
277-279
Weboldalak
279
8. Fejezet: A személyiség mérése
[280]-323
Objektív tesztek
281-301
Az objektív tesztek összeállításának módszerei
284-286
Az MMPI és az MMPI-2
286-294
Az MMPI és az MMPI-2 összefoglaló értékelése
294-296
Az átdolgozott NEO-személyiségleltár
296-301
Projektív tesztek
301-314
A projektív tesztek jellege
302-303
Mérés és standardizálás
303-304
A Rorschach-teszt
304-310
A TAT
310-314
Mondatbefejezési technikák
314
Illuzórikus korreláció
315
Növekményes használhatóság
315-316
A teszteléssel lehet élni és visszaélni
316-320
A fejezet összefoglalása
320
Kulcsfogalmak
321-322
Weboldalak
323
9. Fejezet: Viselkedésdiagnosztika
[324]-354
A viselkedés-lélektani hagyomány
325-329
Mintázat versus jelzés
325-326
Funkcionális elemzés
326-327
A viselkedésdiagnosztika mint folyamatos felmérés
327-329
Interjúk
329
A megfigyelés módszerei
330-347
Természetes megfigyelés
330-332
Példák a természetes megfigyelésre
332-336
Kontrollált megfigyelés
336-338
A teljesítmény kontrollált vizsgálata
338-340
Önmonitorozás
340-341
A megfigyelések megbízhatóságát befolyásoló változók
341-343
A megfigyelések érvényességét befolyásoló változók
343-346
Javaslatok a megfigyelés megbízhatóságának és érvényességének javítására
346
Az adatgyűjtés mai irányvonala
346-347
Szerepjátékok
347-348
Kérdőívek és tünetlisták
348
Kognitív viselkedésdiagnosztika
348-349
Záró megjegyzések
350-351
A fejezet összefoglalása
351-352
Kulcsfogalmak
352-353
Weboldalak
354
10. Fejezet: A klinikai vélemény
[355]-387
Folyamat és pontosság
356-372
Értelmezés
356-359
Elmélet és értelmezés
359-360
Kvantitatív versus szubjektív megközelítések
360-362
A statisztikai megközelítés kifejtése
362-364
A klinikai megközelítés kifejtése
364-365
A klinikai és a statisztikai megközelítések összehasonlítása
366-370
Következtetések
371-372
A vélemény és az értelmezés javítása
372-377
Információfeldolgozás
373
A belemagyarázás szindrómája
374
Validálás és rögzítés
374
Homályos leletek, fogalmak és kritériumok
374
Az előrejelzés hatásai
374-375
Előrejelzés ismeretlen helyzetekre
375
Téves előrejelzési elvek
375-376
A sztereotip hiedelmek hatása
376
„Miért nem járok esetmegbeszélésre?”
376-377
Kommunikáció: A klinikai lelet
377-386
A beutalás forrása
378
A kommunikáció segédeszközei
378-386
A fejezet összefoglalása
386
Kulcsfogalmak
387
III. Rész: Klinikai beavatkozások
[389]-561
11. Fejezet: Pszichológiai beavatkozások
[391]-431
Bevezetés
392-395
A beavatkozás meghatározása
392-393
Segít-e a pszichoterápia?
393-394
Milyen problémákon lehet változtatni?
394-395
A terápiák közös vonásai
395-400
A szakértői szerep
396-397
Az érzelmek felszabadítása / katarzis
397-398
Kapcsolat / terápiás szövetség
398
A szorongás enyhítése / feszültségcsökkentés
398-399
Értelmezés / belátás
399
A kompetencia kiépítése
400
Nem specifikus tényezők
400
A specifikus terápiás változók természete
401-411
A páciens vagy kliens
401-407
A terapeuta
407-411
A klinikai beavatkozás menete
411-416
Kapcsolatfelvétel
411-412
Felmérés
412-413
A kezelés céljai
413-414
Kezelés
414
Befejezés, értékelés és kontrollvizsgálat
414-416
A pszichoterápia kutatása
416-426
A pszichoterápia kutatásának témái
418-419
Összehasonlító vizsgálatok
419-421
A folyamat kutatása
421-422
Újabb trendek
423-426
Általános következtetések
426-428
A fejezet összefoglalása
428-429
Kulcsfogalmak
429-430
Weboldalak
431
12. Fejezet: Pszichoterápia: A pszichodinamikus szemlélet
[432]-460
Pszichoanalízis: A kezdetek
433-440
Anna O.
433-435
A freudi szemlélet: Rövid áttekintés
435-438
Az elmélettől a gyakorlatig
438-439
A belátás szerepe
439-440
A pszichodinamikus pszichoterápia technikái
440-447
Szabad asszociáció
440-441
Álomelemzés
441-442
A mindennapi élet pszichopatológiája
442
Ellenállás
443-444
Áttétel
444-445
Értelmezés
445-447
Alternatív pszichoanalitikus kezelések
447-452
Énanalízis
448-449
Más modern irányzatok
449
Rövid dinamikus pszichoterápiák
449-452
Interperszonális pszichoterápia: Empirikusan alátámasztott kezelés
452
A dinamikus pszichoterápia összefoglaló értékelése
452-457
Működik-e a pszichodinamikus terápia?
453-454
Értelmezés és belátás
454-455
Gyógyító tényezők
455
A viselkedésre helyezett hangsúly hiánya
456
A pszichoterápia gazdaságossága
456-457
A fejezet összefoglalása
457
Kulcsfogalmak
458-460
Weboldalak
460
13. Fejezet: Pszichoterápia: A fenomenológiai és a humanisztikus-egzisztencialista szemlélet
[461]-491
A kliensközpontú terápia
462-475
Az irányzat eredete
463-464
A fenomenológiai világ
464-465
Elméleti feltevések
465
Terápiás elmélet
466-468
A terápiás folyamat
468-469
Diagnózis
469-471
Más alkalmazási módok
471-472
Záró megjegyzések
472-475
A humanisztikus-egzisztencialista mozgalom
475-484
Humanizmus
475-476
Egzisztencialista terápia
476-478
Logoterápia
478-479
Gestalt-terápia
479-484
A fenomenológiai és a humanisztikus-egzisztencialista terápiák összefoglaló értékelése
484-489
Hozadék
485-486
Problémák
486-489
A fejezet összefoglalása
489-490
Kulcsfogalmak
490-491
Weboldalak
491
14. Fejezet: Pszichoterápia: A viselkedésterápiás és a kognitív viselkedésterápiás szemlélet
[492]-531
A viselkedésterápiás irányzat eredete
493-495
Meghatározás
493
Rövid történeti áttekintés
494-495
A viselkedésterápia hagyományos módszerei
495-511
A kapcsolat
495-497
Széles spektrumú kezelés
497
Szisztematikus deszenzitizálás
498-502
Expozíciós terápia
503-504
Viselkedéspróba
504-508
Kontingenciakezelés
508-509
Averzív terápia
509-511
Kognitív viselkedésterápia
511-518
Háttér
511-513
Modellálás
513-514
Racionális átstrukturálás
514-515
Stresszoltástréning
515-517
Beck kognitív terápiája
517-518
A viselkedésterápia értékelése
518-528
Erősségek
518-524
Kritikák
524-527
A jövő
527-528
A fejezet összefoglalása
528-529
Kulcsfogalmak
529-531
Weboldalak
531
15. Fejezet: Csoportterápia, családterápia és párterápia
[532]-561
Csoportterápia
533-544
Történeti áttekintés
533-534
Csoportterápiás irányzatok
534-540
Elrendezések
540-542
Gyógyító tényezők
542-543
Működik-e a csoportterápia?
543
A csoportterápia jövője
543-544
Családterápia és párterápia
544-558
A családterápia kialakulása
546
A kommunikáció koncepciója
547
Formák és módszerek
547-548
Együttes családterápia
548-551
A családterápia egyéb változatai
551-552
Mikor van szükség családterápiára?
552-553
Párterápia
553-555
Hatásos-e a család- és a párterápia?
555-557
Speciális problémák
557-558
A fejezet összefoglalása
558-559
Kulcsfogalmak
559-561
Weboldalak
561
IV. Rész: A klinikai pszichológia speciális területei
[563]-718
16. Fejezet: Közösségi pszichológia
[565]-595
Szemléletmódok és történelem
566-571
A közösségi pszichológiai szemlélet
566-568
Kronológia és katalizáló események
568-571
Kulcsfogalmak
571-580
A közösségi mentálhigiéné fogalma
571-572
A prevenció fogalma
572-577
A feljogosítottság
577-579
A szociális beavatkozás fogalmai
579-580
A beavatkozás és a változtatás módszetei
581-587
Konzultáció
581-582
A kórházi kezelés közösségi alternatívái
582-583
Krízisintervenció
583-584
Beavatkozás kisgyermekkorban
584-585
Önsegítés
585-586
Paraprofesszionális szakemberek
586-587
Záró megjegyzések
587-592
A hatékonyság kérdései
587-589
Értékrend, hatalom és polgári jogok
589-590
A közösségi pszichológusok képzése
590-591
A finanszírozott egészségügy korszaka
591
A prevenció jövője
591-592
A fejezet összefoglalása
592-593
Kulcsfogalmak
593-594
Weboldalak
595
17. Fejezet: Egészséglélektan és magatartás-orvoslás
[596]-629
Történeti háttér és perspektívák
597-607
Meghatározások
597-598
Történeti háttér
598-600
A stressz, az életmód és a magatartás, a személyiség, a társas támogatás és az egészség közötti kapcsolatok
600-606
Alkalmazási területek
606-607
A beavatkozás módszerei
607-613
Respondens módszerek
607-609
Operáns módszerek
609-610
Kognitív-viselkedésterápiás stratégiák
610-612
Biofeedback
612-613
Az egészségi problémák megelőzése
613-618
Cigarettázás
613-614
Alkoholabúzus és -dependencia
614-615
Obezitás
615-618
Egyéb alkalmazások
618-622
Orvosi eljárásokkal való megbirkózás
618-620
Együttműködés a kezeléssel
620-622
Egészséglélektan: Kilátások a jövőre nézve
622-626
Az egészségügy fejlődésének iránya
622-623
A képzés kérdései
623-624
Egyéb feladatok
624-626
A fejezet összefoglalása
626
Kulcsfogalmak
626-629
Weboldalak
629
18. Fejezet: Neuropszichológia
[630]-656
Perspektívák és történeti háttér
631-636
Definíciók
631
A neuropszichológusok szerepe
631-634
A neuropszichológia története
634-636
Az agy: struktúra, funkció, hanyatlás
636-642
Struktúra és funkció
636-637
Az agykárosodás előzményei, illetve okai
637-639
A neurológiai károsodás következményei és tünetei
639-640
Az agy és a viselkedés összefüggései
641-642
A neuropszichológiai felmérés módszerei
642-650
A legfontosabb megközelítések
642
A neuropszichológiai teszteredmények értelmezése
642-643
A neurodiagnosztikai eljárások
643
A kognitív funkciók tesztelése
644-647
Tesztbattériák
647-649
A neuropszichológiai tesztekben nyújtott teljesítményt befolyásoló változók
649-650
Beavatkozás és rehabilitáció
650-651
Záró megjegyzések
651-653
Képzés
651-652
A jövő
652-653
A fejezet összefoglalása
653-654
Kulcsfogalmak
654-656
Weboldalak
656
19. Fejezet: Igazságügyi pszichológia
[657]-681
Perspektívák és történeti háttér
658-662
Definíciók
658
Történeti háttér
658-660
Szakmai kérdések
660-662
Az igazságügyi pszichológusok néhány fő tevékenységi területe
662-679
A szakértő tanú
662-665
Bűnügyek
665-666
Polgári ügyek
666-671
A betegek jogai
671-672
A veszélyesség előrejelzése
672-673
Pszichológiai kezelés
673-674
Konzultáció
674-676
Kutatás és igazságügyi pszichológia
676-679
A fejezet összefoglalása
679
Kulcsfogalmak
679-681
Weboldalak
681
20. Fejezet: Gyermek-egészséglélektan és klinikai gyermekpszichológia
[682]-710
Meghatározások, történeti háttér és perspektívák
683-688
Meghatározások
683-684
Történeti háttér
684-686
A fejlődés-lélektani szemlélet
686-687
Alkalmazkodóképesség
688
Főbb tevékenységek
689-711
Általános kérdések
689-691
Felmérés
691-699
Beavatkozások
699-703
Hatékonyak-e a gyermekekkel és serdülőkkel végzett pszichológiai beavatkozások?
703-705
Prevenció
705-709
Konzultáció
709-711
Képzés
711-713
A klinikai gyermekpszichológia és a gyermek-egészséglélektan jövője
713-714
A fejezet összefoglalása
714-715
Kulcsfogalmak
715-717
Weboldalák
718
Függelék
[719]-832
Weboldalak
[721]-726
Hivatkozások
[727]-792
Névmutató
[793]-809
Tárgymutató
[811]-832
Hátsó borító