Klinikai pszichológia corvina logo

Szerző: Trull, Timothy J.
Szerkesztő: Perczel Forintos Dóra
További szerző: Phares, E. Jerry
Cím: Klinikai pszichológia
Alcím: Elmélet, módszertan és hivatás
Sorozatcím: Osiris tankönyvek
Fordító: Berghammer Rita
Megjelenési adatok: Osiris, Budapest, 2004. | ISSN: 1218-9855 | ISBN: 963-389-684-3

coverimage Megtisztelő feladat számomra, hogy bevezetőt írhatok Timothy Trull és Jerry Phares Klinikai pszichológia című tankönyvéhez. Az Osiris Kiadó által gondozott mű a megszokott igényességgel, a többi tankönyvhöz hasonló formátumban jelenik meg. A magyar fordítás nem sokat váratott magára a hatodik, 2001-es kiadáshoz képest. E sok kiadás jelzi a téma iránti lankadadan érdeklődést és azt, hogy hiánypótló munkáról van szó, kevesen akadnak, akik vállalkoznak ennek a szerteágazó szakterületnek mind az elméleti, mind a gyakorlati bemutatására. Magyarországon az utolsó átfogó szakkönyv ezen a területen 1974-ben jelent meg, Mérei Ferenc és Szakács Ferenc tollából, Klinikai pszichodiagnosztikai módszerek és A klinikai pszichológia gyakorlata címmel, a Medicina kiadásában. Nemzedékek használtált és tanultak belőle, hiszen korszerűen foglalta össze a klinikai pszichológus munkájának minden, akkor fontosnak tartott módszerét, s egyben szemléletet is adott: lépést kell tartanunk a fejlődéssel. Az azóta bekövetkezett fejlődést hivatott bemutatni Trail és Phares Klinikai pszichológia című kötete. Szemléletformáló, összegző művet tart a kezében most is a kedves Olvasó. A szerzők nem rejtik véka alá hitvallásukat, hogy „a pszichológia tudomány, s mint ilyen, a klinikai pszichológia annak érdekében, hogy a rászorulókon segítsen, erejét és egyediségét a tudományos bizonyítékok etikai alapjaiból nyeri. Bármilyen beavatkozást diktálna a miszticizmus, a tekintély, a hagyomány vagy az üzlet, a klinikai pszichológus figyelme arra irányul, ami működik. Alapvető etikai felelősséggel tartozik aziránt, hogy lehetőség szerint olyan intervenciókat alkalmazzon, amelyek működnek, és minden alkalmazott beavatkozást vizsgálatnak vessen alá. A hetvenes években a klinikai pszichológia hatalmas és lendületes fejlődésnek indult mind a diagnosztika, mind a kezelések területén, azonban nemcsak ezt ismerhetjük meg a könyvből, hanem az új fejlődési irányokat is, áttekintést kapunk a szakterület egészéről. A megszokott klinikai pszichológiai témák tárgyalása - mint normális és abnormális viselkedés, a diagnosztika módszerei, a véleményírás és intervenció - mellett a szerzők arra törekedtek, hogy bemutassanak és részletesen ismertessenek minden szorosabban és tágabban ide tartozó szakterületet: az igazságügyi pszichológiát, a neuropszichológiát, valamint az egyre hangsúlyosabban megjelenő egészségpszichológiát és magatartás-orvoslást. A fentiek közül némelyik témáról most olvasható az első magyar nyelvű részletes összefoglalás. Húsz-harminc év óta a klinikai pszichológia szerves részét képezi a kutatás is. Magyarul erről viszonylag keveset lehetett olvasni, ezért igen értékes - és az oktatásban kiválóan felhasználható - fejezet a kutatásmódszertan, amelyben a téma összes ezzel kapcsolatos problémája megvitatásra kerül.
Kategóriák: Pszichológia
Tárgyszavak: Klinikai pszichológia
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Impresszum
Rövid tartalom
[5]-6
Tartalom
[7]-19
Perczel Forintos Dóra: A szerkesztő előszava
[21]-22
Előszó
[23]-27
I. Rész: A klinikai pszichológia alapjai
[29]-203
   1. Fejezet: Klinikai pszichológia: Bevezetés
[31]-67
      Mi a klinikai pszichológia?
32
      A rokon mentálhigiéniai hivatások
32-39
         Pszichiáter
33-35
         Tanácsadó pszichológus
35-36
         Egyéb mentálhigiénés szakemberek
36-39
      A klinikai pszichológus
39-50
         A klinikai pszichológus tevékenysége
39-44
         Munkahelyek
44-45
         Dr. Karen C. egy hete
45-47
         Demográfiai észrevételek
47-48
         Kutatás és tudományos örökség
48
         Művészet vagy tudomány?
49-50
      Képzés: A klinikusi identitás felé
50-55
         Áttekintés
50-51
         Klinikai képzési programok
51-55
      Változó hivatás
55-56
         Demográfiai adatok
55
         Képzési modellek
55-56
         Klinikai gyakorlat
56
      A klinikai szakpszichológusok képzése ma Magyarországon
57-64
         A klinikai pszichológia helyzete Európában
57-58
         A magyar lakosság pszichés egészségi állapota
58-59
         A klinikai pszichológiai tanszék története hazánkban
59-60
         A szakképzés jehemzői
60-63
         Fejlődési irányok
63-64
      Bizonytalanságtűrés és tudásszomj
64-65
      A fejezet összefoglalása
65
      Kulcsfogalmak
65-67
      Weboldalak
67
   2. fejezet: A klinikai pszichológia történeti áttekintése
[68]-99
      Történeti gyökerek
69-70
      Diagnosztika és pszichológiai felmérés
70-77
         A kezdetek (1850-1899)
70-71
         A modem kor hajnala (1900-1919)
71-72
         A két világháború között (1920-1939)
72-73
         A második világháború és az azóta eltelt időszak (1940-től napjainkig)
73-77
      Beavatkozások
77-83
         A kezdetek (1850-1899)
77-78
         A modern kor hajnala (1900-1919)
78-79
         A két világháború között (1920-1939)
79-80
         A második világháború és az azóta eltelt időszak (1940-től napjainkig)
80-83
      Kutatás
84-87
         A kezdetek (1850-1899)
84
         A modern kor hajnala (1900-1919)
84
         A két világháború között (1920-1939)
84
         A második világháború és az azóta eltelt időszak (1940-től napjainkig)
84-87
      A klinikai pszichológusi hivatás
87-96
         A kezdetek (1850-1899)
87-89
         A modem kor hajnala (1900-1919)
89-90
         A két világháború között (1920-1939)
91
         A második világháború alatt és után (1940-1969)
91-93
         A szakma kialakulása (1970-től napjainkig)
93-94
         Az 1988-as kettészakadás
94-96
      A fejezet összefoglalása
96
      Kulcsfogalmak
97-98
      Weboldalak
99
   3. Fejezet: A klinikai pszichológia időszerű kérdései
[100]-133
      A klinikai pszichológia képzési modelljei
101-109
         A kutató-gyakorló szakember
101-103
         A pszichológia doktora (PsyD) fokozat
103-104
         Szakképző helyek
104
         A klinikai kutató modellje
105-108
         Kombinált szakmai-tudományos képzési programok
108
         Továbbképző programok: múlt és jövő
108-109
      Szakmai szabályozás
109-112
         Igazolás
109-110
         Működési engedély
110-111
         Amerikai Szakpszichológiai Bizottság (ABPP)
111
         Országos szaknévsor
112
      Magánpraxis
112-113
      Függetlenség és gazdasági kérdések
113-114
      Az egészségügyi forradalom
114-118
      A gyógyszerrendelés joga
118-124
         Háttér
119-120
         Érvek a jog mellett
120-121
         Érvek a jog ellen
121
         Következmények az oktatásra nézve
121-124
      Kulturálisan érzékeny mentálhigiéniai szolgáltatások
124-125
      Etikai normák
125-130
         Kompetencia
126-127
         Titoktartás
127-129
         A kliens jólléte
129-130
      A fejezet összefoglalása
130-131
      Kulcsfogalmak
131-132
      Weboldalak
133
   4. Fejezet: Kutatási módszerek a klinikai pszichológiában
[134]-169
      Bevezetés a kutatásba
135-136
      Módszerek
137-160
         Megfigyelés
137-140
         Epidemiológiai kutatás
140-144
         Korrelációs módszerek
144-148
         Keresztmetszeti versus longitudinális megközelítés
148-149
         A kísérleti módszer
149-154
         Egy esetre kiterjedő kutatási terv
155-158
         Kevert elrendezések
159-160
      Statisztikai versus gyakorlati szignifikancia
160
      Kutatás és etika
160-165
      A fejezet összefoglalása
165-166
      Kulcsfogalmak
166-168
      Weboldalak
169
   5. Fejezet: A pszichológiai problémák diagnózisa és osztályozása
[170]-203
      Mi az abnormális viselkedés?
171-182
         A normákhoz való alkalmazkodás: statisztikai ritkaság vagy a szociális normák megsértése
173-177
         Szubjektív szenvedés
177-180
         Rokkantság vagy funkciózavar
180-182
         Hová vezet ez a gondolatmenet?
182
      Mentális betegség
183-190
         A diagnózis jelentősége
183-185
         Korai osztályozási rendszerek
185-186
         A DSM-IV
186-190
      Az osztályozás általános kérdései
190-197
         Kategóriák versus dimenziók
190-191
         A kategorizálás alapjai
192
         Az osztályozás gyakorlata
192
         Leírás
192-193
         Megbízhatóság (reliabilitás)
193-195
         Érvényesség (validitás)
195
         Torzítás
196
         Kiterjedés
196-197
         További megfontolások
197
      Egyéb osztályozási rendszerek
198-199
      Az abnormális viselkedés és a mentális betegség okai
199-200
      Következtetések
200
      A fejezet összefoglalása
201
      Kulcsfogalmak
201-203
      Weboldalak
203
II. Rész: A klinikai felmérés
[205]-387
   6. Fejezet: A felmérő interjú
[207]-244
      Felmérés a klinikai pszichológiában
208-211
         A pszichológiai felmérés meghatározása és célja
208-210
         A beutalás
210-211
         Mi befolyásolja a klinikus kérdésfeltevési módját?
211
      Az interjú
211-223
         Az interjúk általános jellemzői
212-213
         Az interjúfelvétel főbb szempontjai és technikái
213-216
         A rapport
216-217
         A kommunikáció
217-221
         A páciens vonatkoztatási rendszere
221-222
         A klinikus vonatkoztatási rendszere
222-223
      Az interjúk különböző változatai
223-236
         A felvételi interjú
223-225
         Az anamnézisfelvétel
225-226
         A mentális státus vizsgálata
226
         A krízisinterjú
226-229
         A diagnosztikai interjú
229-236
      Az interjúk megbízhatósága és érvényessége
236-241
         Megbízhatóság (reliabilitás)
237-239
         Érvényesség (validitás)
239-241
         Javaslatok a megbízhatóság és érvényesség javítására
241
      Az interjúfélvétel művészete és tudománya
241-242
      A fejezet összefoglalása
242
      Kulcsfogalmak
243-244
   7. Fejezet: Az intelligencia mérése
[245]-279
      Az intelligencia tesztelése tegnap és ma
246-248
      Az intelligencia fogalma
248-255
         Megbízhatóság és érvényesség
249-251
         Az intelligencia különböző definíciói
251-253
         Az intelligencia elméletei
253-255
      Az IQ: jelentése és összefüggései
256-262
         Az intelligenciakvóciens (IQ)
256
         Az IQ összefüggései
257-258
         Az IQ örökölhetősége és stabilitása
258-262
      Az intelligencia klinikai felmérése
262-276
         A Stanford-Binet-teszt
263-265
         A Wechsler-féle tesztek
265
         A Wechsler-teszt felnőttváltozatának 3. kiadása
265-270
         A Wechsler-teszt gyermekváltozatának 3. kiadása
270-273
         Az intelligenciatesztek klinikai alkalmazása
273-275
         Néhány záró megjegyzés és következtetés
275-276
      A fejezet összefoglalása
276-277
      Kulcsfogalmak
277-279
      Weboldalak
279
   8. Fejezet: A személyiség mérése
[280]-323
      Objektív tesztek
281-301
         Az objektív tesztek összeállításának módszerei
284-286
         Az MMPI és az MMPI-2
286-294
         Az MMPI és az MMPI-2 összefoglaló értékelése
294-296
         Az átdolgozott NEO-személyiségleltár
296-301
      Projektív tesztek
301-314
         A projektív tesztek jellege
302-303
         Mérés és standardizálás
303-304
         A Rorschach-teszt
304-310
         A TAT
310-314
         Mondatbefejezési technikák
314
      Illuzórikus korreláció
315
      Növekményes használhatóság
315-316
      A teszteléssel lehet élni és visszaélni
316-320
      A fejezet összefoglalása
320
      Kulcsfogalmak
321-322
      Weboldalak
323
   9. Fejezet: Viselkedésdiagnosztika
[324]-354
      A viselkedés-lélektani hagyomány
325-329
         Mintázat versus jelzés
325-326
         Funkcionális elemzés
326-327
         A viselkedésdiagnosztika mint folyamatos felmérés
327-329
      Interjúk
329
      A megfigyelés módszerei
330-347
         Természetes megfigyelés
330-332
         Példák a természetes megfigyelésre
332-336
         Kontrollált megfigyelés
336-338
         A teljesítmény kontrollált vizsgálata
338-340
         Önmonitorozás
340-341
         A megfigyelések megbízhatóságát befolyásoló változók
341-343
         A megfigyelések érvényességét befolyásoló változók
343-346
         Javaslatok a megfigyelés megbízhatóságának és érvényességének javítására
346
         Az adatgyűjtés mai irányvonala
346-347
      Szerepjátékok
347-348
      Kérdőívek és tünetlisták
348
      Kognitív viselkedésdiagnosztika
348-349
      Záró megjegyzések
350-351
      A fejezet összefoglalása
351-352
      Kulcsfogalmak
352-353
      Weboldalak
354
   10. Fejezet: A klinikai vélemény
[355]-387
      Folyamat és pontosság
356-372
         Értelmezés
356-359
         Elmélet és értelmezés
359-360
         Kvantitatív versus szubjektív megközelítések
360-362
         A statisztikai megközelítés kifejtése
362-364
         A klinikai megközelítés kifejtése
364-365
         A klinikai és a statisztikai megközelítések összehasonlítása
366-370
         Következtetések
371-372
      A vélemény és az értelmezés javítása
372-377
         Információfeldolgozás
373
         A belemagyarázás szindrómája
374
         Validálás és rögzítés
374
         Homályos leletek, fogalmak és kritériumok
374
         Az előrejelzés hatásai
374-375
         Előrejelzés ismeretlen helyzetekre
375
         Téves előrejelzési elvek
375-376
         A sztereotip hiedelmek hatása
376
         „Miért nem járok esetmegbeszélésre?”
376-377
      Kommunikáció: A klinikai lelet
377-386
         A beutalás forrása
378
         A kommunikáció segédeszközei
378-386
      A fejezet összefoglalása
386
      Kulcsfogalmak
387
III. Rész: Klinikai beavatkozások
[389]-561
   11. Fejezet: Pszichológiai beavatkozások
[391]-431
      Bevezetés
392-395
         A beavatkozás meghatározása
392-393
         Segít-e a pszichoterápia?
393-394
         Milyen problémákon lehet változtatni?
394-395
      A terápiák közös vonásai
395-400
         A szakértői szerep
396-397
         Az érzelmek felszabadítása / katarzis
397-398
         Kapcsolat / terápiás szövetség
398
         A szorongás enyhítése / feszültségcsökkentés
398-399
         Értelmezés / belátás
399
         A kompetencia kiépítése
400
         Nem specifikus tényezők
400
      A specifikus terápiás változók természete
401-411
         A páciens vagy kliens
401-407
         A terapeuta
407-411
      A klinikai beavatkozás menete
411-416
         Kapcsolatfelvétel
411-412
         Felmérés
412-413
         A kezelés céljai
413-414
         Kezelés
414
         Befejezés, értékelés és kontrollvizsgálat
414-416
      A pszichoterápia kutatása
416-426
         A pszichoterápia kutatásának témái
418-419
         Összehasonlító vizsgálatok
419-421
         A folyamat kutatása
421-422
         Újabb trendek
423-426
      Általános következtetések
426-428
      A fejezet összefoglalása
428-429
      Kulcsfogalmak
429-430
      Weboldalak
431
   12. Fejezet: Pszichoterápia: A pszichodinamikus szemlélet
[432]-460
      Pszichoanalízis: A kezdetek
433-440
         Anna O.
433-435
         A freudi szemlélet: Rövid áttekintés
435-438
         Az elmélettől a gyakorlatig
438-439
         A belátás szerepe
439-440
      A pszichodinamikus pszichoterápia technikái
440-447
         Szabad asszociáció
440-441
         Álomelemzés
441-442
         A mindennapi élet pszichopatológiája
442
         Ellenállás
443-444
         Áttétel
444-445
         Értelmezés
445-447
      Alternatív pszichoanalitikus kezelések
447-452
         Énanalízis
448-449
         Más modern irányzatok
449
         Rövid dinamikus pszichoterápiák
449-452
         Interperszonális pszichoterápia: Empirikusan alátámasztott kezelés
452
      A dinamikus pszichoterápia összefoglaló értékelése
452-457
         Működik-e a pszichodinamikus terápia?
453-454
         Értelmezés és belátás
454-455
         Gyógyító tényezők
455
         A viselkedésre helyezett hangsúly hiánya
456
         A pszichoterápia gazdaságossága
456-457
      A fejezet összefoglalása
457
      Kulcsfogalmak
458-460
      Weboldalak
460
   13. Fejezet: Pszichoterápia: A fenomenológiai és a humanisztikus-egzisztencialista szemlélet
[461]-491
      A kliensközpontú terápia
462-475
         Az irányzat eredete
463-464
         A fenomenológiai világ
464-465
         Elméleti feltevések
465
         Terápiás elmélet
466-468
         A terápiás folyamat
468-469
         Diagnózis
469-471
         Más alkalmazási módok
471-472
         Záró megjegyzések
472-475
      A humanisztikus-egzisztencialista mozgalom
475-484
         Humanizmus
475-476
         Egzisztencialista terápia
476-478
         Logoterápia
478-479
         Gestalt-terápia
479-484
      A fenomenológiai és a humanisztikus-egzisztencialista terápiák összefoglaló értékelése
484-489
         Hozadék
485-486
         Problémák
486-489
      A fejezet összefoglalása
489-490
      Kulcsfogalmak
490-491
      Weboldalak
491
   14. Fejezet: Pszichoterápia: A viselkedésterápiás és a kognitív viselkedésterápiás szemlélet
[492]-531
      A viselkedésterápiás irányzat eredete
493-495
         Meghatározás
493
         Rövid történeti áttekintés
494-495
      A viselkedésterápia hagyományos módszerei
495-511
         A kapcsolat
495-497
         Széles spektrumú kezelés
497
         Szisztematikus deszenzitizálás
498-502
         Expozíciós terápia
503-504
         Viselkedéspróba
504-508
         Kontingenciakezelés
508-509
         Averzív terápia
509-511
      Kognitív viselkedésterápia
511-518
         Háttér
511-513
         Modellálás
513-514
         Racionális átstrukturálás
514-515
         Stresszoltástréning
515-517
         Beck kognitív terápiája
517-518
      A viselkedésterápia értékelése
518-528
         Erősségek
518-524
         Kritikák
524-527
         A jövő
527-528
      A fejezet összefoglalása
528-529
      Kulcsfogalmak
529-531
      Weboldalak
531
   15. Fejezet: Csoportterápia, családterápia és párterápia
[532]-561
      Csoportterápia
533-544
         Történeti áttekintés
533-534
         Csoportterápiás irányzatok
534-540
         Elrendezések
540-542
         Gyógyító tényezők
542-543
         Működik-e a csoportterápia?
543
         A csoportterápia jövője
543-544
      Családterápia és párterápia
544-558
         A családterápia kialakulása
546
         A kommunikáció koncepciója
547
         Formák és módszerek
547-548
         Együttes családterápia
548-551
         A családterápia egyéb változatai
551-552
         Mikor van szükség családterápiára?
552-553
         Párterápia
553-555
         Hatásos-e a család- és a párterápia?
555-557
         Speciális problémák
557-558
      A fejezet összefoglalása
558-559
      Kulcsfogalmak
559-561
      Weboldalak
561
IV. Rész: A klinikai pszichológia speciális területei
[563]-718
   16. Fejezet: Közösségi pszichológia
[565]-595
      Szemléletmódok és történelem
566-571
         A közösségi pszichológiai szemlélet
566-568
         Kronológia és katalizáló események
568-571
      Kulcsfogalmak
571-580
         A közösségi mentálhigiéné fogalma
571-572
         A prevenció fogalma
572-577
         A feljogosítottság
577-579
         A szociális beavatkozás fogalmai
579-580
      A beavatkozás és a változtatás módszetei
581-587
         Konzultáció
581-582
         A kórházi kezelés közösségi alternatívái
582-583
         Krízisintervenció
583-584
         Beavatkozás kisgyermekkorban
584-585
         Önsegítés
585-586
         Paraprofesszionális szakemberek
586-587
      Záró megjegyzések
587-592
         A hatékonyság kérdései
587-589
         Értékrend, hatalom és polgári jogok
589-590
         A közösségi pszichológusok képzése
590-591
         A finanszírozott egészségügy korszaka
591
         A prevenció jövője
591-592
      A fejezet összefoglalása
592-593
      Kulcsfogalmak
593-594
      Weboldalak
595
   17. Fejezet: Egészséglélektan és magatartás-orvoslás
[596]-629
      Történeti háttér és perspektívák
597-607
         Meghatározások
597-598
         Történeti háttér
598-600
         A stressz, az életmód és a magatartás, a személyiség, a társas támogatás és az egészség közötti kapcsolatok
600-606
         Alkalmazási területek
606-607
      A beavatkozás módszerei
607-613
         Respondens módszerek
607-609
         Operáns módszerek
609-610
         Kognitív-viselkedésterápiás stratégiák
610-612
         Biofeedback
612-613
      Az egészségi problémák megelőzése
613-618
         Cigarettázás
613-614
         Alkoholabúzus és -dependencia
614-615
         Obezitás
615-618
      Egyéb alkalmazások
618-622
         Orvosi eljárásokkal való megbirkózás
618-620
         Együttműködés a kezeléssel
620-622
      Egészséglélektan: Kilátások a jövőre nézve
622-626
         Az egészségügy fejlődésének iránya
622-623
         A képzés kérdései
623-624
         Egyéb feladatok
624-626
      A fejezet összefoglalása
626
      Kulcsfogalmak
626-629
      Weboldalak
629
   18. Fejezet: Neuropszichológia
[630]-656
      Perspektívák és történeti háttér
631-636
         Definíciók
631
         A neuropszichológusok szerepe
631-634
         A neuropszichológia története
634-636
      Az agy: struktúra, funkció, hanyatlás
636-642
         Struktúra és funkció
636-637
         Az agykárosodás előzményei, illetve okai
637-639
         A neurológiai károsodás következményei és tünetei
639-640
         Az agy és a viselkedés összefüggései
641-642
      A neuropszichológiai felmérés módszerei
642-650
         A legfontosabb megközelítések
642
         A neuropszichológiai teszteredmények értelmezése
642-643
         A neurodiagnosztikai eljárások
643
         A kognitív funkciók tesztelése
644-647
         Tesztbattériák
647-649
         A neuropszichológiai tesztekben nyújtott teljesítményt befolyásoló változók
649-650
      Beavatkozás és rehabilitáció
650-651
      Záró megjegyzések
651-653
         Képzés
651-652
         A jövő
652-653
      A fejezet összefoglalása
653-654
      Kulcsfogalmak
654-656
      Weboldalak
656
   19. Fejezet: Igazságügyi pszichológia
[657]-681
      Perspektívák és történeti háttér
658-662
         Definíciók
658
         Történeti háttér
658-660
         Szakmai kérdések
660-662
      Az igazságügyi pszichológusok néhány fő tevékenységi területe
662-679
         A szakértő tanú
662-665
         Bűnügyek
665-666
         Polgári ügyek
666-671
         A betegek jogai
671-672
         A veszélyesség előrejelzése
672-673
         Pszichológiai kezelés
673-674
         Konzultáció
674-676
         Kutatás és igazságügyi pszichológia
676-679
      A fejezet összefoglalása
679
      Kulcsfogalmak
679-681
      Weboldalak
681
   20. Fejezet: Gyermek-egészséglélektan és klinikai gyermekpszichológia
[682]-710
      Meghatározások, történeti háttér és perspektívák
683-688
         Meghatározások
683-684
         Történeti háttér
684-686
         A fejlődés-lélektani szemlélet
686-687
         Alkalmazkodóképesség
688
      Főbb tevékenységek
689-711
         Általános kérdések
689-691
         Felmérés
691-699
         Beavatkozások
699-703
         Hatékonyak-e a gyermekekkel és serdülőkkel végzett pszichológiai beavatkozások?
703-705
         Prevenció
705-709
         Konzultáció
709-711
      Képzés
711-713
      A klinikai gyermekpszichológia és a gyermek-egészséglélektan jövője
713-714
      A fejezet összefoglalása
714-715
      Kulcsfogalmak
715-717
      Weboldalák
718
Függelék
[719]-832
   Weboldalak
[721]-726
   Hivatkozások
[727]-792
   Névmutató
[793]-809
   Tárgymutató
[811]-832
Hátsó borító