Szikesek fásítása corvina logo

Szerző: Tóth Béla
További szerzők: Jassó Ferenc; Leszták Józsefné; Szabolcs István
Cím: Szikesek fásítása
Alcím: Szikes fásítási kutatás és gyakorlat Magyarországon
Megjelenési adatok: Akadémiai, Budapest, 1972.

coverimage A mai magyar erdőgazdaság alapjait az első világháború után rakták le. Az első világháború előtti években 60— 70 millió aranypengő fakivitellel rendelkező ország a trianoni békeszerződés területi rendelkezései következtében 30—150 millió aranypengő értékű fabehozatalra szorult. Ez az ország egész gazdasági életét kedvezőtlenül befolyásoló fahelyzet felrázta az erdészeti közvéleményt, elsősorban a haladó gondolkodású erdőmérnököket, akik Kaán Károly, a nagy magyar erdész irányításával átfogó erdőgazdaságpolitikai koncepciót dolgoztak ki. Elsősorban az erdőterület növelésében, az Alföld fásításában látták a megoldást. Természetesen csak a mezőgazdasági termesztésre alkalmatlan futóhomokok és szikesek erdősítésére, valamint a mezőgazdasági termelés érdekeit szolgáló fásítások — fasorok, védő erdősávok — létesítésére gondolhattak. Az akkori súlyos gazdasági helyzet és az alföldfásítás tudományos előkészítésének a hiánya miatt azonban ennek a lehetőségnek a valóra váltása is rendkívüli nehézségekbe ütközött. Kaán haladéktalanul mozgósította valamennyi tudósunkat, akitől csak segítséget remélt. A Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola professzorai mellett botanikusokat, meteorológusokat, geográfusokat és talajtani szakembereket vont be az alföldfásítás tudományos kérdéseinek tisztázásába. A pillanatnyi megoldások kimunkálásán túlmenően azonban a rendszeres kutatómunkát is szükségesnek tartotta, s ezért 1924-ben két erdészeti kísérleti telepet alapított, az egyiket Püspökladányban a sziken, a másikat a kecskeméti homokon. Az egykori szikes pusztaságon, a jórészt terméketlen birkalegelőn, ahol Kaán a szikkísérleti telep helyét kijelölte, azóta kísérleti erdőtelepítések, fásítások nőttek fel, s ezek lettek az ország legfátlanabb részeként emlegetett Tiszántúl széles térségein ma már szépen zöldellő erdők, erdősávok, fasorok alapjai. Az itt végzett — főképp a felszabadulás utáni — nagymértékű erdősítések és fásítások számottevően hozzájárultak ahhoz, hogy az Alföld erdősültsége a 40 évvel ezelőtti 4,4%-ról 8,3%-ra növekedett.
Kategóriák:
Tárgyszavak: Erdészet, Szikesek
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Fülszöveg/Hátsó lap
Címlap
Impresszum
Ajánló
Dr. Keresztesi Ildikó: Előszó
Dr. Tóth Béla: A szerző előszava
9-11
Tartalomjegyzék
13-15
1. Dr. Szabolcs István: A szikes talajok és a szikfásítás
17-24
   A szikesek képződése és javítása
21-22
   Fásítás a szikeseken
23-24
2. Dr. Tóth Béla: A magyarországi szikes fásítások története
25-39
3. Dr. Tóth Béla: A püspökladányi erdészeti szikkísérleti telep
40-54
   A kísérleti telep kialakulása, fejlődése, feladatai
40-54
      A kísérleti telep létrejöttének előzményei
40-42
      A kísérleti telep fejlődése és szervezeti keretei
42-46
      A kísérleti telep munkássága
46-54
4. Jassó Ferenc: A kísérleti állomás talajainak genetikai és dinamikai viszonyai és alaptulajdonságai
55-73
   Réti csernozjom talajok löszszerű vályogon
63-68
   Mélyben sós (szolonyeces) réti csernozjom talajok löszszerű vályogon
69-70
   Réti talajok löszös agyagon
70
   Szolonyeces réti talajok löszös agyagon
71
   Sztyeppesedő réti szolonyec talajok löszös agyagon
71-72
   Közepes réti szolonyec talajok löszös agyagon
72
   Kérges réti szolonyec talajok löszös agyagon
73
5. Dr. Szabolcs István - Leszták Józsefné: A kísérleti állomás talajainak fizikai tulajdonságai és vízgazdálkodása, különös tekintettel a fák ökológiai igényeire
74-97
   Vizsgálati anyag és módszer
76
   A tanulmányozott talajok fizikai jellemzői
76-78
   Talajszerkezet
78-83
   A talajok vízgazdálkodási sajátságai
83-89
   Gyökérvizsgálatok
89-90
   A vizsgált talajok vízforgalma
90-97
6. Dr. Tóth Béla: A termőhelyi viszonyok
98-107
7. Dr. Tóth Béla: A püspökladányi kísérletek és vizsgálatok
108-203
   Kisparcellás „alapozó” kísérletek
109-124
      Talajelőkészítések és fizikai talajjavítások
110-112
      Kémiai talajjavítások
112-113
      Biológiai talajelőkészítés és talajjavítás
113-115
      Összehasonlító fafajkísérletek
115-120
      Műveléstechnikai kísérletek
120-124
   Félüzemi és üzemszerű kísérletek
124-148
      Kísérleti erdőállomány-telepítések és értékelésük
124-139
      Elegyítési kísérletek
139-142
      Meliorációs kísérletek
142-148
   Területhasznosítási („land se”) és erdőművelési kísérletek, valamint a hozzájuk kapcsolódó vizsgálatok
149
   Területhasznosítási kísérletek
149-171
      Melirolációs, szikfásítási kísérletek
149-158
      Nyárfatermesztési kísérletek
158-163
      Újabb fafajok bevezetésére irányuló kísérletek
163-167
      Sziki legelők, rétek fásítással egybekötött feljavítása
167-171
   Erdőműveléstechnikai kísérletek
171-175
      Telepítés ugyanazon fafaj különböző erősségű csemetéivel
171-173
      Fehér nyár-telepítés különböző erősségű csemetékkel
173-174
      Állomány átalakítási kísérletek
174-175
      Törzsnyesési kísérletek ezüstfásokban
175
   Állománynevelési kísérletek
176-203
      Sziki kocsányos tölgyesek természetes felújítási lehetőségeinek kísérletes vizsgálata
176-181
      A püspökladányi szikkísérleti bázishoz kapcsolódó egyéb vizsgálatok
181
      A sziki termőhelyi adottságok vizsgálata és értékelésük a befásítás lehetőségeinek nézőpontjából
181-185
      A fafajok termőhelyigényének vizsgálata
185-186
      Sziki erdők alsó koronaszintjeinek és elegyítésének vizsgálata
186-192
      A sziki fásítások térbeli elrendezése
192-198
      A sziki kocsányos tölgyesek növekedésmenetének vizsgálata
198-200
      A méhlegelők feljavítását célzó vizsgálatok
200-201
      Sóforgalmi vizsgálatok
201-203
8. Dr. Tóth Béla: A szikes termőhelyek osztályozási (értékelési) rendszerei fásításuk nézőpontjából
204-214
   A Sigmond-féle kémiai szikosztályozás
204-205
   Fitocönológiai osztályozás
205-209
   Erdészeti szikosztályozás
209-211
   Genetikai talajtípus-rendszer
211-213
   A szikesek az erdészeti termőhelytipológiai rendszerben
213-214
   Táblázatok
9. Dr. Tóth Béla: Szikfásítási kutatások a szikes erdőgazdasági tájakon
215-232
   A püspökladányi kutatások táji kiterjesztése
215-223
      A termőhelyi adottságok táji vizsgálata és feltárása
215-221
      Szoloncsákos (szoloncsák-szolonyeces) és altalajukban szikes termőhelyek gazdaságos erdészeti hasznosítási lehetőségeinek vizsgálata
221-222
      A fontosabb síkvidéki fafajok termőhelyi igényének és termesztési lehetőségeinek vizsgálata
222-223
   A tisza völgyi öntözőrendszerek fásítási kérdéseinek kutatása
223-227
   A szikfásítási kutatásokat elősegítő jelentősebb sziki erdőtelepítések
227-232
      A bucsa-jenőmajori kísérleti szikfásítás
228
      A derekegyházi sziki erdő
229
      A sárszentágotai sziki erdő
229-231
      A homokszentlőrinci sziki erdő
231-232
      Egyéb jelentősebb sziki erdők
232
10. Dr.Tóth Béla: A sziki fásítások tervezésének és kivitelezésének gyakorlati tudnivalói
233-242
   Előkészítő munkálatok
233-235
   Tervezés
235-238
   Kivitelezés
238-242
Irodalom
243-248
Függelék
[250]-259
Névmutató
261-262
Tárgymutató
263-266
Kolofon
Hátsó borító