Ünnepi kötet Jóri János 75. születésnapjára

Szép egyetemi hagyomány, hogy az oktatói karból kiemelkedő, jelentős, meghatározó személyiségeket egy bizonyos életkorban ünnepi kötettel köszöntik a kollégák. E hagyomány jegyében készült ez a kötet is: egy jelentős, meghatározó oktató személyiség, Jóri János egyetemi docens, tanszékvezető 75. születésnapjára. A hivatkozott egyetemi hagyomány ugyan nem írja elő szigorúan azt a bizonyos életkort, amikor időszerűvé válik a köszöntésnek ez a formája, a tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a 70. születésnap már mindenképpen magában hordozza ezt az időszerűséget. A szerkesztő ezért siet leszögezni - mintegy mentegetőzésképpen -, hogy készülődtünk már öt évvel ezelőtt is, de akkor kicsúsztunk az időből, s így a 70. születésnapon az élőszó, a filozófiától persze távolról sem idegen szóbeliség uralkodott. Az öt évvel ezelőtt elhangzott laudációkat ma már természetesen csak az emlékezet őrzi - kivéve egyet, az elsőt és legfontosabbat, azt, amely jó adag iróniával és öniróniával fűszerezve és a szónok jellegzetes, összetéveszthetetlen személyiségét is sugározva értelmezte és értékelte az ünnepelt oktatói és kutatói életútját, s a kort, amelybe ez az életút beágyazódott. Nos, ez a laudáció, illetőleg ennek vázlata írásban is fennmaradt és magától értetődőnek tűnt, hogy helyet kapjon ebben a kötetben. A történeti hűség pedig azt kívánta, hogy ezt az öt évvel ezelőtt elhangzott köszöntést eredeti formájában, vázlat-jellegét is megtartva adjuk közre - csak annyi módosítással, amennyit az írásbeli közlés feltétlenül megkövetel. A kötet természetesen a fent említett laudációval kezdődik. Az ezt követő írások a szokásoknak megfelelően tudományos cikkek vagy oktatási célra készült, illetőleg készülő jegyzetrészletek, kinek-kinek a saját kutatási tárgyköréből vagy oktatói munkájához kapcsolódva. A szerzők - a tanszéki szándékoknak megfelelően - valamennyien a Kar, s ezen belül nagyobbrészt a Tanszék egykori és mai oktatói. A kötet különlegessége egy oktatói visszaemlékezés - magától az ünnepektől. Ezt, valljuk be, némi fondorlattal csikartuk ki tőle, hiszen a kiadvány a lehető legnagyobb titoktartás közepette készült. Reméljük, hogy megbocsátja nekünk ezt a kis hamisságot - már csak azért is, mert ennek sem céljában, sem mértékében nem léptük át azokat a határokat, amelyeket Platón az Államban egykor kijelölt.