Magyar
English
Az Európai Unió joga
Szerző:
Várnay Ernő További szerző: Papp Mónika
Cím: Az Európai Unió joga
Megjelenési adatok: Wolters Kluwer, Budapest, 2016. | ISBN: 978-963-295-525-4
A jelen munka - immáron negyedik kiadása - arra tesz kísérletet, hogy bevezesse az olvasót az Európai Unió jogi-intézményi viszonyainak tanulmányozásába. Elsősorban a magyar egyetemi képzés igényeire voltunk figyelemmel, de bebizonyosodott, hogy gyakorló jogászok, más érdeklődők is találhatnak a kötetben hasznosítható ismereteket. Bár a szerzők és a kiadó is szívesen látnák egyetemi hallgatók kezében a könyvet, a munka több helyütt a tudományos diskurzusra is tekint, néhol részt kérve abban. A könyvnek sem tárgyköre, sem módszere nem egyedi, sőt inkább azt lehetne mondani, hogy széles körben használt tankönyvek, kézikönyvek példáját igyekeztünk követni.1 Ennek megfelelően az integrációs szervezet intézményi-jogi szempontú fejlődésének bemutatása után az institucionális jog, majd az úgynevezett anyagi jog általánosan tárgyalt nagy témakörei - a belső piac joga és a széles értelemben vett versenyjog - következnek. Az előző kiadásokban szereplő néhány közös politikát tárgyaló fejezeteket elhagytuk. Ennek oka, hogy e politikákat részletesen, alaposan megbízható magyar nyelven megjelent munkák tárgyalják. A kifejtés során törekedtünk alapvető jogi szövegek - mindenekelőtt az Unió alapszerződései és az Európai Unió Bírósága ítéletei - meglehetősen kiterjedt beemelésére. Ezek hol a mondanivaló kifejtésére, hol illusztrációként szolgálnak. Az illusztrálás azt a szándékot is mutatja, hogy szeretnénk ennek a jognak az „életét” is érzékelhetővé tenni. Ennek érdekében statisztikákat, példákat, hivatalos dokumentumokat is felvettünk. Sok helyütt az egyes megnevezések mellett közöljük az angol, illetve francia
megfelelőket. Az Unió mindennapi életében és talán a tudományos feldolgozásokban is legkiterjedtebben használt nyelvekről van szó. Az egyes témaköröknél feltüntetett irodalmi hivatkozások - amelyek többnyire a legismertebb könyvek, tanulmányok körére szorítkoznak - egyrészt a forrásokat ismertetik, másrészt mélyebb ismeretek megszerzéséhez mutatnak utat. Az angol és francia nyelvű munkák mellett természetesen az egyre gazdagabb magyar nyelvű szakirodalomból is merítettünk. A jelen kiadás határozott törekvése lehetőség szerint teret juttatni a magyar vonatkozásoknak. Ebben az irányban talán ez a feldolgozás megy el a legmesszebbre. Bő tíz évvel Magyarországnak az Európai Unióhoz történt csatlakozása után alappal mondható, hogy az uniós jog az ország jogéletének érzékelhető része, a jogalkotók és számos vonatkozásban a joggal élők számára is fontos joganyag. Ez a jog nemcsak érvényesülést követel magának hazánkban, hanem létrejöttében is szerepet kaptunk.
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Európajog, Európai Unió joga, Integráció, Döntéshozatal, Jogalkotás, Közvetlen hatály, Előzetes döntéshozatal, Versenyjog, Jogforrások, Alapszabadságok, Európai Bíróság, Belső piac, Intézményrendszer, Elsődlegesség, Uniós polgárság, Elsőbbség, Intézmények, Integrációtörténet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Európajog, Európai Unió joga, Integráció, Döntéshozatal, Jogalkotás, Közvetlen hatály, Előzetes döntéshozatal, Versenyjog, Jogforrások, Alapszabadságok, Európai Bíróság, Belső piac, Intézményrendszer, Elsődlegesség, Uniós polgárság, Elsőbbség, Intézmények, Integrációtörténet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Copyright / Impresszum
Címlap
Impresszum
Áttekintő tartalomjegyzék
5
Tartalomjegyzék
7-30
Előszó
31-32
Rövidítések jegyzéke
33-35
I. fejezet: Az európai integrációs szervezet fejlődése - elmélyülés és kibővülés
[37]-87
1. Bevezetés
39
2. A Közösségek létrejötte
40-47
2.1. Közvetlen előzmények
40-41
2.2. Az Európai Szén- és Acélközösség létrejötte
41-44
2.2.1. Az ESZAK céljai
42
2.2.2. Az ESZAK intézményrendszere
42-44
2.3. Az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség létrehozása
44-47
3. A Hatok Európájától a Tizenkettek Európájáig
47-50
3.1. A Luxemburgi kompromisszum
47-49
3.2. A külpolitikai kooperáció létrejötte
49
3.3. Az első kibővülés
49-50
3.4. A déli kibővülés
50
4. Az Egységes Európai Okmánytól a keleti kibővülésekig
51-68
4.1. Az Egységes Európai Okmány
51-53
4.1.1. Intézményi változások
51-53
4.1.2. Tartalmi újítások
53
4.2. A Maastricht Szerződés
54-59
4.2.1. A szerződés felépítése
54-55
4.2.2. Az uniós polgárság
55-56
4.2.3. Intézményi változások
56-57
4.2.4. Új közösségi kompetenciák
57
4.2.5. Az Unió II. pillére, a Közös Kül- és Biztonságpolitika
58
4.2.6. Az Unió III. pillére, a belügyi és igazságügyi együttműködés
58-59
4.2.7. Az új tagok felvételének rendezése
59
4.3. Az Unió kibővülése a „maradék EFTA” államokkal - Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozása
60
4.4. Az Amszterdami Szerződés
60-64
4.4.1. Újítások az Uniós Szerződésben
61
4.4.2. A közös kül- és biztonságpolitikát érintő módosítások
61-62
4.4.3. A III. pillért érintő változások
62
4.4.4. A megerősített együttműködés konstrukciói
63-64
4.4.5. Intézményi reformok
64
4.4.6. Új közösségi kompetenciák
64
4.5. A Nizzai Szerződés
64-67
4.5.1. Intézményi reformok
65-66
4.5.2. A megerősített együttműködés
66-67
4.6. A keleti kibővülések
67-68
5. Az Unió alkotmányosodása
68-77
5.1. Szerződéstervezet egy Európai Alkotmány létrehozásáról
69-74
5.1.1. Az Európai Konvent
70
5.1.2. Az Alkotmányos Szerződés tervezetébe foglalt fontosabb változások
71-74
5.1.2.1. Intézményi változások
71
5.1.2.2. Az Unió külügyminisztere
71
5.1.2.3. Az Európai Bíróság
72
5.1.2.4. Az Európai Unió Alapjogi Chartája
72
5.1.2.5. Az Unió pilléres szerkezetének megszüntetése, az Európai Közösséget létrehozó szerződés hatályon kívül helyezése
72
5.1.2.6. Az Unió szimbólumai
72
5.1.2.7. Az Unió és a tagállamok hatásköreinek elhatárolása
73
5.1.2.8. Az Unió jogának elsőbbsége a tagállamok jogával szemben
73-74
5.1.2.9. A másodlagos jogforrások új rendszere
74
5.2. A Lisszaboni (Reform) Szerződés
75-77
5.2.1. A Lisszaboni (Reform) Szerződés
75-76
5.2.2. A Lisszaboni Szerződés legfontosabb újításai
76-77
6. Magyarország és az Európai Közösségek (Európai Unió)
77-87
6.1. Az „előtörténet”
77-78
6.2. A társulási megállapodás
78-82
6.2.1. A megállapodás tartalma
80
6.2.2. Jogközelítés a társulási megállapodásban
80-81
6.2.3. Együttműködés a társulási megállapodásban
81-82
6.2.4. A megállapodás intézményi kerete
82
6.3. A Koppenhágai Csúcs és kritériumai
82-84
6.3.1. A kritériumok
83
6.3.2. Magyarország csatlakozásának fontosabb lépései
83-84
6.4. Az előcsatlakozási partnerség
84-85
6.5. A Csatlakozási Szerződés
86-87
6.6. Az átmeneti eltérések (az úgynevezett derogációk)
87
II. fejezet: Az intézményrendszer
[89]-174
1. Bevezetés
91-92
2. Az Európai Unió intézményei
92-167
2.1. Az Európai Tanács
93-98
2.1.1. Előzmények
93
2.1.2. Az Európai Tanács szerepe és hatáskörei
94-96
2.1.3. Az Európai Tanács tovább intézményesül
96
2.1.4. Az Európai Tanács elnöke
96-98
2.2. Az Európai Unió Tanácsa (a Tanács)
98-106
2.2.1. A Tanács feladatai
98
2.2.2. A Tanács összetétele
99
2.2.3. A Tanács formációi
99-100
2.2.4. A Tanács elnöksége
100-102
2.2.5. A Tanács Főtitkársága
102
2.2.6. A Coreper
102-103
2.2.7. A tanácsi bizottságok és munkacsoportok
103
2.2.8. A Politikai és Biztonsági Bizottság
103-104
2.2.9. A Tanács működése
104-105
2.2.10. A szavazás a Tanácsban
105-106
2.3. A Bizottság
106-116
2.3.1. A Bizottság feladatai
106-108
2.3.2. A Bizottság összetétele
108
2.3.3. Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
108-110
2.3.4. A Bizottság tagjainak kinevezési eljárása
110-111
2.3.5. A Bizottság tagjainak státusa
111-113
2.3.6. A Bizottság elnöke
113-114
2.3.7. A Bizottság működése
114
2.3.8. A Bizottság hivatali apparátusa, a „brüsszeli bürokrácia”
114-115
2.3.9. Az Európai Külügyi Szolgálat
115-116
2.4. Az Európai Parlament
116-126
2.4.1. Az Európai Parlament feladatai, hatásköre
116-117
2.4.2. Az Európai Parlament szerepe a KKBP terén
117-118
2.4.3. Az Európai Parlament összetétele
118-119
2.4.4. Az Európai Parlament szervezete és működése
120-121
2.4.5. A petíció
121
2.4.6. Az ombudsman
122-126
2.4.6.1. A jogintézmény általános jellemzése; az ombudsman eszközei
122-125
2.4.6.2. Az ombudsman is sérthet jogot
126
2.5. Az Európai Unió Bírósága
127-152
2.5.1. Az Európai Bíróság feladatai, hatáskörei
127-132
2.5.1.1. A Bíróság hatáskörei
128-130
2.5.1.2. Az Európai Unió Bírósága hatáskörének korlátai
130-132
2.5.2. A Bíróság összetétele, szervezete, működése
132-134
2.5.3. A főtanácsnokok
134-136
2.5.4. A Törvényszék
136-139
2.5.4.1. A Törvényszék hatáskörei
136-138
2.5.4.2. A Törvényszék összetétele, szervezete
138
2.5.4.3. Fellebbezés a Törvényszék határozataival szemben
138-139
2.5.5. A különös hatáskörű törvényszékek, az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke
139-142
2.5.5.1. Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke
140-142
2.5.5.2. Jelentős változások 2016-tól a Bíróság igazságszolgáltatási szervezet-rendszerében
142
2.5.6. Az Európai Bíróság jogértelmezési módszerei
142-152
2.5.6.1. A szó szerinti (nyelvtani) értelmezés
143
2.5.6.2. Az uniós jog többnyelvűsége
143-146
2.5.6.3. A történeti értelmezés
146-147
2.5.6.4. A rendszertani értelmezés
147-148
2.5.6.5. A jog-összehasonlító módszer
148-150
2.5.6.5.1. Az elméleti háttér
148-149
2.5.6.5.2. A jog-összehasonlító módszer alkalmazásának típusai, avagy a joghézag kitöltése az uniós jogban
149-150
2.5.6.6. A célkutató (teleologikus) értelmezés
150-152
2.6. A Számvevőszék
152-156
2.6.1. A Számvevőszék feladatai
152
2.6.2. Az ellenőrzés szempontjai, a Számvevőszék működése
152-153
2.6.3. Hozzáférés az információkhoz
153-155
2.6.4. A Számvevőszék összetétele
156
2.6.5. A Számvevőszék függetlensége
156
2.7. Az Európai Központi Bank - a monetáris unió intézményi aspektusa
156-167
2.7.1. A Központi Bankok Európai Rendszerének felépítése, feladatai
158-159
2.7.2. A monetáris politika eszközei
159
2.7.3. Az Európai Központi Bank - az Unió intézménye
159-167
2.7.3.1. AZ EKB felépitése és működése
159-163
2.7.3.1.1. Az Általános Tanács
160-161
2.7.3.1.2. Az EKB szabályozási hatásköre
161
2.7.3.1.3. Az EKB jogalkotást érintő véleményezési jogköre
162
2.7.3.1.4. Egy új hatáskör: a pénzügyi intézmények prudenciális felügyelete
162-163
2.7.3.2. A KBER és az EKB függetlensége
163-165
2.7.3.3. „Összekapcsolás”: az EKB az Unió intézményi rendjében
165-166
2.7.3.3. A Monetáris Unió külső viszonyai
166-167
3. A tanácsadó szervek
167-170
3.1. A Gazdasági és Szociális Bizottság
167-168
3.2. A Régiók Bizottsága
168-170
4. Az Európai Beruházási Bank
170-172
5. Az ügynökségek
172-174
III. fejezet: Jogforrások - jogalkotás - döntéshozatal
[175]-274
1. Bevezetés
177
2. Az elsődleges uniós jog
177-218
2.1. Az alapszerződések (a Szerződések)
177-200
2.1.1. Az alapszerződések tartalma
181
2.1.2. Az alapszerződések felépítése
181-183
2.1.3. Az Unió értékrendje
183-185
2.1.4. Az Unió céljai
185-186
2.1.5. Az Unió hatáskörei és a hatáskör-átruházás elve
186-187
2.1.6. Az Unió kizárólagos hatáskörei
188
2.1.7. Az Unió (tagállamokkal) megosztott hatáskörei
188-190
2.1.8. Az Unió támogató-összehangoló-kiegészítő hatáskörei
190
2.1.9. Az Unió szervezetrendszere
191
2.1.10. Az Unió jogrendje
191
2.1.11. A lojalitás elve
192
2.1.12. Az alapszerződések módosítása, a felülvizsgálati eljárások
192-197
2.1.12.1. A rendes felülvizsgálati eljárások
192-194
2.1.12.2. Az egyszerűsített módosítási eljárások
194-195
2.1.12.3. Az úgynevezett átvezető (passerelle) eljárások
195-197
2.1.13. A csatlakozási szerződések
197-198
2.1.14. Az alapszerződések időtartama és a kilépés szabályozása
198-199
2.1.15. Az alapszerződések területi hatálya
200
2.2. Jogelvek
200-218
2.2.1. Jogi alapelvek a közösségi (uniós) jogban
200-202
2.2.2. Az arányosság elve az uniós jogban
202-208
2.2.2.1. Az arányosság elvének vizsgálata a Közösség (Unió)intézkedései kapcsán
203-205
2.2.2.2. Az arányosság elvének vizsgálata a tagállamok uniós jog alá tartozó aktusai kapcsán
206-208
2.2.3. Az alapvető emberi jogok mint általános jogelvek
208-218
2.2.3.1. Az alapvető emberi jogok az Európai Bíróság gyakorlatában
208-210
2.2.3.2. A Kadi és Yusuf ügyek - Az alapjogok védelmének újabb megalapozása
210-212
2.2.3.3. Az általános jogelvek és az emberi jogok az intézmények, illetve a tagállamok közös dokumentumaiban
212-214
2.2.3.4. Az Európai Unió Alapjogi Chartája
214-218
2.2.3.4.1. A Chartában foglalt jogok
215-216
2.2.3.4.2. Kit kötelez a Charta?
216-218
3. A másodlagos uniós jog
218-246
3.1. A másodlagos - az intézmények által alkotott - uniós jogi aktusokkal szemben támasztott általános követelmények
219-229
3.1.1. A jogalap kérdése
219-221
3.1.2. A 352. cikk mint „kiegészítő” jogalap
221-222
3.1.3. A szubszidiaritás elve
222-227
3.1.3.1. A szubszidiaritás elve tiszteletben tartásának nemzeti parlamentek általi ellenőrzése
223-225
3.1.3.2. Az indokolási kötelezettség
225
3.1.3.3. A bírósági ellenőrzés
226
3.1.3.4. Szubszidiaritás a British American Tobacco ügyben
226-227
3.1.4. Az indokolási kötelezettség
228-229
3.2. A rendelet
229-231
3.3. A határozat
232-233
3.4. Az irányelv
233-239
3.4.1. Az átültetés
235-238
3.4.2. Közzététel, hatálybalépés
239
3.5. Vélemények és ajánlások - soft law az Európai Unióban
239-240
3.6. Közlemények az uniós jogban
240-243
3.7. Az EKB által kibocsátott aktusok
243
3.8. Az intézmények (szervek) belső eljárási szabályzatai
243-244
3.9. A másodlagos jogforrások hierarchiája
244-246
4. A nemzetközi szerződések az uniós jogban
247-260
4.1. Az EUSz-ben megjelenő szerződéskötési felhatalmazások
249
4.2. Az EUMSz-ben megjelenő szerződéskötési jogosultságok
249-251
4.3. Beleértett külső hatáskörök
251-252
4.4. Az általános szerződéskötési eljárás
253-254
4.5. Kit köteleznek az Unió által vállalt kötelezettségek?
254
4.6. A nemzetközi szerződések helye az uniós jogi hierarchiában
255-257
4.7. Vegyes szerződések
257
4.8. A tagállamok által kívülállókkal kötött nemzetközi szerződések és az uniós jog
258-260
4.8.1. A Szerződések, illetve az azokból fakadó kötelezettségek hatálybalépése előtt kötött szerződések
258-260
4.8.2. A Szerződések hatálybalépése után (a csatlakozást követően) kötött megállapodások
260
5. Formális aktusok az Unió közös kül- és biztonságpolitikája (KKBP) terén
261-262
6. Döntéshozatali eljárások az Európai Unióban
262-270
6.1. Jogalkotási eljárások az Unióban
263-266
6.1.1. A rendes jogalkotási eljárás (EUMSz 294. cikk)
263-265
6.1.2. A különleges jogalkotási eljárások
265-266
6.1.3. A Bizottság végrehajtási aktusainak kibocsátása - az úgynevezett komitológiai eljárások
266
6.2. Az Unió költségvetésének elfogadása
267-270
6.2.1. A többéves pénzügyi keret
267-268
6.2.2. A költségvetés bevételeinek meghatározása
268
6.2.3. Az éves költségvetés elfogadása
268-270
7. Az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében történő magyar részvétel kormányzati előkészítése és képviselete
270-274
7.1. A magyar álláspont kialakításában részt vevő szervek
270-271
7.1.1. A szakértői csoportok
270-271
7.1.2. Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (EKTB)
271
7.2. A magyar álláspont kialakításának rendje
271-272
7.3. A magyar álláspont képviselete
272-273
7.4. Az Országgyűlés és a Kormány közötti egyeztetési eljárás az európai uniós ügyekben
273-274
IV. fejezet: Az uniós polgárság
[275]-297
1. Az uniós polgárság az Alapszerződésben, illetve az Alapjogi Chartában
277-279
2. A tartózkodás és a szabad mozgás joga
279-283
3. A 2004/38/EK irányelv az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról
283-290
3.1. Az irányelv kedvezményezettjei
283
3.2. A kiutazás és beutazás joga
284
3.3. A tartózkodási jog
284-288
3.3.1. A három hónapos tartózkodási jog
284
3.3.2. Tartózkodási jog három hónapot meghaladóan
284-285
3.3.3. Az uniós polgárokra és családtagjaikra vonatkozó adminisztratív formai követelmények
285
3.3.4. A tartózkodási jog megtartásának speciális esetei
286
3.3.5. A huzamos tartózkodási jog
286-288
3.4. A szabad mozgás korlátozása
288-289
3.5. Az Európai Bíróság újabb esetjoga az uniós polgárokat megillető jogok korlátozhatóságáról
289-290
4. Aktív és passzív választójog a helyhatósági választásokon
291
5. Aktív és passzív választójog az Európai Parlament képviselőinek választásán
291-294
6. Diplomáciai és konzuli védelemhez való jog
294-296
7. A petíció joga, az ombudsmanhoz fordulás joga és a polgári kezdeményezés
296-297
V. fejezet: Az uniós jog közvetlen hatálya
[299]-345
1. Bevezetés
301-303
2. Az elv kimondása, a Van Gend en Loos ügy
303-306
3. A közvetlen hatály feltételei
306-310
3.1. A rendelkezés alanyi jogot kíván juttatni a magánszemélyeknek
307
3.2. A rendelkezés „feltétel nélküli” volta
307-308
3.3. A rendelkezés „alkalmazása ne függjön közösségi vagy tagállami szervek további intézkedésétől”
308
3.4. A rendelkezés „kellően pontos (vagyis világos és egyértelmű)” volta
308-309
3.5. A rendelkezés „negatív kötelezettséget előíró” volta
309-310
4. A Szerződések rendelkezéseinek közvetlen hatálya
310-313
5. A másodlagos jog közvetlen hatálya
313-321
5.1. A rendeletek
313
5.2. A határozatok
314
5.3. Az irányelvek
315-321
5.3.1. Közvetlen hatály háromoldalú jogviszonyokban
317-320
5.3.2. Szinte horizontális közvetlen hatály
320-321
6. Az Unió által kötött nemzetközi szerződések közvetlen hatálya
321-323
7. Az állam fogalmának kitágítása az Európai Bíróság ítéleteiben
323-327
7.1. A Marshall ügy
324-325
7.2. A Costanzo ügy
325-326
7.3. A Foster kontra British Gas ügy
326-327
8. A közvetett hatály
327-330
8.1. A Marleasing ügy
328-329
8.2. A közvetett hatály korlátai
329-330
9. A tagállamok kártérítési felelőssége az uniós jog megsértésével okozott kárért
330-342
9.1. Az irányelvek átültetésének elmulasztásával okozott kárért viselt tagállami kártérítési felelősség, az úgynevezett Francovich-elv
331-333
9.2. A tagállam kárfelelősségének feltételei
333-342
9.2.1. A Francovich ügyben rögzített feltételek
333-334
9.2.2. A tagállami kárfelelősség feltételei a Brasserie du Pécheur/Factortame II ügyben
334-337
9.2.2.1. A jogsértés kellően súlyos volta
336
9.2.2.2. A közvetlen okozati összefüggés
336-337
9.2.3. Jogerős bírói ítélettel okozott kár
337-342
9.2.3.1. A Köbler ügy
337-339
9.2.3.2. Az Európai Bíróság tovább tisztázza álláspontját - a Traghetti ügy
339-340
9.2.3.3. Kérdések a kárigény érvényesítésével kapcsolatban
340-342
10. Az uniós jogon alapuló igények érvényesítése a tagállami bíróságokon
342-345
10.1. A tagállami eljárásjogi autonómia elve
342-343
10.2. Az egyenértékűség és a minimális védelem ikerelvei
343
10.3. A hatékony bírói jogvédelem
344-345
VI. fejezet: Az uniós jog és a tagállamok joga - az uniós jog elsőbbségének elve a tagállami joggal szemben
[347]-392
1. Az uniós jog elsőbbségének elve
349-350
2. A közösségi (uniós) jog elsőbbségének kimondása
350-351
2.1. Mi történik a „nem alkalmazott” tagállami jogszabállyal?
350-351
2.2. Az elsőbbség terjedelme
351
3. Az elv kibontakozása az Európai Bíróság esetjogában
351-359
3.1. A Costa kontra ENEL ügy
351-353
3.2. Az Internationale Handelsgesellschaft ügy
353-354
3.3. A Simmenthal ügy
354-356
3.4. A Factortame ügy
356-357
3.5. A Melloni ügy
357-358
3.6. Az elsőbbség nem kerül be az alapszerződés szövegébe
358-359
4. Az elsőbbség befogadása a tagállami jogrendszerek oldaláról
359-378
4.1. Olaszország fenntartásai
360-362
4.1.1. A Frontini kontra Ministero delle Finanze ügy
360-361
4.1.2. A Granital ügy
361-362
4.2. Német ellenállás a közösségi jog feltétlen elsőbbségével szemben
362-373
4.2.1. A Solange I. ítélet
362-364
4.2.2. A cseh és a lengyel alkotmánybíróságok az uniós jog elsőbbségéről
364-365
4.2.3. A Solange II. ítélet
365-366
4.2.4. A Német Alkotmánybíróság „Maastricht-döntése”
366-368
4.2.5. „Európa-barát” ítéletek
368-373
4.2.5.1. A Banana ügy
368-369
4.2.5.2. Az Alcan ügy
370-371
4.2.5.3. A Lisszabon ítélet
371-372
4.2.5.4. A Honeywell ítélet
373
4.3. Franciaország
373-378
4.3.1. A közösségi jog elsőbbségéről elvi szinten
376-377
4.3.2. Az irányelvek megfelelő átültetésének korlátja: Franciaország „alkotmányos önazonossága”
377-378
5. A tagállami jogrendszerek és az uniós jogrend - alkotmányossági vita
378-384
5.1. Az „európai monista”, avagy az európai alkotmány elsőbbsége felfogás
379-381
5.2. A demokratikus (nemzet) államiság, avagy a tagállami alkotmány elsőbbsége felfogás
381-384
6. Az uniós tagság és a magyar jogrendszer
384-392
6.1. A magyar Alkotmány „Európai Unió klauzulája”
384-386
6.2. A magyar Alkotmánybíróság és az Európai Unió joga
386-387
6.3. A magyar Alkotmánybíróság Lisszabon határozata
387-391
6.4. A hallgatói szerződések ügye
391-392
VII. fejezet: A tagállamokkal szembeni kötelezettségszegés! eljárások
[393]-415
1. Bevezetés
395
2. Mit értünk tagállami kötelezettségszegés alatt?
396-398
3. A tagállam mely szervének tudható be a kötelezettségszegés?
398-400
3.1. Egy Bizottság kontra Olaszország ügy
398-399
3.2. A Bizottság kontra Spanyolország ügy
400
4. EUMSz 258. cikk szerinti eljárás
401-406
4.1. Hogyan jut a Bizottság tudomására a kötelezettségszegés?
401-402
4.2. Az eljárás menetének áttekintése
402-403
4.2.1. Az eljárás általános menete
402
4.2.2. A panaszeljárás
402-403
4.3. Az adminisztratív szakasz formális aktusai
403-404
4.3.1. A felszólító levél
403
4.3.2. Az indokolással ellátott vélemény
403-404
4.4. A bírósági szakasz
404-406
4.4.1. A bizonyítási teher
404
4.4.2. Az ítélet és annak joghatása
405-406
5. Az EUMSz 259. cikke szerinti eljárás
406-409
5.1. A Magyarország kontra Szlovákia ügy
407-409
6. Az EUMSz 260. cikk (2) bekezdés szerinti eljárás - pénzügyi szankciók kiszabásának lehetősége
409-413
6.1. Kényszerítő bírság és/vagy átalányösszeg
411-412
6.2. A kényszerítő bírság megfizetésére kötelezés
412-413
7. Az EUMSz 260. cikk (3) bekezdése szerinti eljárás
413
8. A Bizottság mérlegelési joga az eljárásban, hozzáférés a dokumentumokhoz
414-415
VIII. fejezet: Az előzetes döntéshozatali eljárás
[417]-473
1. Bevezetés
419-421
2. Az előzetes döntéshozatali eljárás egyes jogi kérdései
421-466
2.1. A bírói szerv fogalma a 267. cikkben
421-426
2.2. Milyen tárgyban lehet előzetes döntést kérni?
426-437
2.2.1. Minden feltett kérdésre válaszolnia kell-e a Bíróságnak?
427-436
2.2.1.1. A túl általános vagy hipotetikus kérdések
428-430
2.2.1.2. A Foglia ügy - a nem valódi jogvita esete
430-434
2.2.1.3. Az uniós jog és a tényállás között nincs összefüggés
434-435
2.2.1.4. Az ügy tényállása a tagállam csatlakozása előtti
435-436
2.2.2. A tagállami jog és az uniós jog összeegyeztethetőségének vizsgálata
436-437
2.3. Az előzetes döntéshozatalra utalás-jog és kötelesség
437-451
2.3.1. Az előzetes döntéshozatalra utalás valamennyi nemzeti bíróság joga
437-442
2.3.1.1. A 2003. évi XXX. törvény
438-439
2.3.1.2. Az Európai Bíróság Cartesio ügyben hozott ítélete és az előzetes döntéshozatali eljárás a magyar jogban
439-440
2.3.1.3. A végzés megküldése az igazságügyi miniszternek
440-442
2.3.2. Melyik nemzeti bíróság kötelessége az Európai Bírósághoz fordulás?
442-446
2.3.3. Mikor nem köteles a végső fokon határozatot hozó tagállami bíró a Bírósághoz fordulni? Az Acte clair doktrína
446-450
2.3.3.1. A CILFIT ügy
446-448
2.3.3.2. A CILFIT-feltételek
448-450
2.3.4. Az előterjesztési kötelezettség megsértése
450-451
2.4. Az előzetes döntés természete, joghatása
451-466
2.4.1. Az értelmezési előzetes döntés joghatása az előterjesztő bíróságra
451-452
2.4.2. Az előzetes döntés joghatása a többi bíróságra
452-458
2.4.2.1. A Da Costa elv - acte éclairé
452-454
2.4.2.2. Az időbeli hatály
455-457
2.4.2.3. Jogértelmezés vagy jogalkalmazás?
457-458
2.4.3. Az érvényesség vizsgálata az előzetes döntéshozatali eljárás keretében
458-464
2.4.3.1. Az uniós jogi aktus érvényességének megítélése a nemzeti bíróság által - a Foto-Frost-elv
459-461
2.4.3.1.1. A Foto Frost ügy
460
2.4.3.1.2. Ideiglenes intézkedés lehetősége - az Atlanta-ügy
461
2.4.3.2. Az érvénytelenség megállapítására nem alkalmazható a Da Costa-elv
461-463
2.4.3.3. Az érvénytelenséget megállapító előzetes döntés quasi erga omnes hatálya
463-464
2.4.4. Az előzetes döntés joghatása a közigazgatási szervekre
464-466
2.4.5. Az előzetes döntés joghatása az Unió intézményeire, illetve a tagállamok jogalkotó szerveire
466
3. A Bíróság ajánlásai a nemzeti bíróságok figyelmébe az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek előterjesztésére vonatkozóan
467-473
IX. fejezet: Az uniós jogi aktusok bírósági felülvizsgálata
[475]-523
1. Bevezetés
477
2. A megsemmisítési eljárás
477-508
2.1. A megtámadható aktusok
478-480
2.2. Az érvénytelenség jogalapja
481-484
2.2.1. Hatáskör hiánya
481
2.2.2. Lényeges eljárási szabály megsértése
481-482
2.2.3. A Szerződések vagy valamely más, a Szerződések alkalmazásával kapcsolatos jog megsértése
483
2.2.4. Hatáskörrel való visszaélés
483-484
2.3. A keresetindításra jogosultak (locus standi) meghatározása
484-502
2.3.1. A privilegizált keresetindításra jogosultak köre
484-485
2.3.2. Az úgynevezett kvázi privilegizált keresetindításra jogosultak
485-486
2.3.3. A nem privilegizált keresetindításra jogosultak - a magánszemélyek keresetindítási joga
487-502
2.3.3.1. A közvetlen érintettség
487-488
2.3.3.2. A személyes érintettség. A Plaumann-teszt
488-489
2.3.3.3. Rendelet formájában hozott határozat
489-490
2.3.3.4. Kivételek: A rendeletek magánfelek kérelmére történő felülvizsgálata
490-495
2.3.3.4.1. A Codorniu eset
490-491
2.3.3.4.2. A magánszemélyek perlési jogának enyhébb megítélése alá eső esettípusok
491-495
2.3.3.5. Lázadás a „személyes érintettség” Plaumann-tesztben foglalt felfogása ellen, avagy a hatékony jogvédelemhez való jog uniós jogi megítélése
495-499
2.3.3.5.1. Az Union de Pequenos Agricultores (UPA) kontra Tanács ügy
496-497
2.3.3.5.2. Jégo-Quéré kontra Bizottság ügy
498-499
2.3.3.6. Magánszemélyek keresetindítási joga a Lisszaboni Szerződést követően
499-502
2.4. A megtámadásra nyitva álló határidő
502-505
2.5. Az érvénytelenség megállapításának joghatásai
505-508
3. A mulasztással elkövetett jogsértés
508-512
3.1. A privilegizált keresetindításra jogosultak
509
3.2. Nem privilegizált keresetindításra jogosultak
509-512
4. Az Unió magánjogi felelőssége
512-523
4.1. Az Unió szerződésen alapuló felelőssége
513-515
4.1.1. A joghatósággal rendelkező bíróság
513-514
4.1.2. Az Európai Unió Bíróságát megnevező választottbírósági kikötés
514
4.1.3. A szerződésre alkalmazandó jog
515
4.2. Az Unió felelőssége az általa szerződésen kívül okozott kárért
515-523
4.2.1. Az Unió felelőssége jogellenes aktusával okozott kárért
517-521
4.2.1.1. A Plaumann-elv a kártérítés terén
517-518
4.2.1.2. A Schöppenstedt formula
518-520
4.2.1.3. A felelősség megoszlása az Unió és a tagállamok között
520-521
4.2.2. Az Unió felelőssége jogszerű aktusával okozott kárért
521-523
4.3. A kártérítési felelősség elévülése
523
X. fejezet: A Bíróság eljárása
[525]-549
1. Az eljárás vázlata
527-528
2. A képviselet
528-529
3. Az írásbeli és a szóbeli eljárás
529-530
4. Az eljárás nyelve
530
5. Az írásbeli eljárás
530-533
5.1. A beavatkozás
532
5.2. Az előzetes jelentés
533
6. A bizonyítás
533-535
6.1. A tanúk idézése és meghallgatása
534
6.2. Szakértő kirendelése
534-535
7. A szóbeli szakasz
535-536
8. A határozat meghozatala
537-538
8.1. A tanácskozás (deliberation, les délibérations)
537
8.2. Az ítélet
537-538
9. Egyéb eljárási szabályok
538-541
9.1. Az egyezség
538
9.2. Elállás a keresettől
538
9.3. Mulasztási ítélet és ellentmondás
538-539
9.4. A költségek
539-540
9.5. Költségmentesség (legal aid, aide juridictionnelle)
540
9.6. Az ítélet értelmezésére irányuló kérelem
540-541
10. Speciális eljárások
541-547
10.1. Az előzetes döntéshozatali eljárás néhány specifikuma
541-542
10.2. Indokolt végzéssel adott válasz
542
10.3. A gyorsított eljárás
542-544
10.4. A sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás
544
10.5. A perújítás (application for revision, révision)
544-545
10.6. A Törvényszék határozatával szembeni fellebbezés
545-546
10.7. A Törvényszék határozatainak felülvizsgálata
546-547
11. Elévülés az Unió szerződésen kívüli károkozása esetén
547
12. Uniós intézmény aktusa végrehajtásának felfüggesztése, egyéb ideiglenes intézkedések
547-548
13. Magyarország a Bíróságon és a Törvényszéken
548-549
XI. fejezet: A belső piac joga
[551]-702
1. Bevezetés
553-555
2. Az áruk szabad mozgása
555-599
2.1. A vámunió, a vámok és a vámokkal egyenértékű intézkedések tilalma
555-562
2.1.1. A vámokkal egyenértékű intézkedések tilalma - az „olasz műkincs” ügy
557-560
2.1.2. Kivétel a szabály alól: a tagállami bevételek rendszerébe ágyazott közteher
560-561
2.1.3. Másik kivétel: kötelező ellenőrzés a határon
561-562
2.2. A diszkriminatív adóztatás tilalma
562-568
2.2.1. Esetek a közvetlen adódiszkrimináció köréből
563-566
2.2.2. A közvetett adódiszkrimináció
566-567
2.2.3. Az uniós joggal ellentétesen beszedett adót vissza kell téríteni
567-568
2.3. A mennyiségi korlátozások és a velük azonos hatású intézkedések tilalma
568-599
2.3.1. A mennyiségi korlátozások tilalma
568-569
2.3.2. A mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedések tilalma az import vonatkozásában (EUMSz 34. cikk)
569-589
2.3.2.1. A Dassonville-formula
574-577
2.3.2.2. A Cassis de Dijon-formula - a feltétlenül érvényesítendő követelmények és a kölcsönös elismerés elve
577-582
2.3.2.2.1. A kölcsönös elismerés elvének alkalmazása uniós szabályozás hiányában
578-579
2.3.2.2.2. A kölcsönös elismerés elvének műszaki szabályokra alkalmazásáról szóló rendelet
579-582
2.3.2.3. A Keck-formula
583-584
2.3.2.4. A Keck ügy után
584-589
2.3.3. Az export mennyiségi korlátozása és a vele azonos hatású intézkedés tilalma (EUMSz 35. cikk)
589-591
2.3.4. A behozatal és a kivitel megengedhető korlátozásai
592-599
2.3.4.1. Az EUMSz 36. cikkében foglalt kivételek
592-598
2.3.4.1.1. Közerkölcs
593-594
2.3.4.1.2. Közrend
594-595
2.3.4.1.3. Közbiztonság
595
2.3.4.1.4. Emberek, állatok és növények egészségének védelme
595-598
2.3.4.2. Az engedélyezési rendszerekkel szemben támasztott követelmények
598
2.3.4.3. Megengedhető korlátozások: a feltétlenül érvényesítendő követelmények
598-599
3. A munkavállalók szabad mozgása
599-615
3.1. Az EUMSz 45. cikk személyi hatálya - ki a munkavállaló?
600-605
3.1.1. A végzett munka időtartama, a munka célja, a tagállamok szociális ellátó rendszeréhez való viszony
601-603
3.1.2. A munkát keresők jogai
603-605
3.2. Az Európai Parlament és a Tanács 492/2011/EU rendelete a munkavállalók Közösségen (Unión) belüli szabad mozgásáról
605-609
3.3. A közvetett diszkrimináció tilalma
609-610
3.4. A nem diszkriminatív korlátozások a munkavállalók szabad mozgása terén
610-611
3.5. Kivételek a munkavállalók (személyek) szabad mozgásának biztosítása alól
611-615
3.5.1. A Van Duyn ügy - a közrendre hivatkozó korlátozások
611-614
3.5.2. A munkavállalás szabadsága alóli speciális kivétel: a közszolgálatban történő foglalkoztatás
614-615
4. A letelepedés szabadsága
615-629
4.1. A letelepedés (vállalkozás) szabadsága (joga) a Szerződésben
615-616
4.2. Az „önálló vállalkozók” letelepedése
616-626
4.2.1. Az önálló vállalkozó (self employed person) meghatározása
616-617
4.2.2. A letelepedés szabadsága a vállalatok tekintetében
617-625
4.2.3. A letelepedés megengedett korlátozása
625-626
4.3. Az Unió „társasági joga”
626-629
4.3.1. A társasági jogi irányelvek
626-628
4.3.2. Az európai részvénytársaság jogi szabályozása
629
5. A szolgáltatásnyújtás szabadsága
629-665
5.1. Bevezetés
629-630
5.2. A szabadság meghatározása és a szolgáltatás fogalma a Szerződésben
630-632
5.3. A szabadság tartalma
632-633
5.4. A szolgáltatás igénybevételének szabadsága
633-634
5.5. Kire vonatkozik a szabadság?
634
5.6. Az egészségügyi szolgáltatások és a szolgáltatásnyújtás szabadsága
635-637
5.7. A jogellenes tevékenységek és a szolgáltatásnyújtás szabadsága
637-638
5.8. A szociális juttatások és a szolgáltatásnyújtás szabadsága
639
5.9. A szolgáltatásnyújtás tagállami korlátozásának feltételei
639-640
5.10. A Dassonville-formula a szolgáltatások terén
640-642
5.11. A feltétlen érvényesülést követelő követelmények (mandatory requirements) a szolgáltatások körében
642-643
5.12. A szolgáltatás és a letelepedés szabadságára együttesen irányuló másodlagos szabályozás
643-664
5.12.1. A szabályozott szakmák gyakorlásának alapfeltétele a belső piacon - a más tagállamban szerzett szakmai képesítések elismerése
644-651
5.12.1.1. Bevezetés
644-646
5.12.1.2. Az úgynevezett „Vlassopoulou-elv”
646-647
5.12.1.3. A szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv
647-651
5.12.2. Az ügyvédi tevékenység tagállamok közötti szolgáltatásnyújtásként gyakorlása
652
5.12.3. Az ügyvédi hivatás letelepedés jellegű, tartós gyakorlása
653-656
5.12.4. A szolgáltatási irányelv
656-664
5.13. A szolgáltatásnyújtás szabadsága és a munkavállalók kollektív érdekvédelme
664-665
6. A tőkemozgások és a fizetések szabadsága
665-675
6.1. Mi a tőkemozgás?
665-666
6.2. A jelenleg hatályos rendelkezések
666-668
6.3. Kivételek a tőkemozgások korlátozásának tilalma alól
669-675
6.3.1. A tagállamok által bevezethető (fenntartható) korlátozó hatású rendelkezések
669-672
6.3.2. A Tanács által bevezethető korlátozások
672
6.3.3. Az Európai Parlament és a Tanács által bevezethető korlátozások
673-674
6.3.4. Feltétlenül érvényesítendő követelmények (mandatory requirements) a tőkemozgások korlátozásának igazolásaként
674-675
7. A belső piaci jogharmonizáció joga
676-699
7.1. Az uniós jogharmonizációról
676-677
7.2. Az uniós jogharmonizáció módszerei
678-680
7.3. A jogharmonizáció joga belső piac terén
680-691
7.3.1. A jogharmonizáció megváltozott stratégiája az Egységes Európai Okmány (a Bizottság Fehér Könyve) nyomán
683-685
7.3.2. A jogharmonizáció határa az Európai Bíróság esetjogában (a Tobacco ügy)
685-690
7.3.3. A Bizottság ajánlása a belső piaci irányelvek átvételéről
690-691
7.4. Magyarország uniós jogharmonizációja
691-699
7.4.1. Jogközelítés a társulási szerződésben
692-697
7.4.2. A jogharmonizáció közigazgatási joga
698-699
8. Kitekintés
700-702
XII. fejezet: A vállalkozásokra vonatkozó versenyjogi szabályok
[703]-1001
1. Bevezetés az Európai Unió versenyjogába
705-722
1.1. Az uniós versenyjog forrásai
705-713
1.1.1. Elsődleges jogforrások
705-711
1.1.1.1. A versenykorlátozó megállapodások tilalma
707-709
1.1.1.2. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma
709
1.1.1.3. A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzése
710
1.1.1.4. A közvállalkozásokra, a különleges és kizárólagos jogokkal felruházott vállalkozásokra vonatkozó szabályozás
710-711
1.1.1.5. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályozás
711
1.1.2. A másodlagos jogforrások
711-712
1.1.3. A bírósági ítéletek
712-713
1.2. Az Unió versenypolitikájának és versenyjogának sajátosságai, céljai
713-722
1.2.1. A fogyasztói jólét növelése
714
1.2.2. Egészséges piaci struktúra kialakítása és fenntartása
714-715
1.2.3. A belső piaci integráció létrejöttének elősegítése és védelme
715-719
1.2.4. Versenyen kívüli szempontok hatása a versenypolitikára
719-722
2. A versenykorlátozó megállapodások tilalma
723-822
2.1. A vállalkozás fogalma az EU versenyjogában
724-741
2.1.1. Bevezetés
724-726
2.1.2. Az absztrakt teszt
726-732
2.1.3. A konkrét teszt
733-736
2.1.4. A gazdasági és funkcionális egységek mint az uniós versenyjog alanyai
737-741
2.2. A vállalkozások társulásai
741-743
2.3. Az uniós versenyjog területi hatálya
743-744
2.4. Az elkövetési magatartások
744-764
2.4.1. A megállapodás
744-748
2.4.2. Az összehangolt magatartás
748-752
2.4.3. Az egységes és folyamatos jogsértés
752-758
2.4.4. A vállalkozások társulásainak döntése
758-759
2.4.5. A vállalati társulás döntésének elhatárolása az állami intézkedésektől
759-764
2.5. Alkalmasság a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására
765-776
2.5.1. A Bizottság 2004-es közleménye
770-773
2.5.2. Érzékelhető kereskedelmi hatás - a csekély jelentőségű megállapodások
773-776
2.6. A közös piaci verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása mint cél vagy hatás
776-802
2.6.1. A piaci hatásvizsgálat szükségessége
786-790
2.6.2. A szükséges és arányos korlátozások
790-793
2.6.3. Az immanens korlátozások
793-797
2.6.4. A Bizottság iránymutatása a 101. cikk alkalmazásáról
797-799
2.6.5. Az érzékelhetőség szabálya - csekély jelentőségű (de minimis) megállapodások
800-802
2.7. A tilalom alóli kivétel
802-811
2.7.1. A 101. cikk (3) bekezdésének értelmezéséről szóló bizottsági közlemény
804-809
2.7.2. A csoportmentesítések
810-811
2.8. A magánjogi jogkövetkezmények
812-819
2.9. Magyar vonatkozások
819-822
3. Az erőfölénnyel való visszaélés tilalma
822-879
3.1. Bevezetés
822-823
3.2. Az érintett piac meghatározása
824-832
3.2.1. Az érintett termék- és földrajzi piac meghatározásának egy-egy példája
830-832
3.3. Az erőfölény
832-835
3.4. A visszaélésszerű magatartás
835-876
3.4.1. Kizárólagossági megállapodások
838-839
3.4.2. Elzárkózás üzleti kapcsolattól és árprés
840-855
3.4.2.1. A szállítás megtagadása
840-842
3.4.2.2. A szerződéskötés megtagadása
842-853
3.4.2.3. Az árprés
853-855
3.4.3. Árpolitikához kapcsolódó visszaélések
855-871
3.4.3.1. Felfaló árazás
855-859
3.4.3.2. Túlzott ár
860-861
3.4.3.3. Árdiszkrimináció
861-862
3.4.3.4. Tiltott árkedvezmények
863-871
3.4.3.4.1. Hűségkedvezmények
863-865
3.4.3.4.2. Az egyéniesített célkedvezmények
865-867
3.4.3.4.3. A standardizált mennyiségi célkedvezmények
868-871
3.4.4. Árukapcsolás
871-874
3.4.5. A verseny csökkentése mint visszaélés
874-875
3.4.6. Egyéb visszaélések
875-876
3.5. Egy speciális téma: az együttes erőfölénnyel való visszaélés
876-878
3.6. Magyar vonatkozások
879
4. Az antitröszteljárás
880-941
4.1. Az uniós versenyjog centrális szintű alkalmazása
880-920
4.1.1. Az Európai Bizottság eljárása
880-899
4.1.1.1. Eljárás hivatalból
885-886
4.1.1.2. Eljárás panasz alapján
886-890
4.1.1.3. Eljárás bejelentés alapján
890
4.1.1.4. Az ideiglenes intézkedések
890-891
4.1.1.5. Az információ kérése
891-892
4.1.1.6. A helyszíni vizsgálat
892-897
4.1.1.7. A kifogásközlés
897-899
4.1.1.8. A szóbeli meghallgatás
899
4.1.2. A felek jogai az eljárás során
900-903
4.1.2.1. A tények megismeréséhez való jog
900-901
4.1.2.2. Az álláspont kifejtéséhez való jog
901
4.1.2.3. Védekezéshez való jog
902
4.1.2.4. Az önvád korlátozott tilalma
902
4.1.2.5. Titokvédelem
902-903
4.1.2.6. A jogorvoslathoz való jog
903
4.1.3. A Bizottság eljárást lezáró érdemi aktusai
903-908
4.1.3.1. A negativ formális határozatok
903-907
4.1.3.2. A pozitív formális határozatok
907
4.1.3.3. A pozitív informális aktusok
908
4.1.4. A pénzbírság kiszabása
909-912
4.1.4.1. A pénzbírság alapösszegének kiszámítása
910-911
4.1.4.2. Az alapösszeget módosító körülmények
911-912
4.1.5. A Bizottság engedékenységi politikája és a vitarendezés
912-916
4.1.6. Az Európai Unió Bírósága előtti eljárás
916-920
4.2. A uniós versenyjog decentralizált, tagállami szintű alkalmazása
921-941
4.2.1. A nemzeti bíróságok mint az uniós versenyjog alkalmazói
921-926
4.2.1.1. Az uniós versenyjog alkalmazása magyar bíróságok által
925-926
4.2.2. A nemzeti versenyhatóságok és a nemzeti bíróságok mint a nemzeti jogszabályok alkalmazói
926-932
4.2.2.1. Kettős jogalap egy eljárásban alkalmazva
929-930
4.2.2.2. Az uniós jog és a tagállami jog kapcsolata
931-932
4.2.3. A nemzeti versenyhatóságok mint az uniós versenyjog alkalmazói
932-941
4.2.3.1. Az ügyallokáció szabályai
934-936
4.2.3.2. Együttműködés a Hálózaton belül
936-939
4.2.3.3. Magyar vonatkozások
940-941
5. A vállalkozások közötti összefonódások uniós ellenőrzése
941-1001
5.1. Az összefonódás meghatározása
942-946
5.1.1. Az egyedüli irányítás
944-945
5.1.2. A közös irányítás
945-946
5.2. A közös vállalatok alapításának versenyjogi megítéléséről röviden
947-949
5.3. A közösségi léptékű összefonódás
949-952
5.4. A közösségi léptékű összefonódások megítélésének szempontjai
952-954
5.5. Eljárásjogi kérdések
954-967
5.5.1. A jogalkalmazó hatóság és az alkalmazandó jog kérdése
955-958
5.5.2. Az eljárás menete
958-961
5.5.2.1. A vizsgálat első fázisa
959
5.5.2.2. A vizsgálat második fázisa
959-961
5.5.3. Az eljárást lezáró határozatok
961-964
5.5.3.1. Az összefonódás módosítása és az engedélyező határozat
961-964
5.5.3.2. Negatív jogkövetkezmények
964
5.5.4. Az egyszerűsített eljárás
965-966
5.5.5. Statisztika
966-967
5.6. Az összefonódások versenykorlátozó hatása
967-992
5.6.1. Iránymutatás a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet szerint a horizontális összefonódások értékeléséről
967-976
5.6.2. Példák a horizontális összefonódások megítélésére
976-981
5.6.3. Iránymutatás a nem horizontális összefonódásokról
982-987
5.6.3.1. A vertikális összefonódások
983-986
5.6.3.2. A konglomerátum létrejöttéhez vezető összefonódások
986-987
5.6.4. Példák a nem horizontális összefonódások megítélésére
987-992
5.7. Egy speciális témakör: az együttes erőfölényes helyzetek (kollektív dominancia) kialakulásának megelőzése
993-999
5.8. A bizottsági határozatok bírósági felülvizsgálata és a bizottsági gyakorlat
999-1001
XIII. fejezet: A tagállamokra vonatkozó versenyjogi szabályok
[1003]-1098
1. A közvállalkozásokra és közszolgáltatókra vonatkozó szabályozás - a Szerződés 106. cikke
1005-1023
1.1. Az uniós versenyjog alkalmazása a közvállalkozásokra és a meghatározott típusú egyéb vállalkozásokra
1006-1013
1.2. A versenyszabályok alkalmazásának kötelezettsége alóli kivétel
1013-1023
2. Az állam magatartásának megítélése az EU-Szerződés 4. cikk (3) bekezdésének és az EUMSz 101., 102. cikkeinek együttes értelmezése alapján
1024-1029
3. Az állami támogatások uniós jogi megítélése
1030-1098
3.1. Az állami támogatások tilalma
1032-1056
3.1.1. A támogatás az államnak betudható és állami forrástranszferrel jár
1032-1039
3.1.2. Az előny fogalma
1039-1046
3.1.2.1. A piacgazdasági szereplő elve
1040-1046
3.1.3. A szelektivitás követelménye
1046-1054
3.1.3.1. Földrajzi szelektivitás
1048-1050
3.1.3.2. A tárgyi szelektivitás
1050-1054
3.1.4. A verseny torzítása és a kereskedelemre gyakorolt hatása
1054-1056
3.2. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működésével megbízott vállalkozások veszteségének ellentételezését szolgáló támogatások összeegyeztethetősége a 107. cikk (1) bekezdésével és a 106. cikk (2) bekezdésével
1057-1062
3.3. A megengedhető állami támogatások
1062-1073
3.3.1. Az általános csoportmentesítő rendelet (rövidítve GBER)
1067-1068
3.3.2. Regionális támogatások
1069-1071
3.3.3. Környezetvédelmi támogatások
1071
3.3.4. A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott támogatások
1071-1073
3.3.5. A magyar derogációk
1073
3.4. Eljárásjog
1073-1092
3.4.1. Az Európai Bizottság eljárása
1073-1083
3.4.1.1. A bejelentett támogatásokra vonatkozó eljárás
1075-1079
3.4.1.2. A jogellenes állami támogatásokkal kapcsolatos eljárás
1079-1082
3.4.1.3. A létező támogatási programokra vonatkozó eljárás
1082-1083
3.4.2. Bírósági felülvizsgálat
1083-1086
3.4.3. Az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok alkalmazása a nemzeti bíróságokon
1086-1092
3.5. Az állami támogatási jog jelentősége és modernizációja
1092-1093
3.6. Magyar vonatkozások
1094-1098
Jogesetmutató
1099-1131
Irodalomjegyzék
1133-1162
Hátsó borító