Románia vidékpolitikája felül- és alulnézetből corvina logo

Szerző: Vincze Mária
Cím: Románia vidékpolitikája felül- és alulnézetből
Sorozatcím: Habilitációs elõadások ; 6.
Megjelenési adatok: Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Pécs, 2005. | ISSN: 1587-6217 | ISBN: 963-642-041-6

coverimage (...) Értekezésünket rövid fogalmi tisztázással kezdjük. Előbb a fejlett országokban (OECD) és ezen belül az Európai Unióban elfogadott meghatározásokat nézzük át, majd rátérünk a romániai vonatkozásokra. Tisztázzuk előbb a vidéki település fogalmát. Az OECD egyetlen mutatószámot használ a vidéki és a városi település megkülönböztetésére, mégpedig az egy négyzetkilométerre jutó lakosok számát. Vidéki településnek tekinti azt, ahol a népsűrűség kisebb, mint 150 lakos négyzetkilométerenként. Az EU szintjén a népsűrűség 115/km2, így az Európai Unió 100 fő/km2-t használ kritériumként. Magyarországon azt a települést tekintik vidékinek, amely városi státussal nem rendelkezik, vagy rendelkezik ugyan városi státussal, de lakónépessége 10 ezer főnél kevesebb. A következőkben a rurális vagy vidéki térség fogalmát tisztázzuk. Az Európa Tanács által elfogadott Vidéki Térségek Európai Kartája a következő meghatározást adja: A vidéki térség olyan szárazföldet, belső vagy tengerparti területet jelent, amely a kisvárosokat és a falvakat is magában foglalja, és a terület nagy részét a következő célokra használják: - mezőgazdaság, erdészet, akvakultúra és halászat; - a vidéken élők gazdasági és kulturális tevékenységei (kézművesség, ipar, -szolgáltatások stb.); - nem városi jellegű üdülési és pihenési (vagy természetvédelmi), továbbá más célokat (pl. lakóterületek) szolgáló funkciók. A vidéki térség mezőgazdasági és nem mezőgazdasági részei olyan egységes egészet alkotnak, amely különbözik a városi területektől, ahol a lakosság nagyfokú koncentrációja a jellemző. A vidéki térségek alapvető funkciói a következők: gazdasági, ökológiai, társadalmi-kulturális. 1. A gazdasági funkció a mező- és erdőgazdálkodást, a halászatot, a természeti erőforrások fenntartható hasznosítását, a falusi turizmust és a térségben található termelő és szolgáltató szervezetek működését jelenti. 2. Az ökológiai funkció az egészséges élet természeti alapjainak (föld, víz, levegő), a tájak sokszínűségének, a tájjellegnek a megőrzését, a biológiai sokszínűség megóvását, az ökológiai rendszerek védelmét jelenti.
Kategóriák: Közgazdaságtudomány
Tárgyszavak: Vidékfejlesztés, Vidékpolitika
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Tartalomjegyzék