Bevezetés a neveléstudományba

Ez a könyv a pedagógia legérdekesebb és legizgatóbb kérdéseivel foglalkozik, az alapvető kérdésekkel, melyek megoldásától függ a pedagógia egész rendszerének fölépítése. Az újabb tudományos munkásság szerteágazó eredményeinek egy szintézisét kísérlem meg oly módon, hogy az olvasó behatolhasson az egyes kérdések filozófiai gyökeréig. E könyv megírásával régóta érzett szükségletet akarok kielégíteni, pedagógiai irodalmunknak azt a hiányát akarom pótolni, melyet Fináczy Ernő a Magyar Paedagógiai Társaság 1903. január 21-én tartott elnöki megnyitó beszédében kiemelt, midőn így szólt: „Nincsen a tudomány mai színvonalán álló elméleti pedagógiánk, értve rajta oly magasabb művet, mely a kutatás mai álláspontján szigorúbb rendszerbe foglalva adná a pedagógia elméletét." (M. Paed. XVI. 110. 1.) Mióta Fináczy Ernő pedagógiai irodalmunknak ezt a hiányét megállapította, húsz esztendő telt el. Hogy e húsz év alatt senki sem vállalkozott ilyen munka megírására, ez mutatja, mily nehéz feladattal áll szemben, aki erré vállalkozik. A legutóbb eltelt húsz esztendő pedig csak még jobban megnehezítette ezt a munkát, mert épen a legutóbbi húsz év alatt a pedagógia bámulatosan nagy haladást mutat, s oly sok új gondolattal, s új eredménnyel gazdagodott, hogy még nehezebbé vált a tájékozódás és áttekintés, de egyúttal még jobban érezhető az alapvető kérdések revíziójának, valamint az összefoglaló szintézisnek a szüksége. így ez a könyv újszerű a mi irodalmunkban; akik eddig nálunk pedagógiával foglalkoztak, más problémákat láttak benne, s máskép dolgozták föl az anyagot. De eltér könyvem a külföldi hasonló munkáktól is. Nemcsak az a különbség, hogy más az álláspontom, hanem a földolgozás módja is más. Míg a többi szerző majdnem kizárólag csak a maga nézeteit adj a, én igyekszem az olvasót tájékoztatni az egyes problémák állásáról, más pedagógusok álláspontjáról, az ellentétes nézetekről s az érvekről, melyek ezeket támogatják, végül magam is állást foglalok, s így a könyv tükrözteti az én fölfogásomat is. A földolgozás ilyen módjának az a célja, hogy az olvasó necsak eredményeket kapjon, hanem a problémákba elmélyedhessen, saját ítélete alapján foglaljon állást. Arra törekszem, hogy gondola'y' .at ébresszek, melyek alapján mindenki önmaga alkothatja meg pedagógiai nézeteit. Igyekeztem minden iránynak mélyebb alapjaira rámutatni, igazságtartalmát megtalálni, fejlődését megérteni, de egyúttal egyoldalúságát vagy hiányait is kimutatni, s velük szemben álláspontomat nyiltan, őszintén és határozottan körvonalozni. Álláspontom a régi: Barátja vagyok a haladásnak, de nem a túlzásnak, vagy szélsőségeknek. Meg kell őriznünk, ami a múltból, mint értékes kincs, reánk maradt, de nem szabad meg-állanunk.