A szakócától a dinamóig corvina logo

Szerző: Wille, Hermann Heinz
Cím: A szakócától a dinamóig
Alcím: A technika története a kezdetektől 1900-ig
Fordítók: S. Takács Zsuzsanna; Nagy Imre
Megjelenési adatok: Kossuth, Budapest, 1988. | ISBN: 963-09-3173-7

coverimage Az emberi lét, az individuum és a társadalom életének jelenlegi színvonala elképzelhetetlen lenne időszámításunk 3. évezredének küszöbén a tudomány és a technika vívmányai nélkül. Ezek határozzák meg hétköznapjainkat, annak minden területén, a munkahelyen, a háztartásban, a szabad időben. Az autó, a hűtőszekrény és az automata mosógép, a telefon, a rádió és a televízió - hogy csak néhány példát említsünk - a technikának ezek a múlt században még alig sejtett, tegnapelőtt még megbámult "csodái" számunkra már magától értetődőek és nélkülözhetetlenek. Megvalósultak Jules Verne, az utópista regény klasszikusa és más merész gondolkodású emberek látomásai, akik megálmodták, hogy az emberiség eljut a távoli égitestekre és az óceánok mélyére, s valósággá vált az elemek és egyes anyagok szintetikus előállítása vagy az atommagba zárt energia emberi felhasználása is. Sőt az élő szervek átültetése és az emberi petesejt mesterséges megtermékenyítése s ennek a lombikból a méhbe való visszaültetése sem szenzáció ma már. A fejlődés dinamikája mindig új csúcsok felé tör. A világ, amelyben élünk, politikai, gazdasági és technikai-technológiai szempontból feltartóztathatatlan, részben forradalmi változásokon megy keresztül. Naponta új felfedezésekről és találmányokról, újszerű anyagokról és a felhasználási területek kiszélesedéséről, mind jobb munkaeszközökről és hatékonyabb technológiákról, a gyorsaság, a pontosság, a teljesítmény és a minőség tekintetében csúcsteljesítményekről, úttörő tudományos-technikai tettekről értesülünk. A szerszám- és munkagépek bevezetése a termelésbe, valamint az, hogy az általános hajtóerő a gőzgép lett, kétszáz évvel ezelőtt indította el a technika történetében a manufaktúrák korát a kapitalista gyárrendszerrel felváltó ipari forradalmat. Ettől kezdve a gép átvette a kéz munkáját. A tudományos-technikai forradalom, az ember lépésről lépésre való felszabadulása a géphez való közvetlen kötődés alól, valamint a tudomány és technika növekvő összefonódása a század közepe óta meghatározza az anyagi javak termelésének szervezését, technológiáját és profilját. A mikroelektronikának, az atomenergia, az automatizálás diadalmenetét és a termelékeny ipari robotok mind gyakoribb alkalmazását látva már a harmadik technológiai forradalomról beszélhetünk.
Kategóriák: Történelem
Tárgyszavak: Technika, Technikatörténet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
[1]
Címlap
[3]
Impresszum
[4]
Tartalom
5-8
Előszó
9-10
ELSŐ RÉSZ
11-159
   AZ EMBERISÉG GYEREKKORA
13-21
      Egy kis antropológia
13-15
      Az „emberiség bölcsőjénél"
15-17
      A szerszámhasználatra felszabadult kéz
17-19
      Az ősember kezébe veszi a marokkövet
19-21
   A TŰZ MEGSZELÍDÍTÉSE
23-36
      A tűz birtokbavétele
23-24
      Az ember megtanulja a „tűzcsinálást"
25-28
      Ásóbot, kapa, faeke
28-30
      A földművelők és állattenyésztők élete
30-35
      Az ősközösség felbomlása
35-36
   AZ ÉLET VIZE - A HATALOM KULCSA
37-46
      Nem kell többé esőre várni
37-39
      Vízmerítés emelőkkel és kerekekkel
39-42
      Duzzasztógátak és csatornák
42-43
      A felfelé és a házakba folyó víz
43-46
   ELKEZDŐDIK A FÉMKOR
47-54
      Réz + ón = bronz
47-49
      Héphaisztosz kovácsműhelyében
49-51
      Az acél - feltalálóját nem ismerjük
52
      A bányászcsákány és az ék
53-54
   MEGNYÍLNAK A VÍZI UTAK
55-68
      Kezdetben volt a tutaj
55-58
      Az ókor óriáshajói
58-62
      Partról partra
62-64
      Történelmi jelentőségű kikötők
64-66
      A vágósarkantyú és a csapóhíd
66-68
   A KERÉK FOROGNI KEZD
69-79
      A csúszótalptól a kerékig
69-73
      Az ösvénytől az országútig
73-74
      Bárki megnézheti a Via Appiát
74-76
      A mechanikai problémák gyakorlati megoldása
77-79
   A VILÁG HÉT CSODÁJA ÉS MÁS MONUMENTÁLIS ÓKORI ÉPÍTMÉNYEK
81-89
      „A leghatalmasabb építmény"
81-83
      Az „örök házak" építése
83-85
      Séta egy elsüllyedt városban
85-89
   AZ ÓKOR LELEMÉNYES MECHANIKUSAI
91-103
      A hajítógép-készítők mestersége
91-94
      „Heuréka! Megtaláltam!"
94-95
      Könnyek jelzik az órát
95-97
      Látogatás Hérón automata színházában
97-99
      Titokzatos „elektromos fazekak"
99-101
      Ami a haladást gátolta
101-103
   „NÉLKÜLE SEMMI NEM MOZOG"
105-119
      A taposókerék - az izomerő kizsákmányolása
105-109
      „Szél, szél, milyen hatalmas is vagy"
109-112
      A vízikerék diadala és korlátai
112-115
      Az álom, amely soha nem valósulhat meg - a perpetuum mobile
115-119
   TALÁLMÁNYOK, MELYEKRŐL SOKAT BESZÉLTEK
121-141
      Lőpor az alkimisták konyhájából
121-123
      A kőhajító lövegek várakat és falakat rombolnak
124-128
      Tartani az irányt!
128-132
      A „fekete mesterség" nem mágia
132-137
      Az idő mérése
137-141
   ÓRIÁSOKAT TEREMTŐ KOR
143-159
      Ó, évszázad! Ő, tudomány!
143-147
      De re metallica - tizenkét könyv a bányászatról
147-152
      Pillantás a végtelenbe és a láthatatlanba
152-156
      A „horror vacui" legyőzése
156-159
MÁSODIK RÉSZ
161-329
   HOGY AZ UJJAK MOZDÍTÁSA NÉLKÜL DOLGOZHASSANAK
163-178
      Mister Arkwright a háttérben marad
163-164
      A gyapot okozta kihívás
164-167
      A gép neve „Jenny" lett
167-171
      Fonás vízi erővel
171-172
      Egy ájtatos „széplélek" hasznossá teszi magát
172-175
      A „Cotton Gin" megkoronázza „King Cotton"-t
175-178
   A TŰZ MOZGATÓEREJE
179-191
      Játékok és kísérletek a légnyomással és a gőzzel
179-181
      Új gondolat a „lőpor-erőgép"
181-183
      A bányászok barátai
184-186
      A nagy zseni
186-189
      Mástól tanulni okosabb dolog, mint magunknak próbálkozni
189-191
   GÉPEK GÉPEKET GYÁRTANAK
193-203
      A hagyomány - az akadály a gépgyártásnál
193-203
      Alapjában véve minden a csavarokkal kezdődött
196-196
      Egy pillantás az ősök arcképcsarnokába
197-199
      A csodaszerszám - az eszterga
199-200
      Feltalálók egymás között
201-202
      Csereszabatos gyártás - a sorozatgyártás alapja
202-203
   METALLUM MÁRTIS, VAGYIS VAS GYÁRTÁSA KŐSZÉNNEL
205-220
      Vas, cobolycímerrel
205-209
      Dud Dudley titka
209-211
      A Darby dinasztia Abrahamjai
211-213
      A kovácsoltvas acéllá alakításának mestersége
213-215
      Az első „steel refiner"-ek
215-217
      Szabaddá válik az a modern kohászat előtt
217-220
   A GŐZGÉP HAJÓRA SZÁLL
221-232
      A kezdeményezés a belső forgalomból indult el
221-222
      Lapátkerekes gőzösök korzója
222-225
      A Hudsonön felfelé
225-226
      Gőzzel és rummal át a Csatornán
226-227
      Az első gőzösök „öszvérek" voltak
228-229
      A lapátkeréktől a csavarhajtásig
229-230
      Új korszak kezdete a transzatlanti forgalomban
230-232
   A „GŐZLOVAK" MEGHÓDÍTJÁK AZ ORSZÁGUTAKAT ÉS A SÍNEKET
233-253
      Premier Párizs utcáin
233-234
      Sistergés és pöfögés Anglia közútjain
234-237
      Egy fogadás eredménye - a lokomotív
237-240
      Egy zseniális tervező, aki érvényesülni is tudott: George Stephenson
240-243
      A rainhilli győztes
243-245
      „Sas" és „Griffmadár" a síneken
246-250
      A meghatározó esemény
250-253
   A GÉZ FÉNYT, FÉNYT ENERGIÁT, MELEGET AD
255-271
      Az első gázvilágítás a Sohóban égett
255-258
      Lenoir gázerőgépe
258-260
      Többet akart, mint csupán 3 lóerőt
260-265
      Az eslő „sajátkészítésüek"
265-268
      Egy igen jó hatásfokú belső égésű motor
269-271
   A VILLAMOS FORRADALOM
273-293
      A dörzselektromos géptől a „villamos oszlopig"
273-276
      „Jön Michelmann!"
276-280
      A morzetávírótól a gyorsnyomtatóig
280-283
      Hallgatási lehetőség, ameddig a drót elér
284-287
      A villamos motor gyermekévei
287-291
      Fény láng nélkül
291-293
   AMIVEL A TERMÉSZET ADÓSUNK MARADT
295-310
      A kémia mint segítő a bajban
295-298
      Festékek kátrányból
298-301
      „Ezüst" kivonása agyagból
301-304
      Szálak előállítása fából
305-307
      A hasznos anyag, amely veszélyessé vált
307-310
   A TECHNIKAI SZENZÁCIÓK KIÁLLÍTÁSI HELYEI
311-320
      A Kristálypalota premierje
311-313
      London után Párizs és Bécs jelentkezik
313-317
      Szuperlatívuszok a szekuláris ünnepségek jegyében
317-320
   A SZÁZADFORDULÓ MÉRLEGET VON
321-329
      A Trocadero-palota és a Place de la Concorde között
321-326
   A századforduló jegyében
326-329
TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
331-351
Kolofon
352
Hátsó borító
354