Bevezetés az információtörténelembe
Szerző: Karvalics László, Z.Cím: Bevezetés az információtörténelembe
Sorozatcím: Információtörténelem, 1785-8585 | Sorozat szerkesztő: Kiss Károly
Megjelenési adatok: Gondolat - Infonia, Budapest, 2004. | ISSN: 1785-8585 | ISBN: 963-9567-32-9
1443-ban vagyunk: I. Ulászló és az országnagyok elhatározzák, hogy a nyáron háborút indítanak a török ellen. S miközben július második felében megindul a később „hosszú hadjárat" néven elhíresült katonai akció, III. Frigyessel és Giskrával is fegyverszünet köttetik. Az év végéig Szófiáig jutnak a Hunyadi János vezette magyar csapatok, s decemberben Zlaticánál, majd - már a hideg miatt visszavonulóban -, közvetlenül karácsony előtt, Melsticánál is győzelmet aratnak a török erők felett. Ugyanebben az évben, pár ezer kilométerrel arrébb, Koreában - az uralkodó Szedzsong utasítására és teljes egyetértésével - a királyi akadémia tudósai kidolgozták a koreai ábécét, a hangült, ezt a tudományos, mégis egyszerű és hatékony írásrendszert. Az egyszerű fonetikus jelek bevezetése előtt a koreaiak a kínai írásjeleket használták, de az ennek mesteri elsajátításához szükséges idő miau csak egy maroknyi kiváltságos arisztokrata kincse lehetett. A hangül eredeti neve (hun-min csong-üm, vagyis „megfelelő hangok a nép oktatására") jelzi, hogy a tudás demokratizálásának felülről vezérelt eszközeként alakították ki. A 10 magán- és 14 mássalhangzóból álló szótagcsoportokra épülő nyelv könnyű tanulhatósága és •alkalmazhatósága nagyban hozzájárult az írni-olvasni tudás magas arányához, később a fejlett könyvnyomtatáshoz (ma pedig könnyen használható számítógépes rendszerekhez is). A szablyák, kezdetleges lőfegyverek és lovas csapatok ideje leáldozott (most az 1444-es várnai ütközetről már ne is essék szó) - a tudáshoz írott szövegeken keresztül való hozzáférés tömegesítésének programja pedig soha nem volt aktuálisabb. Szedzsong írásreformja mögött a történelmi folyamat olyan összetevője sejlik fel, amelyet a politika és gazdaság fókuszú történetírás sokáig háttérbe szorított, de különös módon a társadalomtörténet vagy a mikrotörténelmi irányzat népszerűsége sem emelt előtérbe: az élet minden vonatkozását átszövő információs rendszerek, technológiák és intézmények világa, amelyek szintetikus tárgyalását és áttekintését, úgy tűnik, éppen egy újabb „információs forradalom " kezdi sürgetni. 1998 májusában jelent meg Alistair Black rövid, de annál kihívóbb írása a Library History hasábjain, amelyben a könyvtártörténetet nemes egyszerűséggel az információ-történelem " részhalmazaként (sub-set) tárgyalja, megpróbálván elfogadtatni a könyvtárosszakmával azt, hogy tudomány-rendszertani helyét tekintve a könyv- és könyvtár-történet tulajdonképpen egy még átfogóbb diszciplína alárendelt területének tekinthető. Az önazonosságának keresésével és tárgyának, az információnak a meghatározásával jó ideje küszködő könyvi ár- és dokumentációtudomány számára kapóra jött ez a megközelítés, hiszen az információ-történeti kiindulópontot elfogadva újraértelmezhetővé vált a könyvtár és a könyvtáros társadalmi-történeti szerepe. Most, amikor könyvek és tanulmányok milliói digitális formában, az interneten keresztül vehetőek birtokba, és a hozzáférhető tartalom egyre kisebb hányada érhető el a hagyományos csatornákon keresztül, mind világosabban látni, hogy a mindenkori információáram ..mérnökeiként, váltóőreiként és pályafelvigyázó segédtisztjeiként” szolgáló szakemberek pusztán azért „szorultak" évszázadokon át egy „könyvtár" nevű intézménybe, mén a jelhordozók sokszorosításának a nyomtatás, a tömeges (és ingyenes vagy jelképes árú) hozzáférésnek pedig a raktári vagy olvasótermi kölcsönzés volt az egyetlen elterjedt formája.
Kategóriák: Könyvtár- és Információtudomány
Tárgyszavak: Információtechnológia, Információtörténelem, Információelmélet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Információtechnológia, Információtörténelem, Információelmélet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalom
5-7
Köszönetnyilvánítás
9
Bevezető
11-14
1. Közelítések az információtörténelemhez
15-36
Átalakuló társadalom, megújuló „iskolák”
15-17
Információgazdaság
17-21
Történetfilozófia
21-29
Kultúra-és kommunkációelmélet
29-34
Az informatika mint szálláscsináló
34-36
2. Alapfogalmak és jelentések
37-83
Elemi információ és információs alakzatok
40-43
Az elemi információ „csatornái"
43-45
Vizuális csoport
44-45
Akusztikus csoport
45
Szenzorális csoport
45
Információ és cselekvés
45-49
Az információáram (information flow) folyamatmodellje
49-53
Az információs tevékenységformák és a tárgyiasítási útvonalak
53-59
Információtechnológia
59-72
Információs eszköz
61-62
Információs szerszám
62-63
Információs gép
63-65
Információs specialisták
65-67
Információs üzem
67-68
Információipar (információszektor)
69-72
Információ és közösség
72-83
Norbert Wiener társadalomkibemetikája: az információközösségi gondolat első kifejtése
80-83
3. Az információtörténeti hagyomány
84-113
Az ősforrás: Condorcet (1743-1794)
84-87
Információ, történelem, közösség: a szociológia színre lép
87-92
Harold Adams Innis (1894-1952)
92-96
A torontói iskola és annak „ellenárama"
97-100
Az amerikai információtörténeti irányzat
100-104
Német műhelyek: Kosellecktől Gieseckéig
104-110
A kontroll mint magyarázóelv: Norbert Eliás és James Beniger
110-113
4. A magyar információtörténeti gondolkodás kezdetei
114-134
Hajnal lstván (1892-1956)
115-119
Rövid életrajz
118-119
Balogh József (1893-1944)
119-121
Rövid életrajz
121
Kallós Ede (1882-1950)
122-124
Rövid életrajz
124
Thienemann Tivadar (1890-1985)
124-127
Rövid életrajz
126-127
Várkonyi Nándor (1896-1975)
127-131
Rövid éeltrajz
130-131
A magyar információtörténelem Hajnal István után
131-134
5. Az információtörténelem hat ágazata
135-147
Információ-központú elemzés
138
Információháztartás-történet
138-139
Az információtechnika társadalomtörténete
139-140
Az információjelenség története
140-142
Az információs társadalom előtörténete
142-144
Információtörténet
144-146
Az információtörténeti vizsgálódások „kiterjedése"
146-147
Összefoglalás: a hat ágazat
147-148
6. A hagyományos ágazatok információtörténeti „újraírása"
149-176
Információ-központú politikatörténet
149-154
Információ-központú gazdaságtörténet
154-166
Kereskedelmi utak mint információs csatornák a világtörténelemben
157-159
Az információáru története
159-161
A pénz információtörténete
161-166
Információ-központú társadalom- és technikatörténet
166-170
Információ-központú hadtörténet
170-173
Információ-központú jogtörténet
173-176
A kriminalisztika mint kreatív információtudomány
175-176
7. Az információtörténelem hagyományos diskurzusai
177-199
Az információs „forradalmak”
177-187
Az információáram akadályai
187-197
Az Index-forma történetének vázlata
189-193
Az információáram akadályainak teljes tipológiájához
193-197
Úton a „magasb harmónia" felé: világnyelv és világkönyvtá
197-199
8. Az információtörténelem új kulcsdiskurzusai
200-213
Hálózatok a történelemben
200-205
A hálózat fogalomtörténete
204-205
Az információáram „parazitáinak" története
205-209
Fordítástörténet
209-213
9. Felértékelődő kutatási témák, jellegzetes problématerületek
214-225
Információrégészet
214-216
Adatbázis-történelem
217-220
A távközlés „mikrotörténete"
220-225
Hivatkozott és ajánlott irodalom
226-239
Függelék - 150 ajánlott információtörténeti kutatási téma
240-247
Általános témák
240-241
Egyetemes történelem
241-246
Európa
241-243
Németország
242
Anglia
242
Franciaország
242
Itália
242
Oroszország
243
Skandináv országok
243
Törökország
243
Ausztrália és Óceánia
243
Ázsia
243-245
Kína
244
Korea
244
Japán
244
Mongólia
244
India
244
"Arab világ"
245
Afrika
245
Amerika
245-246
Egyesült Államok
246
Kanada
246
Magyar történelem
246-247