„Military landscape Baranyában”

2018. november 22–23-án immár 11. alkalommal rendeztük meg Pécsett a kétévente sorra kerülő Magyar Politikai Földrajzi Konferenciát, melynek fókuszába ezúttal a történeti és jelenkori katonai tevékenységek által formált táj, a „military landscape” környezeti és társadalmi jelentőségének tárgykörét állítottuk. Témaválasztásunk apropóját a szűkebb környezetünkben fellelhető egykori csatahelyszínek – Szigetvár (1566), Mohács (1526), Nagyharsány (1687) – és védművek, mint a Dunai Limes vagy a Déli Védelmi Rendszer, illetve az ezek helymeghatározására, rekonstruálására, megőrzésére és hasznosítására irányuló tudományos kezdeményezések adták. Minthogy a hadi tevékenységekkel kapcsolatos kutatások jellemzően több diszciplína képviselői számára biztosítanak teret, a tudományközi kapcsolatok elmélyítésében bízva a geográfusok, kartográfusok és a hadtudományok képviselői mellett ez alkalommal a történészek, régészek, turisztikai és örökségvédelmi szakemberek részére is lehetőséget kívántuk adni arra, hogy a Kárpátmedencei vagy azon túli térségekben található katonai tájakra, illetve hadászati objektumokra irányuló kutatási eredményeiket a szélesebb szakmai közönség számára is elérhetővé tehessék. A téma iránti fokozott és széleskörű érdeklődés eredményeként konferenciánkon a plenáris ülés mellett hat szekció keretében több mint 50 szerző 45 előadásának tudtunk tudományos fórumot biztosítani. Ezen előadások magyar és angol tartalmi kivonatainak e kötetben való közreadásával pedig hozzá kívánunk járulni a military landscape tárgykörét érintő hazai kutatások főbb irányainak megismeréséhez. A ’Mohács 1526–2026’ szekcióban a Pécsi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia kutatói mutatták be a mohácsi csatahelyszínhez kötődő legfrissebb vizsgálati eredményeiket, míg a ’Zrínyi (Szigetvár 1566–1688/89)’ szekció előadásai a 2013 óta tartó Szigetvár-kutatásról adtak átfogó képet a turbéki régészeti feltárás, az 1566-os várostrom rekonstrukciója és az Anguissola-térkép felbukkanásával kapcsolatos szakmai tanulságok bemutatásával. A ’Miltary landscape egykor és ma’ címet viselő szekcióban a hadformálta kultúrtájról és a katonai létesítményeknek a hazai településkép alakításában játszott szerepéről hallhattunk. Külön szekcióülést tudtunk szervezni a military landscape turisztikai vonatkozásait taglaló előadásoknak (’Örökségvédelem – Turizmus’), melyek segítségével betekintést nyerhettünk a hadászati létesítmények és az épített örökség feltárásával, megőrzésével és hasznosítási lehetőségeivel kapcsolatos kutatásokba. Az ’A Limestől a második mohácsi csatáig – hadirégészeti kutatások’ szekció előadói a tájképet alapjaiban meghatározó római és középkori katonai objektumok, illetve Baranya és térsége oszmán uralom alóli felszabadulásának témaköreit érintő régészeti eredményeikről számoltak be. Végül, de nem utolsó sorban a ’Military landscape és geopolitika’ című szekcióban a katonai tájhasználatnak a nemzetközi geopolitikai diskurzusban betöltött szerepéről szóló előadások hangzottak el.