Közjogi intézmények a XXI. században

Ez a kötet a M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem Pécsre kerülésének 80. évfordulója alkalmával a PTE Állam- és Jogtudományi Karán 2003 október 16-17-én szervezett tudományos rendezvények Alkotmányjogi Alszekciójának keretében elhangzott előadások publikálásra átdolgozott változatait tartalmazza. A századforduló az európai alkotmányjog-tudományt számos új kihívással szembesíti, amelyek összefüggésben állnak a korszakot jellemző globális tendenciákkal, az európai integrációs folyamat közjogi differenciálódásával, a közép- és kelet-európai demokráciák működési tapasztalataival, az egyén és az állam közhatalmi viszonyának újraértelmezésével. A közjog tradicionális intézményrendszere és az alkotmányjog dogmatikája szélesebb vertikumban és rugalmasabban értelmezendő, mint másfél évtizeddel ezelőtt - és e megállapítás nem csupán hazánkra vagy a közép- és kelet-európai államokra igaz. Tudományos vizsgálat tárgyát képezi a közjog és a magánjog kölcsönhatása, az alkotmányjog és a politikai berendezkedés viszonya, az állam helyzete az európai együttműködésben, vagy az egyén alapjogi stásusának több dimenzióssá válása. A közjogi és ezen belül az alkotmányjogi intézmények már nem szemlélhetők izoláltan, a hagyományos fogalmi kultúrába ágyazottan, vagy a nemzeti jogrendszer keretein belül. Az említett kihívások okán és az újszerű problémák megválaszolása érdekében kiemelkedő jelentőségű az európai tudományos eszmecsere és együttműködés, amely lehetővé teszi hasonló jelenségek több szempontú vizsgálatát, a probléma-kezelési módszerek összevetését, illetve közös válaszok kidolgozását. Az Alkotmányjogi Alszekció is jövőorientált szemlélettel kívánta felhívni a figyelmet a közjog intézményrendszerét érintő változási irányokra. Az alkotmányjog tudomány hazai képviselői, valamint az európai partner-egyetemekről meghívott vendégek kutatási eredményeiket közkinccsé téve vázolják fel a közjog XXI. századi tablóját, megragadva a korszerű tendenciákat, bemutatva a reformtörekvéseket, adaptálva az újszerű értelmezési módszereket, vagy elemezve az alkotmányos elméletet és gyakorlatot egy-egy alkotmányjogi intézménnyel összefüggésben. Az előadók tanulmányai többek között foglalkoznak a nemzeti alkotmányfejlődés, az alkotmányértelmezés, a választások, a jogalkotás, bizonyos alapjogi összefüggések és a közjogi szerződések témakörével, valamint az alkotmányjog, a politikai demokrácia és az európai integráció kapcsolódásaival. Amikor, mint az Alkotmányjogi Tanszék vezetője és a Kar dékánja, ehelyütt is köszönetemet fejezem ki szekciónk előadóinak, résztvevőinek és szervezőinek, az olvasók szíves figyelmébe ajánlom kiadványunk tanulmányait.