A bőr mint határfelületi szerv

További szerzők: Schneider Imre; Gyömörei Csaba; Bátor Judit; Harangi Ferenc
Cím: A bőr mint határfelületi szerv
Alcím: A bőr mint két világot összefogó és szétválasztó szerv
| ISBN: 978-963-626-247-1

coverimage Közhelyként ismert, hogy a bőr nemcsak a legnagyobb, a legkülsőbb, hanem az egyik legfontosabb szervünk is. A klinikai megfigyelések és laboratóriumi módszerek kifejlődésével tisztázódott, egyértelművé vált az, hogy vannak a bőrnek saját, csak a bőrre korlátozódó betegségei; ide tartoznak a baktériumok, bacillusok, gombák, protozoonok stb. okozta kórképek. Ismert azonban az, hogy a bőrbetegségek jelentős része a belsőszervi megbetegedések tünetei; azaz vannak olyan kórképek, amelyek esetében a bőrön mutatkozó tünetek a szervezet egészét érintő kóros folyamatoknak a bőrön mint „képernyőn” történő tükröződései jelennek meg (pl. fülporcok feletti kékes elszíneződés alkaptonuria esetén, vagy angiokeratoma corporis diffusum tünetei stb.) és ebben az esetben a jól képzett klinikus számára a bőrtünetek a belső szervek kórállapotaira utalnak. Ezeket a bőrön mutatkozó, belsőszervi betegségek meglétére utaló jeleket dermatodromáknak nevezzük. A bőrkórtani folyamatok aetiológiájának a kutatásában, felosztásában, klasszifikációjában fellendülést hoztak a fénymikroszkóp és a kórszövettani módszerek és ezek továbbfejlesztett variációi. Ez az időszak a 19 sz. utolsó harmadától kezdődik és jelenleg is tart. Óriási előrehaladást jelentett az immunológia fejlődése, a molekuláris biológiai alapismeretek, precíziós medicina módszereinek felfedezése és alkalmazása. Az inkább konvencionális diagnosztikai eljárások (mint hisztológia, szövettenyésztés és biokémiai metodikák stb.) mellett a molekuláris diagnosztikai módszerek, tradicionálisan a DNS-alapú (vagy RNS-alapú) tesztek fontos szerepet játszanak egy dermatózis megállapításában. A molekuláris diagnosztikai eljárások nem korlátozódnak csupán a diagnosztikára, elkülönítve ezeket más kisegítő tesztektől abban való képességükben, hogy megjósolják a betegség alakulását és a beteg válaszát a terápiás célokra. Jelenleg a molekuláris diagnosztikák „nyerő hármasa” magába foglalja a diagnosztikát (a betegség megállapítása és osztályozása), prognosztikát (a betegség lefolyásának megjóslása) és a theranosztikát (a terápiás válasz megjóslása); az utóbbi vitathatatlanul a leggyorsabban fejlődő terület. A bőr funkciójának elsődleges célja a bőr homeosztázisának fenntartása. Ez a bőrszerv részéről egy jelentős és alapvető feladat, mivel a bőr az élő szervezet és a bőrt állandóan támadó külső környezeti tényezők között helyezkedik el. Az epidermisben lévő barrier réteg az, amely limesként, határként szolgál a két különböző feladatot ellátó közeg, az élő szervezet és a számos károsító anyagot tartalmazó külvilág között.
Kategóriák: Orvostudomány
Tárgyszavak: Tanulmány, Rendszer, Orvoslás, Sejtek, Bőr, Szőr, Gyógyítás
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Copyright/impresszum
Tartalomjegyzék
3-17
Előszó
18-19
Fogalmak – Rövidítések
20-26
1. Schneider Imre - Bevezetés
27-35
2. Schneider Imre - A bőr fejlődése
36-54
   2.1. Bevezetés
36-38
   2.2. A mongol folt
38-39
   2.3. Velősánc sejtek. Neurocristopathia
39-45
      2.3.1. A velősánc több szegmentjét érintő NCP-ák
42-45
         2.3.1.1. Dysgenetikus NCP-ák (Néhány jellemző kórkép)
42-43
            2.3.1.1.1. Treacher Collins syndroma (TCS)
42
            2.3.1.1.2. A 22q11.2 deléciós syndroma
42
            2.3.1.1.3. Charge syndroma
42
            2.3.1.1.4. Hirschsprung betegség
42
            2.3.1.1.5. Melanocyta abnormalitás
42
            2.3.1.1.6. Neurocután melanocytosis (NCM)
43
         2.3.1.2. Neoplasztikus NCP-iák
43-44
            2.3.1.2.1. Neuroblastoma
43
            2.3.1.2.2. Phaeochromocytoma és paraganglioma
43
            2.3.1.2.3. A medullary thyroid carcinoma (MTC) és 2. típusú MEN syndromák
44
         2.3.1.3. Kombinált dysgenetikus és neoplasztikus NCP-iák
44-45
            2.3.1.3.1. MEN (multiplex endocrin neoplazia) syndromák
44
            2.3.1.3.2. Neurokután syndromák
44
            2.3.1.3.3. APUD sejtek
44-45
   2.4. A bőr beidegzési folyamatának kialakulása
45
   2.5. A bőr elemeinek fejlődési „menetrendje”
45-54
3. A bőr felépítése és szerkezete
55-248
   3.1. A bőr jellemzői, az epidermis felépítése
55-95
      3.1.1. A bőr vastagsága
55
      3.1.2. A bőr felszíne
55-56
         3.1.2.1. Bakteriális populáció
56
      3.1.3. A bőr ú.n. „rejtett, láthatatlan rajzolata”: a Blaschko vonalak rendszere. Blaschkoid tünet, congenitális, vagy nevoid bőrtünetek
56-58
      3.1.4. Az epidermis szerkezete, felépítése és funkciója
58-95
         3.1.4.1. Aquaporinok (AQPs)
61-63
         3.1.4.2. A keratinocyták mikroanatómiája
63-95
            3.1.4.2.1. Stratum basale
63
            3.1.4.2.2. Stratum spinosum
64-65
            3.1.4.2.3. Stratum granulosum
65-73
               3.1.4.2.3.1. Lamelláris testek (Odland testek)
66-68
               3.1.4.2.3.2. Filaggrin (FLG)
69-72
               3.1.4.2.3.3. Natural moisturizing factor (NMF)
72-73
            3.1.4.2.4. A stratum corneum (SC.)
73-77
               3.1.4.2.4.1. Corneocyták
74-75
               3.1.4.2.4.2. Az elszarusodott burok (Cornified envelope)
75-76
               3.1.4.2.4.3. Elszarusodott lipid burok (Cornified lipid envelope) réteg
76
               3.1.4.2.4.4. Lamellaris membrán szerkezet
76-77
               3.1.4.2.4.5. A bőr ú.n. savköpenye
77
            3.1.4.2.5. A hámsejtek kapcsolatai
77-95
               3.1.4.2.5.1. Zonula adherens
78
               3.1.4.2.5.2. Desmosoma (Macula adherens)
79-80
               3.1.4.2.5.3. Hemidesmosoma. A bazális membrán és a bazális membrán zóna (BMZ)
80-84
                  3.1.4.2.5.3.1. Bazális membrán. Autoimmun-, és genetikai alapú hólyagos dermatózisok
82-84
               3.1.4.2.5.4. Szoros sejtkapcsolat (Tight junction)
84-85
               3.1.4.2.5.5. Réskapcsolat (Gap junction)
85-95
   3.2. Gyömörei Csaba, Bátor Judit - Verejtékmirigyek
95-122
      3.2.1. Morphológia
95-96
      3.2.2. A verejték mirigyek biológiai, immunológiai vonatkozásai
96-101
      3.2.3. Eccrin verejték mirigyek
101-107
         3.2.3.1. Az eccrin mirigyek részei
101-105
            3.2.3.1.1. Mirigy végkamra
101-103
            3.2.3.1.2. A verejtékmirigy kivezető cső dermális szakasza
103
            3.2.3.1.3. A kivezetőcső intraepidermális része (acrosyringium)
103-105
         3.2.3.2. Az aquaporin-5 (AQP5)
105-106
         3.2.3.3. Antimikrobiális peptidek
106
         3.2.3.4. Autofluoreszcencia
106-107
      3.2.4. Apokrin mirigyek
107
      3.2.5. Apoeccrin mirigyek
108-110
      3.2.6. A verejték mirigyek (immun)hisztokémiai vizsgálata
110-114
         3.2.6.1. Az eccrin mirigyek szekretoros (gomolyag) szakasza
113
         3.2.6.2. A normális intradermális verejték kivezető cső keresztmetszete
113-114
         3.2.6.3. Az acrosyringium kémény-alakú nyílása
114
      3.2.7. A verejték mirigyek antigén epitopjai
115
         3.2.7.1. A glükoproteinek és verejtékmirigyek
115
         3.2.7.2. A HLA egy glükoprotein
115
         3.2.7.3. Cytokeratinok (Keratinok)
115
      3.2.8. Sejtfelszín markerek a verejték mirigyekben
115-122
   3.3. Gyömörei Csaba - Szőrtüszők
122-138
      3.3.1. A szőrtüszők felépítése
125-127
      3.3.2. A hajváltás és a szőrtüsző szerkezetének változásai
127-132
         3.3.2.1. Anagen stádium
128-129
            3.3.2.1.1 Az anagén-katagén átmenet
128-129
         3.3.2.2. Katagén stádium
129
         3.3.2.3. Telogén stádium
129
            3.3.2.3.1. A follikulus őssejt rész
129
         3.3.2.4. Telogén-anagén átmenet
129-132
      3.3.3. Az egér és humán szőrtüsző szakaszok közötti különbségek
132-133
      3.3.4. Az egyes szőrtüsző szakaszok immunológiai jellegzetességei
133-138
         3.3.4.1. Infundibulum és isthmus
133
         3.3.4.2. Dudor terület (Bulge area)
134
         3.3.4.3. A szuprabulbáris szakasz
134-138
   3.4. Gyömörei Csaba, Schneider Imre - Faggyúmirigyek
139-149
      3.4.1. Hormon és hormon receptorok
141-142
         3.4.1.1. Peptid hormonok és neurotranszmitter receptorok
141-142
            3.4.1.1.1. Cortikotropin –releasing hormon receptor-1 és – 2 (CRH-R1,-R2)
141
            3.4.1.1.2. Melanocortin-1 és,-5-receptorok (MC-1R és MC-5R)
141
            3.4.1.1.3. µ-opiát receptorok
141
            3.4.1.1.4. VPAC-receptorok
141
            3.4.1.1.5. Cannabinoid receptor (CBR) 1 és 2
141
            3.4.1.1.6. Histamin-1 receptorok
141
            3.4.1.1.7. IGF-1-receptor (Insulin-like growth factor-1)
141-142
            3.4.1.1.8. Leptin
142
      3.4.2. Nukleáris receptorok
142-143
         3.4.2.1. Steroid receptor család
142
         3.4.2.2. Pajzsmirigy hormon receptorok (TRs)
142
         3.4.2.3. Östrogen receptorok , a-, és p—izoformák (ER)
142
         3.4.2.4. Retinol sav receptorok
142
         3.4.2.5. Vitamin D receptor (VDR)
143
         3.4.2.6. Peroxisoma-proliferator aktiváló receptorok (PPARs)
143
         3.4.2.7. LXRa és LXR—P—izoformák
143
         3.4.2.8. Vanilloid receptor (VR)
143
      3.4.3. Más receptorok a humán sebocytákban
143
         3.4.3.1. Fibroblast növekedési faktor receptor (FGFR)
143
         3.4.3.2. A c-MET-protoonkogenek
143
         3.4.3.3. CD14, TLR-receptor
143
      3.4.4. A faggyúmirigyek hormonális kontrollja
144-149
         3.4.4.1. Androgének
144
         3.4.4.2. Ösztrogének
144
         3.4.4.3. Progesteron
145
         3.4.4.4. Glükokortikoidok
145
         3.4.4.5. Pajzsmirigy hormon
145
         3.4.4.6. Insulin
145
         3.4.4.7. Prolactin
145
         3.4.4.8. Gonadotrop hormon
145
         3.4.4.9. A CRH és proopiomelanocortin-peptidek
145-146
         3.4.4.10. A faggyúmirigyekkel kapcsolatos kórtani folyamatok
146-149
   3.5. Schneider Imre - M. arrector pili
150-157
      3.5.1. Biokémiai és immunológiai folyamatok a m. arrector pilivel kapcsolatban
154-157
   3.6. Schenider Imre - A bőr kötőszöveti állománya
158-188
      3.6.1. Kötőszöveti sejtek
158-161
         3.6.1.1. Rezidens sejtek
158-160
            3.6.1.1.1. Mesenhimális sejtek
158-159
            3.6.1.1.2. Fibrocyták, fibroblast
159
            3.6.1.1.3. Macrophagok, histiocyták
159
            3.6.1.1.4. Zsírszövet, zsírsejtek (lásd: 3.10.: Zsírszövet és zsírsejtek c. fejezetet)
159
            3.6.1.1.5. Hízósejtek
160
         3.6.1.2. Vándor sejtek
160-161
            3.6.1.2.1. Langerhans sejtek – dendrit sejtek (lásd: 4.2. fejezet)
160
            3.6.1.2.2. Monocyták
160
            3.6.1.2.3. Lymphocyták
160
            3.6.1.2.4. Plasmasejtek
160-161
      3.6.2. Kötőszöveti rostok
161-188
         3.6.2.1. Kollagen rostok
161-163
         3.6.2.2. Rugalmas (elasztikus) rostok
163-166
         3.6.2.3. Rácsrostok (retikuláris rostok)
166
         3.6.2.4. Kötőszöveti alapállomány
166-188
            3.6.2.4.1. Glükoproteinek
167
            3.6.2.4.2. Glükozaminoglikánok (régebben: savanyú mucopolysaccharidák)
167-170
               3.6.2.4.2.1. Mucopolisacharidózisok (MPS)
170
            3.6.2.4.3. Proteoglikánok
170-188
               3.6.2.4.3.1. Hialuronan, hialuronsav (HA)
172-188
                  3.6.2.4.3.1.1. A hialuronan szintetáze (HAS)
174
                  3.6.2.4.3.1.2. Hialuronidáze (HYAL)
174
                  3.6.2.4.3.1.3. A hialuronidáz receptorok
174-175
                  3.6.2.4.3.1.4. Toll-like receptorok (TLRs)
175
                  3.6.2.4.3.1.5. Hialuronan (HA) és keratinocyta differenciálódás
175
                  3.6.2.4.3.1.6. Sebgyógyulás és hialuronan
175-177
                  3.6.2.4.3.1.7. Hialuron anyagcsere és bőrbetegségek
177-178
                  3.6.2.4.3.1.8. UV-besugárzás és a hialuronan
178-179
                  3.6.2.4.3.1.9. Hialuronan a bőrbetegségek kezelésében
179-188
   3.7. Schneider Imre - Zsírszövet és zsírsejtek
189-212
      3.7.1. Endokrin funkció és zsírszövet
191-202
         3.7.1.1. Anyagcsere hatású szekretált proteinek (3.7.1. táblázat)
192-202
            3.7.1.1.1. Leptin
192-197
            3.7.1.1.2. Adiponektin (lásd: 3.7.1. táblázat)
197-199
            3.7.1.1.3. Resistin (lásd: 3.7.1. táblázat)
199-200
            3.7.1.1.4. Más zsírszövet termékek (lásd: 3.7.1. táblázat)
200-202
      3.7.2. A steroid hormonok anyagcseréjében érintett enzimek
202-212
         3.7.2.1. A zsírszövet mint immunszerv
203-212
   3.8. Schneider Imre - Őssejtek
213-223
      3.8.1. Őssejtek az interfollikuláris epidermisben
214-215
      3.8.2. Szőrtüsző regeneráció
216-217
      3.8.3. A bőr őssejtjeivel egymásra ható különböző sejttípusok
217-223
         3.8.3.1. A bőrben lévő immunsejtek
217
         3.8.3.2. Perifériás idegek a bőrben
217-218
         3.8.3.3. A kután vérerek és arrector pili izmok
218
         3.8.3.4. Epidermális-adipocyta egység
218-219
         3.8.3.5. Epidermis és fibroblastok
219
         3.8.3.6. Sebgyógyulás és a bölcső (niche)
219-223
   3.9. Schneider Imre - A bőr idegei
224-235
      3.9.1. Érző receptorok
225-226
         3.9.1.1. Szabad idegvégződések
225-226
            3.9.1.1.1. Merkel sejtek és Merkel féle tapintó test
225-226
            3.9.1.1.2. Meissner féle tapintó testek
226
            3.9.1.1.3. A Paccini testek
226
            3.9.1.1.4. A szőrtüszők érző receptorai
226
      3.9.2. Az autonom innerváció
227-235
         3.9.2.1. Verejték mirigyek beidegzése
228-230
         3.9.2.2. A faggyúmirigyek innerválása
230
         3.9.2.3. Vérerek - kapillárisok
230
         3.9.2.4. Az idegek és az immun rendszer (Neuro-immuno-cutaneous /NIC/ system)
230-235
   3.10. Schneider Imre - A bőr nyirok kapillárisai, nyirok keringése
235-248
      3.10.1. Bevezetés
235-236
      3.10.2. Struktúra
236-239
      3.10.3. Funkció
240-248
4. Schneider Imre - A bőr (epidermis és irha) sejtes elemei
249-495
   4.1. Keratinocyták
249-264
      4.1.1. Struktúra és funkció
249-252
      4.1.2. A keratinocyták elkülönülését befolyásoló tényezők
252-257
         4.1.2.1. Kalcium grádiens
252-253
         4.1.2.2. Cathepsin E
253
         4.1.2.3. Vitamin D3
253-254
            4.1.2.3.1. Vitamin D anyagcsere a bőrben
254
            4.1.2.3.2. Az epidermis differenciáciálódásának vitamin D szabályozása
254
         4.1.2.4. A keratinocyták és a kationok kapcsolata
255-257
            4.1.2.4.1. Cink
255-256
            4.1.2.4.2. Nyomelemek: vas, cobalt, réz
256-257
      4.1.3. Az epidermis, a keratinocyták és perifériás idegek
257-259
         4.1.3.1. A keratinocyták és az érző idegek közötti kapcsolat
258-259
            4.1.3.1.1. A keratinocyták érző funkciója
258-259
            4.1.3.1.2. Érző rostok és neuropeptidek
259
      4.1.4. Keratinocyta osztódás, elkülönülés, apoptosis (kemoprevenció)
259-264
   4.2. Langerhans sejtek
265-284
      4.2.1. A Langerhans sejtek eredete, helyük a hámban, dermisben
265
      4.2.2. Struktúra
265-267
      4.2.3. Funkció
267-275
         4.2.3.1. A Langerhans sejtek és a nyirok kapillárisok kapcsolata
270-272
         4.2.3.2. A Langerhans sejtek és az osteoclastok kapcsolata
272-274
         4.2.3.3. Langerhans sejtek és a bőr homeosztázisa
274-275
      4.2.4. Langerhans sejtek és egyes dermatózisok kapcsolata
275-284
         4.2.4.1. Atopiás dermatitis
275-276
         4.2.4.2. Psoriasis vulgaris
276
         4.2.4.3. Kontakt hiperszenzitivitás (CHS)
276-284
   4.3. Melanocyták
285-309
      4.3.1. A szőrtüsző melanocytái
288-289
      4.3.2. A melanocyták eredete, biológiája és a melanogenezis
289-293
      4.3.3. Az UV-sugárzás hatása a melanocytákra
293-298
      4.3.4. A hiperpigmentáció kezelési lehetőségei
298-309
         4.3.4.1. Lithospermum erythrorhizon
300
         4.3.4.2. Curcumin
300
         4.3.4.3. Aszkorbin sav
300
         4.3.4.4. Piceid
300
         4.3.4.5. Pycnogenol (PYC)
300
         4.3.4.6. Luteolin 7-szulfát
301
         4.3.4.7. Aleosin
301
         4.3.4.8. Afzelin
301
         4.3.4.9. Egyéb növényi kivonatok
301-309
   4.4. Merkel sejtek
310-326
      4.4.1. A Merkel sejtek eredete, helye és strukturája
310-313
      4.4.2. A Merkel sejtek kimutatása (pl. festékekkel, immunsavókkal)
313-315
      4.4.3. A Merkel sejtek elektronmikroszkópos vizsgálata
315-317
      4.4.4. A Merkel sejtek funkciója és az idegrendszerrel való kapcsolatuk
317-320
         4.4.4.1. A denerváció hatása a Merkel sejtekre
319
         4.4.4.2. Merkel sejtek, neuroendokrin sejtek, neurotrophinok
319-320
      4.4.5. A Merkel sejtek pathológiai vonatkozásai
321-326
   4.5. Fibroblastok, fibrocyták
327-345
      4.5.1. A dermális fibroblastok
329-333
         4.5.1.1. A fibroblastok és a különböző molekulák, vegyületek egymásra hatása
331-333
      4.5.2. A dermális fibroblastok eredete és funkciójuk
333-335
      4.5.3. A bőr időskori változása
335-345
         4.5.3.1. A bőr senescentiáját kedvezően befolyásoló tényezők
338-340
         4.5.3.2. A bőr idősődését befolyásoló vegyületek
340-345
   4.6. Macrophagok, histiocyták
346-369
      4.6.1. Nyugalmi állapotú, klasszikusan aktivált macrophagok
350-352
      4.6.2. A nem-homeosztatikus állapotú macrophagok
352-369
         4.6.2.1. Kután granulomatózisok
354
         4.6.2.2. Sebgyógyulás és macrophagok
354-359
            4.6.2.2.1. Az alvadási és gyulladásos fázis
355-356
            4.6.2.2.2. A szövetformálódási fázis
356-357
            4.6.2.2.3. A szöveti újraszerveződési fázis
357-359
               4.6.2.2.3.1. Kinurenin terápiás hatása
358
               4.6.2.2.3.2. A galectin-3 terápiás hatása
358-359
         4.6.2.3. A foszfodieszteráz aktivitás gátlása
359
         4.6.2.4. Az M1-, és M2 macrophagok szerepe néhány dermatózisban
359-369
   4.7. Hízósejtek
370-401
      4.7.1. Hízósejtek fejlődése és érése
372-374
      4.7.2. A hízósejtek mediátorai
374
      4.7.3. Preformált mediátorok
374-377
         4.7.3.1. Histamin
375
         4.7.3.2. Serotonin
375
         4.7.3.3. Hízósejt proteázok
375
         4.7.3.4. Dopamin és lizoszomák
376
         4.7.3.5. Cytokinek
376
         4.7.3.6. A hízósejtek specifikus biomarkerei és mediátorai
376-377
            4.7.3.6.1. Heparin
376
            4.7.3.6.2. Triptáze
376-377
            4.7.3.6.3. Chimáze
377
            4.7.3.6.4. Karboxipeptidáze A (CPA)
377
      4.7.4. A neoformált mediátorok
377-378
      4.7.5. A neoszintetizált, vagy lipid mediátorok
378
      4.7.6. A hízósejtek aktiválása
378-382
         4.7.6.1. Az FceRI-közvetítette hízósejt aktiválás
379-380
         4.7.6.2. Kórokozó közvetítette hízósejt aktiválás
380-382
         4.7.6.3. Kiegészítő receptorok
382
      4.7.7. A hízósejtek élettani funkciói
383-387
         4.7.7.1. A hízósejtek (HS) neuroendocrinológiája
383-386
         4.7.7.2. Homeosztázis és szöveti helyreállítás
386-387
      4.7.8. Hízósejtek és immunitás (Lásd : 5.2.4. A bőr immun barrierje c. fejezetet)
387-388
         4.7.8.1. Veleszületett (innat) immunitás
387-388
         4.7.8.2. Adaptiv immunitás
388
         4.7.8.3. Az immun tolerancia
388
      4.7.9. A hízósejtek patológiai szerepe
388-389
         4.7.9.1. Allergia
388-389
         4.7.9.2. Autoimmun kórképek
389
      4.7.10. Daganatok
389-401
         4.7.11. Mastocytosisok (Ms.)
389-401
   4.8. Harangi Ferenc - Eosinophil sejtek
402-416
      4.8.1. Az eosinophilek szekréciója és receptorok
405-411
         4.8.1.1. Major Basic Protein-1 (MBP-1)
406-407
         4.8.1.2. Eosinophil derived neurotoxin (EDN)
407
         4.8.1.3. Eosinophil cationic protein (ECP)
407-409
         4.8.1.4. Eosinophil peroxidase (EPX/EPO)
409
         4.8.1.5. Charcot-Leyden protein (CLP)
409-411
      4.8.2. Eosinophiliával járó kórképek
411-416
   4.9. Harangi Ferenc - Basophil sejtek
417-435
      4.9.1. A humán és egér basophil sejtek vizsgálata
418-420
      4.9.2. A basophilek aktivitásának markerei a humán dermatózisokban
420-423
         4.9.2.1. Dermatitisek
421-422
         4.9.2.2. Allergiás gyulladás
422
         4.9.2.3. Az UVB - keltette szupresszio és amphiregulin
423
      4.9.3. Basophil sejtek a humán kórképekben
423-435
         4.9.3.1. Basophil sejtek, viszketés és neuropeptidek
423-424
            4.9.3.1.1. Substance P (SP)
424
            4.9.3.1.2. Histamin
424
         4.9.3.2. Basophil sejtek, viszketés és mediátorok
424-435
            4.9.3.2.1. IL-4 és IL-13 cytokinek
424-425
            4.9.3.2.2. IL-31
425
            4.9.3.2.3. Thymic stromal lymphopoetin (TSLP)
425-426
            4.9.3.2.4. Proteázok, peptidázok
426
            4.9.3.2.5. Prostaglandinok
426-427
            4.9.3.2.6. Platelet activating factor (PAF)
427-428
   4.10. Neutrophil granulocyták
436-461
      4.10.1. Adhézió és migráció
437-440
         4.10.1.1. A leukocyta adhéziós hiány (LAD) állapotok és dermatózisok
437-440
      4.10.2. Phagocytózis, degranuláció és baktérium pusztulás
440-445
         4.10.2.1. NADPH-eredetű oxidázok
442-443
         4.10.2.2. A H202- mieloperoxidáze rendszer
443-445
            4.10.2.2.1. A MPO -hiány (MPO-deficiencia)
443-444
            4.10.2.2.2. Mieloperoxidaze rendszer és dermatózisok
444-445
      4.10.2.3. A nitrogén-oxid szintáz-eredetű reaktív nitrogén közti termékek
445
      4.10.2.4. Proteázok
445-449
         4.10.2.4.1. Az antimikrobiális proteinek
445-446
         4.10.2.4.2. Neutrofil eredetű proteázok
446-449
            4.10.2.4.2.1. Serin proteázok (cathepsin C, elastase, proteináz 3, stb.)
447-448
            4.10.2.4.2.2. Metalloproteinázok
448-449
      4.10.3. Cytokin szintézis
449-451
         4.10.3.1. A TNF-a mint proinflammatorikus cytokin
450
         4.10.3.2. IL-1 és IL-1 receptor antagonista (IL-1-Ra)
450
         4.10.3.3. Az IL-8, mint a chemokinek prototípusa
450-451
         4.10.3.4. A cytokin kifejeződés a neutrophilek általi módosulással
451
            4.10.3.4.1. IFN-y
451
            4.10.3.4.2. IL-10
451
      4.10.4. Az apoptozis és a heveny gyulladás megszűnése
451-461
         4.10.4.1. A gyulladással kapcsolatos új felfogások
453-461
            4.10.4.1.1. A neutrophilek heterogenitása
453-454
            4.10.4.1.2. A neutrophilek pusztulási formái
454-456
               4.10.4.1.2.1. Nem-apoptotikus neutrophil sejthalál
454
               4.10.4.1.2.2. NETosis – NET ( neutrophil extracellular trap) felszabadulás
454-455
               4.10.4.1.2.3. A nem-apoptotikus sejthalál más formái
455-456
            4.10.4.1.3. Neutrophil eredetű mikrovezikulumok
456-464
   4.11. Plasma sejtek
465-483
      4.11.1. Struktúra
465-466
      4.11.2. Funkció
466-467
      4.11.3. A B sejtek terminális differenciációja
467-468
      4.11.4. A plasmablast plazma sejt átmenet
468-469
      4.11.5. A plasma sejt homing és túlélés
469-473
         4.11.5.1. Homing
469-470
         4.11.5.2. Bölcsők (Niches)
470-471
         4.11.5.3. Túlélés
471-473
      4.11.6. A plasma sejtek szervi előfordulása
473-474
      4.11.7. A plasma sejtek kután előfordulása
474
      4.11.8. A paraproteinek lerakódása a bőrben
474-476
         4.11.8.1. Paraproteinek dermatológiai vonatkozásai
474-475
         4.11.8.2. A módosult paraproteinek lerakódása a bőrben
476
            4.11.8.2.1. Amyloid
476
            4.11.8.2.2. Cryoprecipitált immunglobulin. Cryoglobulinaemiás (CR) vasculopathia
476
            4.11.8.2.3. Crystalglobulinemia
476
      4.11.9. A plasmasejtek mint terápiás célpontok
477-483
   4.12. Lymphocyták
484-495
      4.12.1. A bőr immunitása
485
      4.12.2. T lymphocyták
485-489
         4.12.2.1. Struktúra
485-486
         4.12.2.2. Funkció (4.12.1. táblázat)
486-489
            4.12.2.2.1. Killer sejtek, cytotoxikus sejtek
486-487
            4.12.2.2.2. CD4+ helper sejtek
487-488
            4.12.2.2.3. T szabályozó sejtek, szuppresszor T sejtek
488
            4.12.2.2.4. Klinikum
488-489
      4.12.3. B – lymphocyták
489-492
         4.12.3.1. Struktúra és fejlődés
489-490
         4.12.3.2. A germinális centrumok (GC) kialakulása
490-491
         4.12.3.3. Az adhézió molekulái
491
         4.12.3.4. B sejt alcsoportok
491-492
            4.12.3.4.1. Tranzicionális B sejtek
491
            4.12.3.4.2. A Follicularis B sejtek (FOB), vagy B-2 sejtek
491
            4.12.3.4.3. Marginális zóna B sejtek (MZBs)
491
            4.12.3.4.4. B1 B-sejtek
491
            4.12.3.4.5. Plasmocyta, vagy antitest-szekretoros sejtek
491-492
            4.12.3.4.6. Memória B-sejtek
492
            4.12.3.4.7. Regulatory B sejtek (Bregs)
492
      4.12.4. B-sejt ellenes kezelések
492-495
5. Bátor Judit - A bőr barrier funkciója és összetevői
496-565
   5.1. A bazális membrántól a corneocytáig
496-498
   5.2. Az epidermális barrier rendszer
498-565
      5.2.1. Permeabilitási barrier
499-503
         5.2.1.1. A str. corneum barrierje
499
         5.2.1.2. Az epidermis szoros sejtkapcsolat barrier rendszere
499-503
            5.2.1.2.1. Az intracelluláris keratin hálózat kialakulása
501
            5.2.1.2.2. Lipidek és proteinek keresztkötése
501-502
            5.2.1.2.3. Az intercelluláris lipidek képződése: a lamellaris test tartalmak szekréciója
502
            5.2.1.2.4. A stratum corneum érése: a zóna hipotézis
502
            5.2.1.2.5. A stratum corneum hámlása
502-503
      5.2.2. Fizikai barrier
504-509
         5.2.2.1. Cytoskeleton és filaggrin
504
         5.2.2.2. Elszarusodott burok (Cornified envelope)
504-505
         5.2.2.3. Kornifikáció és hámlás
505-506
         5.2.2.4. Intercelluláris junkciók
506-508
         5.2.2.5. Extracelluláris lipidek
508-509
      5.2.3. Kémiai barrier – Antimikrobiális barrier
510-521
         5.2.3.1. A bőrfelszín pH-ja
510-513
            5.2.3.1.1. A kalcium szerepe a bőrfelszín pH-jának kialakításában
511-513
               5.2.3.1.1.1. A nátrium-hidrogén antiporterek
511-512
               5.2.3.1.1.2. A tejsav sójának, a laktátnak szerepe
512
               5.2.3.1.1.3. Urokánsav
512-513
               5.2.3.1.1.4. Melanin
513
               5.2.3.1.1.5. Szabad zsírsavak
513
         5.2.3.2. Adalékok a bőr mikrobiota/mikrobiom szerepéhez, hangsúllyal a gazda-mikrobiom kölcsönhatásokra. Antimikrobiális peptidek (AMP)
513-521
            5.2.3.2.1. A jelentős humán bőr-eredetű AMP/HDP családok
518
            5.2.3.2.2. Humán defenzinek
518
            5.2.3.2.3. Cathelicidinek
518-519
            5.2.3.2.4. S100 proteinek
519
            5.2.3.2.5. RNáz 7
520
            5.2.3.2.6. Dermcidin (DCD)
520-521
      5.2.4. Bátor Judit - A bőr immun barrierje
522-533
         5.2.4.1. A kután ökoszisztéma és a mikrobiális invázió
522-523
         5.2.4.2. A bőr veleszületett (természetes) immunválasza
523-529
            5.2.4.2.1. A dendritikus sejtek és hízósejtek
527-529
         5.2.4.3. A bőr adaptív immunválasza
529-533
      5.2.5. Bátor Judit - A bőr oxidatív stresszel szembeni védelme
534-539
         5.2.5.1. Az exogén szabadgyök források
535-536
         5.2.5.2. Az endogén szabadgyök képződés
536-539
            5.2.5.2.1. Az oxidatív stressz és az öregedés
538-539
      5.2.6. Bátor Judit - A bőr UV-sugarakkal szembeni védelme
540-565
         5.2.6.1. Bevezetés
540
         5.2.6.2. Az epidermis feladatai
541-542
         5.2.6.3. UV-sugárzás és bőrrák
542-544
         5.2.6.4. Védekezés az UV-sugárzással szemben
545-546
            5.2.6.4.1. A kinurenin rendszer
545-546
         5.2.6.5. Különböző növények kivonatainak fotoprotektív hatása
546-565
            5.2.6.5.1. Ginkgo biloba és zöld tea kivonat
546-547
            5.2.6.5.2. Orleánfa (Bixa orellana)
547
            5.2.6.5.3. Koffein
547
            5.2.6.5.4. A tengeri algákból származó fotoprotektív hatású készítmények
547
            5.2.6.5.5. A Cerrado biom orvosi növényeinek fotoprotektív képessége
548
            5.2.6.5.6. A földieper
548
            5.2.6.5.7. Rezeda luteola (festőfű)
548
            5.2.6.5.8. Styela clava (nyeles tengeri tömlő)
548
         5.2.6.6. A zsírszövet eredetű őssejtek (ASCs) pigmentáció ellenes hatása
548-565
6. Schneider Imre - A bőr és az endocrin rendszer - dermatoendocrinológia - neuropeptidek
566-630
   6.1. A hormon receptorok
566-567
   6.2. Általános rész – Cortico releasing hormon (CRH)
567
   6.3. Az endocrin szerveknek bőrre kifejtett hatásai - endocrinopathiák
567-590
      6.3.1. Hypophysis (HP)
568-575
         6.3.1.1. Acromegalia. Bőrtünetek a növekedési hormon (GH) excessziv szekréciója esetén
568-571
            6.3.1.1.1. A növekedési hormon (GH)-ok (FSH, LTH) hiányának bőrtünetei
570
            6.3.1.1.2. Növekedési zavarral és bőrtünetekkel járó syndromák
571
               6.3.1.1.2.1. Turner syndroma
571
               6.3.1.1.2.2. Noonan syndroma
571
               6.3.1.1.2.3. Prader-Willi syndroma (PWS)
571
         6.3.1.2. Cushing betegség. - Bőrtünetek jelentős glükocortikoid szekréció esetén
571-572
         6.3.1.3. Galactorrhea-amenorrhea syndroma. Bőrtünetek a magas prolactin szekréció esetén
572
         6.3.1.4. Panhypopituitarizmus - bőrtünetek
572-575
      6.3.2. Pajzsmirígy
575-579
         6.3.2.1. A thyreotoxikozis (T.) bőrtünetei
575-577
         6.3.2.2. A hypothyroidismus bőr tünetei
577-579
      6.3.3. Mellékpajzsmirigy (A parathyreoidea /PTH/ betegségei okozta bőrtünetek)
580
         6.3.3.1. Hyperparathyreoidismus
580
         6.3.3.2. A hypoparathyreoidismus bőrtünetei hátterében lévő autoimmun, vagy idiopatiás állapotok és egyéb okok
580
      6.3.4. Mellékvese és a bőr
581-582
         6.3.4.1. A mellékvesekéreg elégtelenség, hipofunkckció (Addison kór, ill. forme fruste forma)
581
            6.3.4.1.1. Idült forma (Bőr és nyálkahártya hiperpigmentáció)
581
            6.3.4.1.2. Heveny forma (Waterhouse-Friderichsen syndroma)
581
         6.3.4.2. A mellékvesekéreg hiperfunkció bőrtünetei
581-582
            6.3.4.2.1. Adrenogenitális syndroma
581
            6.3.4.2.2. Hiperkortikalizmus – Cushing kór
582
      6.3.5. A diabetes mellitus és a bőr
583-590
         6.3.5.1. A diabetessel társult bőrtünetek
584-585
         6.3.5.2. Fertőzések
585
         6.3.5.3. A diabetesszel direkt kapcsolatban álló kután tünetek
585-586
            6.3.5.3.1. Necrobiosis lipoidica
585
            6.3.5.3.2. Granuloma anulare (GA)
586
            6.3.5.3.3. Bullosis diabeticorum (BD)
586
            6.3.5.3.4. Scleredema adultorum Buschke
586
            6.3.5.3.5. Vitiligo
586
            6.3.5.3.6. Acanthosis nigricans (AC)
586
            6.3.5.3.7. Pruritus
586
         6.3.5.4. A diabetes szövődményeinek kután tünetei (pl.mikroangiopathia, neuropathia)
586-587
         6.3.5.5. Az anti-diabetes kezeléssel kapcsolatos kután tünetek
587-590
            6.3.5.5.1. Az inzulinra j elentkező kután reakciók
587
            6.3.5.5.2. Más antidiabetikus szerekre jelentkező kután reakciók
587-590
   6.4. A bőr neuroendocrinológiája
591-603
      6.4.1. A bőr mint neuroendocrin szerv
591-592
      6.4.2. A HPA - szerű tengely
592-593
         6.4.2.1. A HPA tengely bőr ekvivalense
593
      6.4.3. A HPA-szerű tengely aktivitása a faggyúmirigyekben
593-594
      6.4.4. CRH, stressz és immun sejtek. Hízósejtek
594-597
         6.4.4.1. A CRH funkciója a bőrszervben
595-595
            6.4.4.1.1. A melatoninerg rendszer a bőrben
595
         6.4.4.2. CRH a kóros állapotban, gyulladás esetén
596-597
      6.4.5. A sex hormonok és más hormonok
597-600
         6.4.5.1. Steroidogenezis a bőrben
598
         6.4.5.2. Androgen receptorok (AR) a bőrben
598-599
         6.4.5.3. Az östrogén receptorok (ER-P)
599-600
         6.4.5.4. A progesteron receptor (PR)
600
      6.4.6. A szőrtüsző neuroendocrinológiája
600-603
         6.4.6.1. A perifériás HPA axis intrafolliculáris felépítése
602
         6.4.6.2. Van-e a centrális HPT tengelynek intrafollikuláris megfelelője?
602-603
         6.4.6.3. Betekintés az általános neuroendocrinológiába a humán HF tanulmányok alapján
603
   6.5. Neuropeptidek
604-630
      6.5.1. Tachikininek, SP
606-607
      6.5.2. Calcitonin gene-related peptid (CGRP)
607-608
      6.5.3. VIP
608-609
      6.5.4. PACAP
609-610
      6.5.5. Somatostatinok (SST) és receptorok
610-611
      6.5.6. Opiodok, proopiomelanokortin (POMC) peptidek és receptorok
611-614
         6.5.6.1. P-endorphin
611-612
         6.5.6.2. Enkephalinok
612
         6.5.6.3. Dinorphinok
612
         6.5.6.4. MSH
612
         6.5.6.5. Melanocortin receptorok
613
         6.5.6.6. Galanin és galanin-szerű peptidek (GLPs)
613-614
         6.5.6.7. Cannabinoidok (CBs) és receptorok
614
      6.5.7. Neuropeptid Y (NPY)
614
      6.5.8. Nerve growth factor (NGF)
615-630
7. Schneider Imre - A humán bőr öregedési folyamata
631-663
   7.1. Bevezetés
631-632
   7.2. Az intrinsic öregedés
633-642
      7.2.1. A celluláris jellegű öregedés
633-634
      7.2.2. Az epidermális barrier károsodása
634
      7.2.3. Immunológiai eltérések
634
      7.2.4. Az intrinsic módon öregedő bőr az életkor-függő kórélettani állapotok tükre
634-635
      7.2.5. Az irha öregedése
635
      7.2.6. A glikáció
635-641
         7.2.6.1. Anti-AGE stratégiák
639-641
            7.2.6.1.1. Az AGE képződést megelőző vegyületek
639
            7.2.6.1.2. „AGE-törők” („AGE-breakers”)
639-640
            7.2.6.1.3. Nutriceuticals (Gyógyhatású készítmények)
640
            7.2.6.1.4. Kalória megszorítás és diétás eljárások
640-641
            7.2.6.1.5. A RAGE megcélzása
641
      7.2.7. Az őssejt idősödés
641
      7.2.8. Hormonális eltérések
641-642
   7.3. Az extrinsic öregedés
642-663
      7.3.1. Az idült fénykárosodás (photoaging; dermatoheliosis)
642-647
         7.3.1.1. Telomér és telomeráz
643
         7.3.1.2. Elasztin és photoaging
644-646
         7.3.1.3. Elasztin és alternativ splicing
646
         7.3.1.4. Kozmetikumok és fénykárosodás
646-647
         7.3.1.5. Dohányzás
647
      7.3.3. Az életkorral kapcsolatos bőrbetegségek
647-649
         7.3.3.1. Sebgyógyulás
647
         7.3.3.2. Bőr fertőzések
647
         7.3.3.3. Immunológiai kórképek
647-648
         7.3.3.4. Bőr tumorok
648
         7.3.3.5. A bőr az általános öregedés megértésének eszköze
648-649
      7.3.4. Vitaminok (hormonok), szerves vegyületek a bőr öregedés megelőzésére, kezelésére
649-663
         7.3.4.1. Vitamin A
649-651
         7.3.4.2. Vitamin D3
651-652
         7.3.4.3. Az 1,25(OH)2D3 és analógjai, mint bőrt védő szerek
652-653
         7.3.4.4. A vitaminok, növényi kivonatok a bőr öregedése ellen
653-663
8. Schneider Imre - Összegezés – kitekintés
664-680
   8.1. Összegzés
664-671
      8.1.1. A bőr mint önálló szerv
664
      8.1.2. A bőr mint két-részes szerv
665
      8.1.3. A hám barrier rendszere
665-666
      8.1.4. A str. corneum savi jellege
666-667
      8.1.5. A bőr mint immunszerv
667
      8.1.6. A bőr állapota gyulladások esetében
667
      8.1.7. Anyagcserefolyamatok a hámban
668
      8.1.8. A bőr és az idegrendszer közötti kapcsolat
668-669
      8.1.9. Az endocrinopathiák. A kután neuroendokrin rendszer (CNU)
669
      8.1.10. A bőr nyirokkapillárisai
669
      8.1.11. Az oxidativ stressz; szabad gyökök
670-671
   8.2. Kitekintés
671-680