Arany János levelezése író-barátaival (1. kötet)

T alán nem fölösleges emlékeztetnem az olvasót, hogy a jelen kiadásba foglalt bizalmas levelezésben nem szabad gonddal kidolgozott írói műveket keresnie. Az irodalmi műfaj azon ága, a mit hazánkban kivált Kazinczy és az ő köre müveit bámulatos szorgalommal és lelkesedéssel: az epistola-írás — a népies új irány fölléptének idején már nem volt többé divatban. Kora a hírlapok elszaporodásával mindinkább lejár. Az irodalmi férfiak baráti leveleinek nem feladata többé, mint volt egykor, mintegy a nyilvános eszmecserét pótolni s a levél-író a bizalmas baráton kívül, a kihez sorait küldi, nem tartja többé szem előtt még a rokon elmék egy egész érdeklődő körét, a kik a vett levelet együtt olvasva, a benne fölvetett közérdekű kérdéseket magok közt megvitatják, hogy a válaszban viszont új eszmecserére adjanak tárgyat. Legföljebb itt-amott mutatkozik még egy-egy hírlapi nyiltlevél, mint elkésett ivadéka a régi hatalmas epistola-fajnak. A magánlevél azonban csak arra van szánva, hogy. a bizalmas baráti társalgást pótolja. Ily természetű az itt közlött levelek nagy része. Tartalmuk általában nem vonatkozik közérdekű kérdésekre s közzétételüknek a megválogatott kifejezések és a gondosan kisimított stíl sem adhatnak irodalmi jelentőséget. Érdekük inkább az ellenkezőben: hímezetlen voltukban áll. Módot adnak bepillantani íróik lelkébe, megismerni jellemüket, hajlamaikat, kedélyük hangulatát, terveiket, törekvéseiket, leplezetlen gondolkozásukat az irodalmi irányok, pártok, nézetek, felfogások felől, megismerkedni magán életük viszonyaival s kölcsönös baráti érzelmeik és kötelékeik természetével. Nem is őrizték meg levelök fogalmazványait, mint ama régebbi írók szokták, s csak a véletlennek lehet tulajdonítani, hogy atyám baráti levelezéseiből, a sok viszontagság után, melyen ő és társai, kivált a forradalom alatt, keresztül mentek, mégis csaknem teljes gyűjtemény volt összeállítható. Nemcsak oly gondos gyűjtők, mint Toldy Ferencz, Szilágyi István, Szilágyi Sándor, rakosgattak félre minden tőle kapott papirszeletkét, hanem, talán kivétel nélkül, valamennyi barátja. Petőfi, folytonos vándorlásai, mátkaságának kalandozása, sőt a forradalmi harczok viszontagságai között is, az ország bármely részében kapott tőle levelet, megőrizte azt.