Az építészet története : Ókor II.
Szerző: Hajnóczi J. GyulaCím: Az építészet története : Ókor II.
Alcím: Klasszikus kultúrák
Megjelenési adatok: Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1991. | ISSN: 963-18-6038-8 | ISBN: 963-18-6041-8
Megjegyzés: Egyetemi tankönyv
Az ókor építészettörténetének második kötete a klasszikus kultúrák - a hellének és a rómaiak - építészet-történetével foglalkozik. Ez az anyagrész az ókori egyetemi tankönyv eredeti, 1967-es kiadásában a keleti kultúrák építészettörténetével együtt, egy kötetben jelent meg. É korszerűsített változat azonban a keleti és a nyugati világot szétválasztja. Az ókor második nagy korszakának szellemisége kívánta így. A keleti világ bő termőtalaja volt a sokféle lehetőség kibontakozásának, de az ókori nyugati világ fogalmazta meg kézzelfoghatóan mindazt, amiből Európa megszületett. így ez a szó: klasszikus, egyben azt is jelenti, hogy európai, ha a későbbi történelem árnyalta és színezte is ezt az alapvetést. Nem véletlen, hogy kultúrkörünkben a klasszikus szó általános értelmezése a teljességet jelzi, annak a szintnek az elérését, amelyet egykor Európa hajnalán a hellének és a rómaiak már betöltötték. E második kötet tartalmi felépítése megegyezik az elsőével. így mindaz, ami ott bevezetőként elhangzott az ókor építészetének alapvető jelenségeiről, az anyag beosztásáról és a tárgyalás módszeréről, az itt is érvényesül. Ez azt jelenti, hogy a két kötet valójában egy mű, s a szétválasztást - az elmondottakon kívül - használhatósági és didaktikai meggondolások indokolták. (...) Az időszámításunk kezdetét megelőző hatszáz és az azt követő négyszáz esztendő - kereken ezer év - az ókor életének a fénykorát jelentette. Az egymást érintő és az egymással összefüggő történelmi események földrajzi színtere tágassá, hatalmas távlatúvá vált ekkor. Mezopotámiától Britanniáig és Germániától Észak-Afrikáig terjedtek határai. Az embert már nem béklyózták egy bizonyos szűkebb terület kötöttségei, kitört azok közül, s az államok közti kapcsolatok egyre többet tártak föl az addig ismeretlen vidékek életéből. Az ember gondolkodásában a saját földi világával és az önmagával való törődés hátrább szorította a földöntúli erőktől való félelmet és függést. A lényeges különbség a keleti és a kialakult nyugati társadalmak között a bonyolultabb munkamegosztásban következett be, amelynek eredményeképpen a műveltség eddigi meglehetősen egysíkú és elsősorban vertikális érdekeltségű tartalmát, többdimenziójú, de elsősorban horizontális jelleg váltotta fel. A változás tette gazdaggá a görög és a római művelődés világát, és eredményezte a mesterséges emberi életkeretek - az építészet - soha nem látott változatosságát, rendeltetésbeli, szerkezeti tagoltságát és formai tökélyét is. A társadalom patriarkális berendezése mindezt nem érlelhette ki. Ehhez a társadalmi és gazdasági fejlődést hatékonyabban előrelendítő árukereskedelmet és pénzgazdálkodást kifejlesztő új lehetőségre volt szükség. Az emberiség fejlődése ui. ekkor válaszúthoz érkezett. Az emberi művelődés alapjai a keleti nagy kultúrákban már tartalmilag adva voltak, gazdasági, társadalmi és politikai értelemben is, a mód, a forma volt az új, ahogyan a felhalmozott javakat ekkor értelmezni, illetve újraértékelni kezdték.
Kategóriák: Építészet
Tárgyszavak: Kultúra, Építészet, Építészeti stílus, Keletkezéstörténet, Épületstílus
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Kultúra, Építészet, Építészeti stílus, Keletkezéstörténet, Épületstílus
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
A sorozat kötetei
- Az építészet története : Ókor I. (első kötet)
- Az építészet története : Ókor II. (ez a kötet)
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copyright/impresszum
Tartalom
5
Előszó
7
A hellén építészet
9-124
Általános feltételek
9-16
Földrajzi helyzet, természeti viszonyok
10-11
Gazdasági és társadalmi viszonyok
11-12
Eseménytörténet
12-16
Művelődés
16-24
A vallás és az életszemlélet
16-17
Az irodalom és az írásmód
17-18
Az ábrázoló- és díszítőművészet
18-22
A tudomány
23-24
Az építészet anyagi eszközei
24-42
Az építőanyagok
24
Az épületszerkezetek
24-39
Az építéskivitelezés és a tervezés
39-42
Az építészet fejlődéstörténete
42-116
A polisok kialakulásának a kora, i. e. 1050-i. e. 700
42-45
Az archaikus kor, i. e. 700 - i. e. 480
45-69
A klasszikus kor, i. e. 480 - i. e. 430
69-84
A posztklasszikus kor, i. e. 430 - i. e. 330
84-97
A hellenizmus kora, i. e. 330 - i. sz. 30
97-116
Az építészet kifejezőeszközei
116-118
A homlokzatképzés
116-117
A téralakítás és a térszervezés
117-118
A tömegalakítás
118
A hellén építészet hatása és kutatástörténete
119-124
A római építészet
125-290
Általános feltételek
125-143
Földrajzi helyzet, természeti viszonyok
125-128
Gazdasági és társadalmi viszonyok
128-129
Eseménytörténet
129-137
Művelődés
137-143
A vallás és az életszemlélet
137-138
Az irodalom és az írásmód
138-139
Az ábrázoló- és a díszítőművészet
139-142
A tudomány
142-143
Az építészet anyagi eszközei
143-156
Az építőanyagok
143-144
Az épületszerkezetek
144-152
Az építéskivitelezés és a tervezés
152-156
Az építészet fejlődéstörténete Itáliában
156-235
A királyság és a korai köztársaság kora, i. e. 750-i. e.290
156-159
A kései köztársaság kora, i. e. 290 - i. e. 60
159-177
A császárság kora, i. e. 60 - i. sz. 395
177-235
Caesar, a Iuliusok és a Claudiusok kora, i. e. 60—i. sz. 54
177-190
Nero és a Flaviusok kora, 54-98
191-203
Traianus, Ftadrianus és az Antoninusok kora, 98-193
203-218
A Severusok kora, 193-284
218-225
Diocletianus és Constantinus kora, 284-395
225-235
Az építészet fejlődéstörténete a provinciákban
235-271
A nyugat-európai provinciák
235-255
A közép-európai provinciák
245-255
A délkelet-európai provinciák
255-259
Az észak-afrikai provinciák
260-264
A keleti (ázsiai) provinciák
264-271
Az építészet kifejezőeszközei
271-283
A homlokzatképzés
271-275
A téralakítás és térszervezés
275-281
A tömegalakítás
281-283
A római építészet hatása és kutatástörténete
283-290
Magyarázat az idegen nevek átírásához
291-292
Irodalom
293-296
Név-és tárgymutató
297-305
Hátsó borító