Digitália - A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Digitális Univerzuma

Ismertető Könyv felajánlása Gyakorlati tudnivalók Kapcsolat

A magyar birodalom természeti viszonyainak leirása (3/1.) corvina logo

Szerző: Hunfalvy János
Cím: A magyar birodalom természeti viszonyainak leirása (3/1.)
Megjelenési adatok: Emich, Pest, 1863.

coverimage A Magyar Tudományos Akadémia XXI-dik naggyülése 1859. december 15-kén tartott ülésében tudományos kézikönyvek készíttetését határozta el, melyek a különböző szakokat, a tudomány jelen állásának színvonalához mérten, mind alaposan, mind elég bőven tárgyalják, hogy a magyar olvasó azokban kellő tájékokozást nyerhessen. Ehhez képest — nagy szükségét érezvén irodalmunk egy a tudomány ujabb fogalma szerinti földiratnak — a mondott nagygyűlés első sorban egyetemes földirati kézikönyv készítését tűzte ki; s czélszerűnek találtatván utóbb, hogy ezt a magyar birodalom természettani földirata, mint legeslegégetőbb szükség előzze meg, először is ennek kiadása ment határozatba. Az Akadémia 1860. julius 30-án tartott ülésében, tapasztalván, hogy e szakban a legnagyobb készültség jeleit Hunfalvy János levelező tag adá irodalmunk mezején; ilyes kézikönyv megírására őt határozó felhivatni, ki is, elvállalván a megbízást, 1861. november 18-án mutatványképen azon részt olvasó fel az Akadémiában, mely a Bánság hegységeit tárgyalja, s mely közhelyesléssel találkozván, szerző az 1862. mártius 30-án tartott összes ülésnek bemutatá munkájának első részét ily czím alatt: „Magyarország természeti viszonyainak leírása“, előadván egyszersmind, ismertetésül e munka átalános tervét, s felolvasván bevezetésének egy részét. Az ülés a benyújtott művet bírálat végett Sztoczek József rendes és Szabó József levelező tagoknak rendelé kiadatni, kik megbízatásukban eljárván, az 1862. julius 28-án tartott, összes ülésben felolvastattak bővebben okadatolt véleményes jelentéseik, melyekből örömmel értesülvén az Akadémia, hogy ezen munkában a „haza természeti viszonyainak felderítésére irányzott vizsgálatok eddigi eredményei nagy szorgalommal és kritikai tapintattal vannak összegyűjtve s rendszeresen feldolgozva, úgy, hogy általa hazánk természettudományi leírása a földirati tudomány jelen színvonalára van emelve" , hogy „ezen kitűnő munka irodalmunknak maradandó díszt igérkezik kölcsönözni", mint olyas, mely annak földirati szakában „valódi korszakot" képez, - a Magyar Birodalom Természeti Viszonyainak Leírása sajtó alá adatni rendeltetett; az egyes részletekre vonatkozó bírálati észrevételeknek szerzővel, tetszés szerinti használat végett, közöltetése is elhatároztatván.
Kategóriák: Földtudományok
Tárgyszavak: Magyarország, Földrajz, Természetföldrajz, Domborzati földrajz
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

A sorozat kötetei

Tartalomjegyzék

Címlap.
Előszó.
Az I. Kötet Tartalma:
[V]
Bevezetés.
[1]
   Hazánk ismerete fejlődésének vázlata.
[1]
   Források és segédeszközök.
32
   A Munka Tárgya.
33
   A munka tárgya és foglalata.
33
A magyar birodalom természeti viszonyainak leirása.
[35]
   I. RÉSZ, A magyar birodalom földterületének alakzata, vagyis kiterjedési, hegyrajzi, földtani és vízrajzi viszonyai.
[35]
      I. Szakasz. A magyar birodalom földirati fekvése, nagysága és vízszintes tagosúlata.)
[35]
      A birodalom fölirati fekvése.
[35]
      A magyar birodalom egyes pontjainak szabatosabban meghatározott földirati fekvése.
38
      A magyar birodalom kiterjedése.
103
      A magyar birodalom alakja és határai.
110
   II. Szakasz. A magyar birodalom függőleges vagyis magassági tagosulata.
114
   I. Fejezet.
114
      Általános áttekintet.
114
   II. Fejezet.
129
      A Kárpátok éjszaknyugati része.
129
      I. Az éjszaknyugati Határlánczolat.)
129
      1. A Kis-Kárpátok.
131
         A) A hegység alakzata és tagosulata.
131
         B) Magasságmérések.
139
         C) Földtani viszonyok.
150
      2) A tulajdonképi Éjszaknyugati Határlánczolat.
155
         A) Alakzata és tagosúlata.
155
         a) A Magyar-Morva határhegység.
156
         b) A Beszkéd, Oszusz és Babagura hegységek.
166
         B) Magasságmérések.
179
         C. Földtani viszonyok.
183
      II. A Kis-Fátra hegylánczolat.)
187
         A) Alakzata és tagosulata.
187
         1. Az árvai Magura hegység.
189
         2. A szorosb értelemben vett Kis-Fátra.
190
         3. A. Veterna-Hola hegység vagyis Rajeczi havasok.
191
         4. Az Innovecz hegység.
197
         B. Magasságmérések.
198
         C. Földtani viszonyok.
206
      III. A Nagy-Fátra hegylánczolat.)
209
         A) Alakzata és tagosulata.
209
         1. A Nyitrai hegység.
210
         2. A Zsgyár hegység.
217
         4. A tulajdonképi Nagy-Fátra hegység.
218
         B) Magasságmérések.
221
         C. Földtani viszonyok.
225
      IV. Az Osztroski és Vepor hegylánczolat.)
227
         A) Alakzata és tagosúlata.
227
         1. A Selmeczbányai hegycsoport.
228
         2. Az osztroski hegycsoport.
232
         3. A Vepor hegység.
234
         B. Az Osztroski-Vepor hegylánczolat magassági viszonyai.
241
         C. Földtani viszonyok.
250
      V. Az Alacsony-Tátra hegység vagyis a Zólyomi havasok.)
256
         1. A Prassiva hegycsoport.
258
         2. A Gyömbér hegycsoport.
259
         3. A Vapenicza hegycsoport.
261
         4. A Királyhegy csoportja.
262
         5. A Sunyava-Vikartóczi hegység.
264
         B. Magasságmérések.
266
         C) Földtani viszonyok.
269
      VI. A Gömör-Szepesi Érczhegység.)
272
         1. A Hernád és Gölnicz közötti hegységek.
274
         a) A Káposztafalvai hegycsaport.
276
         b. A Hégény hegység.
276
         2. A Dobsinai hegycsoport.
278
         3. A Rosnyói hegycsoport.
279
         4. A Szomolnok-Kassai hegycsoport.
281
         5. A Rőczei hegycsoport.
283
         6. A Ratkói hegycsoport.
285
         7. A Tornai hegység.
286
         8. A Szendrő-Forrói hegycsoport.
297
         B. Magasságmérések.
298
         C. Földtani viszonyok.
303
      VII. A Mátra hegylánczolat.)
309
         A) Alakzata és tagosúlata.
309
         1. A Bükkhegység.
310
         2. A Mátra-hegység.
311
         3. A Cserhát.
313
         4. A Mátra és Cserhát éjszaki oldalán elterülő dombvidék.
314
         5. A Bőrsönyi vagyis Diósjenői hegység.
317
         B. Magasságiviszonyok.
318
         C. Földtani viszonyok.
329
      VIII. A Magas-Tátra hegylánczolata.)
335
         A) Alakzata és tagosúlata.
335
         1. A Nyugati előhegység vagy a liptói Magura.
337
         2. A Középső Magas hegység.
340
         a) A Liptói havasok.
352
         b) A tulajdonképi Magas - Tátra.
360
         3. A szepesi Magura és Piennini hegységek.
388
         4. A Magas - Tátrát környező lapályok.
391
         B.) Magasságmérések.
396
         C. Földtani viszonyok.
408
      IX. A Poprád és Hernád-Tarcza közötti hegycsoportok.)
416
         A) Alakzata és tagosúlata.
416
         1. A Lőcse-Lablói hegycsoport.
417
         2. A Branyiszko hegység.
422
         B. Magasságmérések.
425
         C. Földtani viszonyok.
427
   III. Fejezet.
429
      A Kárpátok éjszakkeleti része.
429
         1. Az Éjszakkeleti Határlánczolat.)
431
         A) Alakzata és tagosulata.
431
         1. A Mincsol, Jávor és Csergő hegységek.
435
         2. A Sárosi Magura vagyis Kőhegység s a Zboró-Varannói hegycsoport.
437
         3. A Zempléni határhegység vagyis Sztropko-Szinnai hegycsoportok.
440
         4. Az Unghi határhegység vagy a Ravka csoport.
443
         5. A Ruski-Put és Polonina hegységek.
445
         6. A Latorcza és Nagy-Ág közötti hegycsoportok.
448
         7. A Máramarosi Havasok.
451
         B. Magasságmérések.
466
         1. A Mincsol, Jávor és Csorgó hegységek.
466
         2. A Sárosi Magura hegység s a Zboró Varannói hegycsoport.
467
         3. A Sztropkó-Szinnai hegycsoport és környezete.
470
         4. A Ravka, Ruski-Put és Polonina hegységek és környezetök.
472
         C. Földtani viszonyok.
488
      II. A Simonka és Vihorlát-Gutin hegylánczolatok.)
495
         A) Alakzat és Tágosulat.
495
         1. A Simonk hegység vagy Eperjes-Tokaji hegycsoportok.
496
         2. A Vihorlát-Gutin hegylánczolat.
500
         a) A Vihorlát hegység.
500
         b) A Polyána-Szinyák hegycsoport.
502
         c) A Borló és Gyíl hegycsoportok.
503
         d) A Beregszászi hegység.
505
         B. Magasságmérések.
512
         1. Az Eperjes-Tokaji hegység és környéke.
512
         2. A Vihorlát, Polyána-Szinyák, Borló-Gyíl, Beregszászi s Avas-Gutin hegységek és környékeik.
515
         C. Földtani viszonyok.
524