Bevezetés a közigazgatástanba

„A közigazgatástan, mely a közigazgatást minden vonatkozásában igyekszik feltárni, és természetét megismerni, sokkal szélesebb terület, mint a jog, mert az a közigazgatásnak csak az egyik vonatkozása. ” (Magyary Zoltán) A jogászképzésben a közigazgatással kapcsolatos alapvető ismeretek kidolgozása és oktatása nem tartozik a könnyen letudható feladatok közé. A hazai képzés történetében időről-időre előtérbe kerültek különböző előjelű korszerűsítések. A nehézség elsősorban abból adódik, hogy a közigazgatás „bemutatásában” a rendszerszemléletet nagyon nehéz következetesen érvényesíteni. A különböző megközelítések mást és mást tekintenek a vizsgálódás kiindulópontjának (pl. a szervezetet, a feladatokat, a működést stb.), és emiatt gyakori az egyoldalúság és az összefüggések súlyukhoz méltó bemutatásának az elmaradása. Jó ideje már nem tekinthető új keletűnek az a felismerés, hogy a közigazgatás nem azonos a rá vonatkozó joggal. Ebből okszerűen következik, hogy a közigazgatás megismerésével, tudományos kutatásával, fejlesztésével számos tudományág foglalkozik. Az említett felismerés, a komplexitás irányába történő elmozdulás vezetett el a közigazgatástan kialakulásához. Magunk is úgy véljük, hogy a magyar és a kialakulóban lévő európai közigazgatási jog oktatását helyes elméleti megalapozottsággal is összekötni. Ebből kiindulva az egyik lehetséges megközelítésnek a közigazgatástan fontosabbnak ítélt alapintézményeinek a megismertetését tartjuk. E célból készítettük el a Bevezetés a közigazgatástanba címet viselő egyetemi jegyzetet, amelynek hasznosságáról reményeink szerint a hallgatóság is meggyőződik. A jegyzet előzménye egy hasonló címmel 2003-ban megjelent segédanyag, amelynek oktatása során szerzett tapasztalatokat igyekeztük hasznosítani.