Üzleti jog II.

Az adásvételi szerződés alapján az eladó a dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. Ha az adásvételi szerződés tárgya ingatlan, az eladó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is. Ha a szerződés tárgya ingatlan, az adásvételi szerződést írásba kell foglalni. A dolog adásvételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni arra a szerződésre is, amelyből jog vagy követelés visszterhes átruházására vonatkozó kötelezettség fakad. Ha az eladó fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog jövőbeni szolgáltatására vállal kötelezettséget, és a felek rögzítik annak a mennyiségi eltérésnek a mértékét, amennyivel az eladó a szerződésben kikötött mennyiségnél többet vagy kevesebbet szolgáltathat, a vevő a ténylegesen szolgáltatott mennyiségnek megfelelő vételárat köteles megfizetni. Ha az eladó a mennyiségi eltérés által lehetővé tett legkisebb mennyiségnél kisebb mennyiséget szolgáltat, a szerződésszegése következményeit a szerződésben kikötött mennyiség figyelembevételével kell alkalmazni. Ha az eladó fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog jövőbeni szolgáltatására vállal kötelezettséget, a vevő az eladó teljesítésének felajánlásáig elállhat a szerződéstől; ha az eladó a szerződést részletekben köteles teljesíteni, és a szolgáltatás egy részének teljesítését már felajánlotta, akkor a vevő a teljesítésre még fel nem ajánlott szolgáltatásokra vonatkozóan a szerződést felmondhatja. Az elállási vagy felmondási jog gyakorlásával az eladónak okozott kárért a vevő kártalanítási kötelezettséggel tartozik. Az itt olvasható szabályozás olyan szerződésekre vonatkozik, melyeket két fő tulajdonsággal jellemezhetünk. Egyrészt tárgyuk speciális, hiszen ún. fajta és mennyiség szerint meghatározott dologra vonatkoznak. Másrészt ezen ügyleteknél időben elkülönül a szerződés megkötése és teljesítése. Tehát ebben az esetben a szerződés teljesítésére később kerül sor. Ez a sajátosság egyaránt szolgálhatja mindkét fél érdekeit. Például az eladó számára megnyugtató lehet, hogy a szerződésben előre meghatározott időpontban vagy időszakban meg fogják tőle vásárolni termékét. Emellett elegendő időt biztosít ahhoz, hogy a teljesítéskor az adott dologgal rendelkezzen. Így például ha az eladó a szerződéskötéskor még nem rendelkezik a kívánt dologgal, vagy nem a kívánt formában áll rendelkezésére, akkor lehetséges azt beszerezni, előállítani, feldolgozni, átalakítani, vagy a megfelelő módon és kiszerelésben csomagolni. A vevő számára is kézenfekvő e szerződéses konstrukció, ha nem azonnal, hanem egy előre meghatározott későbbi időpontban vagy időszakban van igénye egy termékre, dologra. A Polgári Törvénykönyvnek (a továbbiakban: Ptk.) e szerződéstípusra vonatkozó szabályozása kifejezetten biztosítja az ún. mennyiségi tolerancia alkalmazásának lehetőségét. Fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvétele esetén ugyanis az eladó (gyakran) a szerződéskötést követően (a teljesítési időpontig) végzi el a termelési tevékenységet. Nincs arra vonatkozó jogi követelmény, hogy a szerződés alapján teljesítendő termékek a szerződéskötéskor az eladó tulajdonában legyenek. Az sem szükséges, hogy a termékek előállításához szükséges anyagokkal és alkatrészekkel rendelkezzen. Ez nyilvánvalóan némi bizonytalanságot jelent arra vonatkozóan, hogy az előre tervezett teljes mennyiséget át tudja-e adni. Felmerülhet olyan helyzet, hogy egyes alkatrészeket vagy alapanyagokat csak meghatározott mennyiségben tud megvásárolni. Ebből adódóan pedig lehetséges, hogy a tervezettnél több vagy kevesebb terméket tud előállítani. Az ilyen bizonytalanságokat úgy van lehetőségük a feleknek szerződésükben kezelni, hogy a szerződésben a teljesítés mértékének meghatározása során egyúttal attól való bizonyos mértékű eltérést is lehetővé tesznek.