Veszélyes hulladékok égetése, korszerű égetőművek üzemeltetése (2/2)

(...) Amikor megjelent az igény arra, hogy a veszélyes hulladékok égetőit elhagyó füstgázokat tisztítani kell, a tisztítási technológiát először a levegőt szennyező más iparágakban használt gáztisztító berendezésekből állították össze. Ahogyan egyre szigorúbbak lettek a füstgáztisztítás követelményei, úgy egyre többféle berendezéssel kísérleteztek, próbáltak az átvett berendezések konstrukcióján javítani. Elsősorban azért, hogy leválasztási hatásfokuk javuljon, majd ezt követően szempont lett a gazdaságos üzemeltetés is. Az elmúlt két évtizedben sok régebbi berendezés kiesett a versenyből, mert az újonnan kifejlesztett konstrukciók hatásfoka és gazdaságossága jobb lett. Csak néhányat említve az egykor használt, de ma már túlhaladott füstgáztisztító részegységekből: ciklon, Venturi-mosó (porleválasztásra), elektrosztatikus porleválasztó, porülepítő kamra, sugármosó stb. A hulladékégetők füstgázaira - származzanak azok akár települési, akár fertőző kórházi, akár ipari veszélyes hulladékok égetéséből - olyan szigorú égetési és károsanyag-kibocsátási határérték-előírások vannak, amelyek egyetlen más légszennyező iparágban sem. Előfordul ugyan, hogy egy-egy szennyező komponensre valamelyik iparágban szigorúbb előírás van hatályban, de a jelenleg kiválasztott 23 (az EU előírás szerint 21) komponensre, félórás és napi középértékre vonatkozólag egyidejűleg csak a hulladékok égetésével kapcsolatosan vannak ilyen szigorú korlátozások. Ezért elmondható, hogy bár a hulladékok ártalmatlanításának égető és füstgáztisztító berendezései már igen magas követelményeket ki tudnak elégíteni, de fejlesztésük - ugyan lassuló ütemben - jelenleg is folyik. Az elmondottakra való tekintettel fölöslegesnek látszik minden eddig vagy jelenleg is használt füstgáztisztító részegységet részletesen ismertetni. Ezért csak a leggyakrabban előforduló vagy nagyon jó hatásfokot elérő szerkezeteket mutatjuk be. (...) A füstgáztisztítási technológia első lépése a gázok lehűtése olyan hőmérsékletre, amely a következő tisztítási művelethez szükséges. A leggazdaságosabb és -egy speciális esetet kivéve - minden technológiában alkalmazott hűtési mód a hőhasznosítás. A speciális eset a nagy halogéntartalmú (40% fölötti klórbevitel) hulladékok 1100-1400°C hőmérsékletű füstgázainak lehűtése kb. 1 másodperc alatt pórusos falú grafithűtőben, híg sósav-oldattal, az adiabatikus (kb. 80-85°C-os) telítési hőmérsékletre. A füstgáz hőtartalmának hasznosítása után már kevesebb hőt kell víz elgőzölögtetésével elvonni.