Monetáris szabályozás

A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Köztársaság jegybankja, a nemzetgazdaság központi bankja. Az MNB részvénytársasági formában működő jogi személy, melyet a cégjegyzékbe nem kell bejegyezni és a részvénytársaság elnevezést cégnevében nem kell feltüntetni. Az MNB részvényei az állam tulajdonában vannak, az államot mint tulajdonost a pénzügyminiszter képviseli, de az MNB elnöke az Országgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel. Az MNB alapvető feladata • a nemzeti fizetőeszköz belső és külső vásárlóerejének védelme, azaz antiinflációs politika folytatása és a forint váltóárfolyamának a védelme , • Az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra (emissziós monopólium). • Az MNB aranyból és devizából készletet gyűjt, és azt aktívan kezeli (portfolió-szerű kezelés). • Az MNB a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a kormány gazdaságpolitikai programjának megvalósulását. Ennek a célnak a teljesítése azonban nem veszélyeztetheti a forint stabilitását. Az MNB ennek a szabálynak- és az állam tulajdonosi szerepének ellenére sem utasítható a jegybanktörvény által szabályozott feladatkörének ellátásának tekintetében. Az MNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket magyar törvényes pénznemben teljesítendő fizetésnél - utóbbit legfeljebb ötven darabig terjedő mértékben - mindenki köteles névértékben elfogadni. Ez a korlátozás nem vonatkozik a hitelintézetek, az adóhivatalok és a posta pénztáraira, amelyek a pénzérméket korlátlan mennyiségben kötelesek fizetésül elfogadni. Az MNB alakítja ki az országos fizetési és elszámolási rendszert'" és szabályozza a pénzforgalmat. Az MNB vezeti a kincstári egységes számlát, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság pénzforgalmi számláját, vezetheti a postának az országos készpénzforgalom lebonyolításával kapcsolatos bankszámláját, továbbá a pénzügyminiszter által kijelölt egyéb állami számlákat. Az MNB jogosult azon szervek részére, amelyeknek pénzforgalmi számlát vezet, illetőleg vezethet, forintban a pénzügyi szolgáltatási tevékenység körébe tartozó bármely műveletet végezni. Az államháztartás alrendszerei közül az MNB finanszírozási kapcsolatot kizárólag a központi költségvetéssel tarthat, melyet illetően az Országgyűlésnek felelősséggel tartozik. Az MNB a központi költségvetésnek hitelt nem nyújthat, tőle állampapírt közvetlenül8 nem vásárolhat. Az MNB és a költségvetés közötti egyetlen finanszirozási kapcsolatot - legfeljebb a központi költségvetés adott évi tervezett bevételeinek két százaléka erejéig - az államkincstár likviditási nehézségeinek áthidalására nyújtott likviditási hitel jelenti. A központi költségvetésnek ilyen likviditási hiteltartozása egy naptári hónapban legfeljebb 15 napig állhat fenn; tartozása az év utolsó napján nem lehet (Az MNB által a központi költségvetésnek nyújtott hitelek kamatozására a jegybanki alapkamat az irányadó.)