Pénzügyi jog és pénzügytan II.
Szerző: Pfeffer ZsoltCím: Pénzügyi jog és pénzügytan II.
Megjelenési adatok: Menedzser Praxis, Budapest, 2019. | ISBN: 978-615-5554-19-3
A pénzügytani szakirodalomban az államháztartás bevételeinek fedezésére alapvetően több fedezeti módot (azaz fedezeti elvet) is megkülönböztetnek. Ahogyan arról a fedezeti elvek körében szó volt, a fedezeti elv „azokat a jogcímeket jelöli meg, melyeken a közületek bevételeiket nyerik.”1 Az illetékek körében értelemszerűen az ún. illetékelv kérdésével kell foglalkozni. Heller Farkas szerint az illeték alapja „a közhatalom térfoglalása és az a szerep, melyet a közhatalom a jogok megállapítása és védelme terén játszik. Magánosok érdekvédelme és a közhatalom közreműködése összekapcsolódtak és az akkor még nem tisztult felfogásban természetesnek látszott, hogy a felek, kiknek érdekében a hatóság szolgálatot teljesít, ezért fizessenek, illetőleg a hatóság fenntartási költségeihez hozzájáruljanak. Hiszen a hatóság szolgálatainak előnyeit ők élvezik. így fejlődtek elsősorban a bíráskodás kapcsán fizetendő illetékek (a sportulák), és a közigazgatás körében is több és több hasonló természetű szolgáltatás honosuk meg. [...] Minél több ily hatósági funkció keletkezett, annál jobban szaporodott az illetékek száma is, mert annál több oly hatóság jött létre, mely a felek érdekében működött és melyet éppen ezért a feleknek kellett eltartaniok. [...] Idővel azután, amint arra ismét Stein mutatott rá, az állami szervezet kifejlődése és oly hatóságok kialakulása, melyek tevékenysége már nem annyira az egyes felek, mint inkább az egész állam érdekében feküdt, oda vezetett, hogy a tisztviselők mindinkább állami ellátáshoz és állandó járandóságukhoz jutottak. Ennek eredménye azután az lett, hogy az államhatalom a maga körébe vonta nemcsak az illetékek megállapítását, hanem az illetékeket is saját bevételei sorába iktatta és azokat ezután az állampénztárba kellett befizetni. így idővel az illetékek pénzügyi természete is megváltozott. Míg eleinte a felek és a különleges célra rendelt hatóság magánügyének látszottak, most az adókhoz közelálló szolgáltatások jellegét nyerik. Az állam közjogi jellege és a hatóságok közjogi állása már keletkezésüknél is mutatkozik, most azonban minden közvetlen magánjogi elemtől megtisztulnak és ezzel tiszta közjogi bevételekké lesznek. Mégis a közjogi fedezeti elv legtisztább megjelenési formájától, az adóelvtől továbbra is különböznek. Megtartják ugyanis azt a sajátságukat, amelynél fogva nem helyezkednek arra az általános álláspontra, hogy tisztán a közjogi kötelékhez tartozást veszik a szolgálatok teljesítése alapjául, hanem megmaradnak a szolgáltatás és ellenszolgáltatás elvi alapján.
Kategóriák: Közgazdaságtudomány
Tárgyszavak: Számvitel, Pénzügy, Értékpapír, Jog, Költségvetés, Adó, Illeték
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Számvitel, Pénzügy, Értékpapír, Jog, Költségvetés, Adó, Illeték
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
A sorozat kötetei
- Pénzügyi jog és pénzügytan I. (első kötet)
- Pénzügyi jog és pénzügytan II. (ez a kötet)
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copyright/impresszum
Tartalomjegyzék
5-8
X. Az illetékek
9-59
Az illetékek általános bemutatása
9-24
Az illeték általános fogalma és az illetékelv
9-13
Az illetékekre vonatkozó szabályozás fejlődése
13-16
Az illetékekre vonatkozó szabályozás általános jellemzői
16-24
Az öröklési illeték
24-36
Az ajándékozási illeték
36-39
A visszterhes vagyonátruházási illeték
39-52
Az illeték alapjának megállapítása
52-57
Az illeték megfizetése
57-59
XI. A monetáris szféra és a jogi szabályozása
61-209
A pénz kialakulása és a kapcsolódó alapvető kérdések
61-76
A pénz fogalma és a helye a jogrendszerben
76-85
A bankügyeletek rövid bemutatása
85-116
A bankügyeletek alapvető jellemzői és a közvetítés
85-89
A pénzügyi intézmények elméleti és történeti alapjai
89-97
A hitel- és kölcsönügyeletek (az aktív bankügyletek)
97-109
Kitekintés: bankügyletek az iszlám vallás rendszerében
109-116
A pénzügyi intézmények és a Magyar Nemzeti Bank szabályozása
117-124
A jegybank-kialakulási modellek és a bankrendszerek
124-136
A jegybank-kialakulási modellek
124-132
Az egyszintű és a kétszintű bankrendszer
132-136
A pénzügyi intézmények típusai, alapítása és a pénzügyi szolgáltatások
136-154
A prudens működésre vonatkozó követelmények
154-162
Kitekintés: a kereskedelmi banki pénz teremtése
163-167
A hitelminősítő intézetek
167-172
A betétbiztosítás és a befektetővédelem
172-182
A betétbiztosítás (az Országos Betétbiztosítási Alap)
172-176
A Befektető-védelmi Alap
176-177
A méltányosságon alapuló állami kártalanítás
178-182
A Magyar Nemzeti Bank
183-209
A Magyar Nemzeti Bank jogállása, feladatai és szervezete
183-194
A Magyar Nemzeti Bank mint a pénzügyi szervezetek felügyelete
194-205
A devizajog
205-209
XII. Az Európai Unió pénzügyi rendszere
211-244
Az Európai Unió pénzügyi rendszerének általános bemutatása
211-218
Az Európai Unió költségvetése
219-230
A költségvetés általános bemutatása
219-220
A költségvetés alapelvei
221-224
A költségvetés bevételi és kiadási oldala, a költségvetés végrehajtása
224-230
A költségvetés elfogadásának rendje
230
A Gazdasági és Monetáris Unió, valamint az euró
231-240
Az előzmények
231-234
Az euró megjelenése és bevezetésének feltételei
234-240
A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank
241-244
A monetáris politika az Európai Unióban
241
A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank
241-244
XIII. A közbeszerzések jogi szabályozása
245-336
A közbeszerzések általános bemutatása
245-271
A közbeszerzés fogalma
245-258
A közbeszerzési jog forrásai
258-267
A közbeszerzési jogi szabályozás fejlődése - rövid történeti áttekintés
267-271
A közbeszerzési törvény alapelvei és céljai
272-289
A közbeszerzési jogi alapfogalmak
290-329
A közbeszerzések általános, közös szabályai
290-294
A közbeszerzési eljárás előkészítése; a becsült érték és a részekre bontás tilalma
294-306
Az eljárásrendek és az eljárásfajták
306-312
Az eljárási cselekmények és az ajánlatok bírálata - egy nyílt eljárás példája
312-327
Hirdetmények és közzétételek a közbeszerzési eljárásokban
328-329
A döntések és mulasztások vitatásának közbeszerzési jogi eszközei
330-336
Az előzetes vitarendezés
330-331
A jogorvoslati eljárás
331-336
XIV. A vámjog
337-363
A vámjog alapjai
337-344
A vámjog hatályos szabályozása és a közvetlen előzmények
344-345
Vámjogi alapfogalmak
346-359
A különleges eljárások
360-363
XV. A jövedéki adó
365-386
A jövedéki adó általános bemutatása
365-368
A törvény tárgyi hatálya - az „ABC-termékek”
368-371
Az adókötelezettség és az adófizetési kötelezettség keletkezése
371-372
Az adó megállapítása alapja, mértéke és az adómentesség
372-377
Az adóraktár
378-381
A zárjegy
381-382
A szankciók (jogkövetkezmények)
382-386
XVI. A számvitel jogi alapjai és egyes összefüggései
387-478
A számviteli jog alapjai
387-448
A számvitel fogalma és a számviteli szabályozás általános bemutatása
387-399
A számviteli törvény alapelvei
399-403
A beszámoló, a beszámoló fajtái és részei
404-431
A könyvvezetés és a bizonylatolás
431-438
A költségtan alapjai
438-446
Az aktív és a passzív időbeli elhatárolás
444-446
A könyvvizsgálat
446-448
A számviteli törvény és az adótörvények összefüggéseiről
448-455
A számviteli törvény és a közbeszerzési jog összefüggéseiről
456-478
Az alkalmassági követelmények meghatározásának lehetősége
456-466
Az alkalmasság megítélése az eltérő tagállami szabályozások esetén
467-468
Az eszköznyilvántartó kartonok mint az alkalmasság igazolásának dokumentumai
468-469
A számviteli jogszabályok szerinti beszámoló részei
469-471
Az elektronikus nyilvántartások és a jogsértésről való tudomásszerzés
471-474
A jogutódlás kérdése az alkalmasság tekintetében
475-476
Fenntartott közbeszerzések az előző évi árbevétel alapján - az „előző év” fogalma
476-478
XVII. A koncesszió
479-528
A koncesszió általános bemutatása
479-480
A koncesszió és a PPP fogalmának meghatározási lehetőségei
480-484
Egyes jogrendszerek megközelítései, meghatározásai
484-489
A koncesszió fogalmi elemei és a kapcsolódó főbb problémák
489-507
A monopólium (kizárólagos jog) biztosítása
490-493
A tárgyak speciális jellege
493-494
Kockázatvállalás, kockázat-átruházás
495-497
Az állami kontroll és az állam speciális pozíciója
497-502
A hosszabb időtartam
503-505
Speciális eljárás a jogosult kiválasztására
505-506
Szerződéses jogviszony létrehozása
507
A koncesszió az Európai Unió jogában és a magyar (jog)rendszerben
508-512
Az irányelvi szabályozás kérdései - a szolgáltatási koncesszió mint közbeszerzési tárgy
508-510
A szolgáltatásmegrendelés és a szolgáltatási koncesszió elhatárolása
510-512
A koncesszió történetéről
512-517
A történelmi fejlődés - kialakulás, előképek és monopóliumok
512-515
Koncessziók a magyar jogtörténetben
515-517
Néhány koncessziós tevékenység a magyar jogban
517-528
Problémafelvetések
517
A dohányáru-kiskereskedelem (a „trafiktörvény”)
518-526
A szerencsejáték
526-528
XVIII. A nemzetközi adójog alapjai
529-566
Alapfogalmak
529-537
A kettős adóztatás és az elkerülése
537-550
A nemzetközi adózás alapelvei
551-555
A kettős adóztatás elkerülésének módszerei
555-557
Egy kettős adóztatás elkerülésére irányuló egyezmény bemutatása
557-562
Nemzetközi adójogi tényállások a magyar adójogban
562-566
XIX. Az értékpapírok és a tőzsde
567-617
Az értékpapír fogalma és funkciói
567-575
Az értékpapírok alapvető fajtái
575-595
Műveletek az értékpapírokkal
595-603
Értékpapírok az államháztartásban
603-607
A tőzsde
607-617
A tőzsde fogalma és története
607-614
A tőzsdére vonatkozó jogi szabályozás
614-617
Zárószó
619
Név- és tárgymutató
621-629
Irodalomjegyzék
631-650
Jogszabályok rövidítésének jegyzéke
651-652
Hátsó borító