A Gyermek 1908, II. évf., 3. sz.
Szerkesztők: Nagy László; Berkes János; Grósz Gyula; Pekár Károly; Ranschburg PálTovábbi szerzők: Mohr Mihály; Wehle Lucia; Nógrádi László; Jablonkay Géza
Cím: A Gyermek 1908, II. évf., 3. sz.
Alcím: A Magyar Gyermektanulmányi Társaság közlönye : Melléklet a Gyermekvédelmi Lap 3. számához
Megjelenési adatok: Országos Gyermekvédő Liga, Budapest, 1908.
Mindenek előtt köszönetét mondok a Gyermek-tanulmányi Társaságnak, hogy alkalmat adott arra, hogy a szemről, annak betegségeiről, a szem kíméléséről, azok előtt beszéljek, kiknek módjukban van kellő tudás, tapintat és jóindulat mellett elejét venni igen sok veszélyes szembetegségnek. Népünknek az a kifejezése: szegény vak, eléggé kifejezi azt a szerencsétlenséget, amelyet a vakság okoz az embernek s önöknek, azt hiszem, nem kell bőven magyaráznom, hogy azt a veszteséget, amelyet a szem hiánya jelent, nem igen pótolja ezen a világon semmi. A szem ismertetése. A szem bonctanát tanulmányaikból mindnyájan ismerik.
A szem csontos üregben foglal helyet. A szemet zsírszövet veszi körül, ebbe van mintegy beágyalva. Külső védőszerei: a szemöldök, a szemhéj és a szempillaszőrök. A szemen 3 fontos hártyát látunk. Legkülső hártya, a szem fehérje: az inhártya. Ennek folytatása előre a szaruhártya, mely átlátszó és úgy illeszkedik reá az inhártyára, mint az óraüveg a keretére. Az inhártyán belül van az érhártya. Ez tartalmazza a szem táplálására szolgáló véredényeket és a fekete festéket. Ezzel összefügg elől egy megvastagodott izom, a sugárizom, mely festéket is tartalmaz s mely összehúzódó és kitáguló képességével a szem alkalmazkodását hozza létre. A sugárizom, ha összehúzódik akkor egy vékony, átlátszó hártyát meglazít s ezzel lehetővé válik, hogy az ezen hártyában benn levő szemlencse, amely átlátszó ruganyos rostokból áll, domborúbbá válhassék. Ha ez az izom nincs megfeszítve, a lencse kevésbbé domború. Az sugárizommal összefügg a szivárvány hártya, mint az érhártyának egy részlete, melynek hátsó része festékes és ettől függ a szem színe. Ha sok a festék, a szem barna, ha kevés, kék. Ha nincsen benne festék, akkor vörösen áttetszik a pupilla, mint a fehér nyulaké, vagy a fehér hajú albinosoké. Végül a rece- vagy ideghártya, mely nem egyéb, mint szervezetünknek egy idegrészlete, egy agyrészlet, az agyból is fejlődik, a szövete is ugyanolyan mint az agyé s a betegségei is jórészt ugyanazok. Nagyon fontos a szivárványhártyának a középső része, mely nem egyéb, mint egy lyuk. Ez az úgynevezett pupilla, ezen keresztül hatolnak a sugarak a szem belsejébe.
A pupillában körkörös és sugár irányú izmok vannak, ezeknek a hivatásuk, hogy mikor a fényinger bemegy a szembe, összehúzzák, vagy kitágítsák a pupillát. Ha világos van, akkor összehúzódik, ha sötét van, kitágúl a pupilla.
Kategóriák: Neveléstudomány, Pszichológia
Tárgyszavak: Pedagógia, Gyermekvédelem, Magyar Gyermektanulmányi Társaság, Ifjúsági nevelés
Formátum: OCR szöveg
Típus: folyóirat
Tárgyszavak: Pedagógia, Gyermekvédelem, Magyar Gyermektanulmányi Társaság, Ifjúsági nevelés
Formátum: OCR szöveg
Típus: folyóirat
Share
Tweet
A sorozat kötetei
- A Gyermek 1908, II. évf., 1. sz. (első kötet)
- A Gyermek 1908, II. évf., 2. sz.
- A Gyermek 1908, II. évf., 3. sz. (ez a kötet)