Általános pszichológia 1.
Szerkesztők:
Csépe Valéria; Győri Miklós; Rágó AnettTovábbi szerzők: Bárdos György; Bódizs Róbert; Czigler István; Csépe Valéria; Honbolygó Ferenc; Jakab Zoltán; Kovács Gyula; Kovács Ilona; Radványi András
Cím: Általános pszichológia 1.
Alcím: Észlelés és figyelem
Sorozatcím: Osiris tankönyvek, 1218-9855
Megjelenési adatok: Osiris Kiadó, Budapest, 2007. | ISSN: 1218-9855 | ISBN: 978-963-389-918-2
![coverimage](/www/thumbnails/1000/1029_csepe-altalanos-pszichologia-i-osiris-bp-2007_ocr/tn_300.jpg)
Kategóriák: Pszichológia
Tárgyszavak: Hang, Információ, Hallás, Látás, Észlelés, Érzékelés, Figyelem, Cselekvés, Beszéd, Tudat, Valóság
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Hang, Információ, Hallás, Látás, Észlelés, Érzékelés, Figyelem, Cselekvés, Beszéd, Tudat, Valóság
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
A sorozat kötetei
- Általános pszichológia 1. (első kötet)(ez a kötet)
- Általános pszichológia 2.
- Általános pszichológia 3.
Tartalomjegyzék
Címlap
Copyrigt/impresszum
Rövid tartalom
5-6
Tartalom
7-21
Bevezetés
23-25
1.fejezet: Érzékelés, észlelés, környezet
27-60
Észlelés és valóság
27-28
Az észleléselméletek története
28-49
Észleléselméletek 1970 előtt
28-39
Közvetlen észlelés: Hermann von Helmholtz
28-29
Tükrözéselmélet: Kardos Lajos
29-31
Arcképcsarnok: Kardos Lajos
30
Kontextus és észlelési többlet: Edward Bradford Titchener és William James
31-35
Arcképcsarnok: William James
33
Emlékeztető: Hagyományos módszerek az észlelés és a figyelem vizsgálatában
34-35
Viselkedéses mérések
34-34
Reakcióidő
34
Pszichofizikai mérések
34
Klasszikus pszichofiziológiai eljárások
34-35
Galvanikus bőrreakció (GBR)
34
Elektromiográfia (EMG)
34
Elektrokardiográfia (EKG)
35
Valószínűségi értékelés és percepció: Egon Brunswick
35-37
Emléketető: Képalkotó eljárások
36-37
Röntgen (rtg)
36
Számítógépes tomográfia (CT)
36
Mágneses rezonanciás képalkotás (MRI)
36
Funkcionális mágneses rezonanciás képalkotás (fMRI)
37
Pozitronemissziós tomográfia (PET)
37
Perceptuális készenlét: Jerome Bruner
38-39
Az észlelés egészlegessége: az alaklélektan
39
Észleléselméletek 1970 után
40-49
Közvetlen észlelés - ökológiai észleléselmélet
40-41
Közvetett észlelés - konstruktív észleléselméletek
41-42
Az észlelés következtetéselmélete: Richard L. Gregory
42-44
Perceptuális ciklus: Ulrich Neisser
44-45
Az észlelés háromszintű elmélete: David Marr
45-49
Alkalmazás: EEG és MEG
46-47
Elektrokardiográfia (EEG)
46
Magnetoencefalográfia (MEG)
47
Észlelés és tudat
49-56
Küszöb alatti észlelés
51-54
Alkalmazás: Kiváltott potenciál és eseményhez kötött agyi potenciál
52-54
Vaklátás
55
Perceptuális elhárítás
55-56
Hogyan tudhatunk meg még többet az észlelésről?
56-57
Érzékelés és észlelés: az átalakítás folyamatai
57-58
Összefoglalás
58-59
Kulcsfogalmak
60
Ellenőrző kérdések
60
Ajánlott olvasmányok
60
2.fejezet: Pszichofizika
61-90
Elmélet
61-79
Skálatípusok
61-63
Abszolút és különbségi küszöbök
63-65
Érzetfüggvények
65-71
A Fechner-elv és a Weber-Fechner-féle érzetfüggvények
66-68
A küszöbök kiküszöbölése: a Stevens-féle érzetfüggvények
68-71
Szignáldetekció
72-74
A Thurstone-féle skálázás
75-76
Többdimenziós skálázás
76-79
Módszerek
79-87
A pszichometriai függvények mérésére szolgáló klasszikus módszerek
79-81
A konstans ingerek módszere
79-80
A határok módszere
81
A beigazítási módszer
81
A klasszikus módszerek fejlődése
81-87
Szubjektív beszámolón alapuló módszerek, illetve kötelező választás
81-82
A tévesztések és a pszichometriai függvény határértékei
82-83
Adaptív eljárások
83-85
Pszichometriai és pszichofizikai függvények
85-87
Összefoglalás
87-89
Kulcsfogalmak
89
Ellenőrző kérdések
89-90
Ajánlott olvasmányok
90
Ajánlott honlapok
90
Látás
91-232
3.fejezet: A látás alapvető folyamatai
93-123
A fénytől a retináig
93-105
A fény
93-95
A szem
95-102
Emlékeztető: Szemizmok
96
Szemizmok és szemmozgásirány
96-97
A szemmozgások dinamikája
97-102
Alkalmazás/kitekintés: Olvasás és szemmozgás
98-99
Kihagyott szavak
99
Regresszív szakkádok
99
Emlékeztető: A szem felépítése
100-101
Az ínhártya és a szaruhártya
100
Az érhártya
100
A kamrák
100
Szivárványhártya
101
Pupilla
101
Lencse
101
A retina
102-105
A fotoreceptorok
103-104
A retinális kép
104-105
A retinától a V1-ig
105-121
Képfeldolgozás: a retinális receptív mezők
105-110
Emlékeztető: Az idegrendszer elve
106
Arcképcsarnok: Stephen Kuffler
108
Emlékeztető: A látópálya felépítése
110-111
A látópálya ágai
110
Colliculus superior (CS)
111
Corpus geniculatum laterale (CGL)
111
A V1 architektúrája
110-114
Irányulásszelektivitás
110-114
A V1 további térképei
114
Magnocelluláris és parvocelluláris rendszer
114-117
Látni a fát is és az erdőt is: retinális és agykérgi feldolgozás több téri skálán
117-121
Alkalmazás: Kockára bontott képek
120
Összefoglalás
121-122
Kulcsfogalmak
122
Ellenőrző kérdések
122-123
Ajánlott olvasmányok
123
4.Fejezet. Színlátás
124-160
A színlátás háromszín-elméletének kialakulása
124-126
Receptorok, színegyezés, színkeverés
126-139
A színlátás receptorai és a színegyezés
126-129
Fizikai színkeverés
132-135
Az átlagtól eltérő színlátás: színtévesztés, illetve tetrakromázia
135-139
A színek észlelése: az ellenszínelmélet
139-147
A színek észlelésével kapcsolatos alapvető jelenségek
139-143
Alkalmazás/áttekintés: A színtévesztés korrekciója
140-141
Az ellenszínelmélet
143-147
A kontrasztszínek problémája
145-146
A részletes ellenszínelmélet
146-147
Átfogó kritikák
147
Kromatikus válaszfüggvények és a színlátás idegrendszeri alapjai
147-149
Színkonstancia és színkontraszt
150-158
Kurrens témák: A színlátás mint esettanulmány a tudatos élmény kutatásában
156-158
Összefoglalás
158-159
Kulcsfogalmak
159
Ellenőrző kérdések
159-160
Ajánlott olvasmányok
160
Ajánlott honlapok
160
5.fejezet: Tárgyak, formák és alakok észlelése
161-188
Alak- és tárgylátás
161-174
A tárgy-alakzat és a háttér elkülönítése: perceptuális szegregáció
163-165
Emlékeztető: Az emlősagy vizuális rendszere
165
Az alakzatokat alkotó körvonalak integrációja és a Gestalt-elmélet
166-168
Hogyan játszanak szerepet a Gestalt-törvények a körvonalak integrációjában?
167
Illuzórikus kontúrok
167-168
A tárgylátás modelljei
169-171
Strukturális felismerési modellek
169-171
Képalapú modellek
171
Látni tanulni: tanulás az alak- és tárgyészlelésben
171-174
A környezeti elemek hatása a tárgy felismerésére
173-174
Kétértelmű képek
174
Tárgyreprezentáció az agykéregben
174-186
A ventrális vizuális rendszer
175-177
V4 - a színlátás agykérgi központja?
177-178
Inferior temporális kéreg - a tárgylátás központi területe
179-181
Invarianciák az inferior temporális kéregben
179-180
Az inferior temporális kéreg oszlopos elrendeződése
180-181
Az emberi tárgyfeldolgozó rendszer
181-186
Az emberi agykéreg kategóriaspecifikus területei
182-183
Az agykérgi reprezentáció elméletei
183-186
Kurrens témák: Speciálisak-e az arcok?
184
Összefoglalás
186
Kulcsfogalmak
186
Ellenőrző kérdések
186-187
Ajánlott olvasmányok
187
Ajánlott honlapok
187-188
6.fejezet: Tér- és mélységészlelés
189-217
Emlékeztető: A biológiai térészlelés
190
A távlat kulcsai
191-200
Monokuláris (egyszemes) jelzőmozzanatok
191-198
Emlékeztető: A látvány fejlődése
196-198
Binokuláris (kétszemes) jelzőmozzanatok
198-200
A megtanult látás - a látvány szabályai
200-207
Emlékeztető: A látás fejlődése
201
Nagyságkonstancia
202
Alak-, hely- és mozgáskonstancia
203-206
Kurrens témák: A Hold-illúzió
204-205
Szín- és világosságkonstancia
206-207
Néháy elemi illúzió - a szabályrendszer kivételei
207-211
A kétszemes látás
211-214
A Julesz-féle szereopár
214-217
Arcképcsarnok: Julesz Béla
215
Alkalmazás/kitekintés: Sztereopár készítése/a diszparitás mértéke
216
A sztereopár szemlélésének módszerei
217
Összefoglalás
218-219
Kulcsfogalmak
219
Ellenőrző kérdések
219
Ajánlott olvasmányok
220
Ajánlott honlapok
217
7.fejezet: Mozgásészlelés
221-232
Hogyan keletkezik mozgás?
221-225
Emlékeztető: Az emlősagy vizuális mozgást feldolgozó alaprendszere
222
A mozgászészlelés neurális alapjai
225-228
Irányszelektív idegsejtek
225-226
Lokális mozgások integrációja
227-228
A szemmozgások szerepe
229
A biológiai mozgás észlelése
230-231
Összefoglalás
231
Kulcsfogalmak
232
Ellenőrző kérdések
232
Ajánlott olvasmányok
232
Ajánlott honlapok
232
Hallás
233-410
8.fejezet: A hallás alapvető folyamatai
235-268
A hang
235-250
A hang és környezete
235-236
A hangok létrejötte
237-240
Alkalmazás: Koncerttermi akusztika
238-240
A hanghullámok jellemzői - hangerő és rezgésszám
241-246
A hangerő
242-243
A rezgésszám
243-246
A hangok típusai
246-250
A fül és a hallórendszer
250-266
A fül felépítése
250-251
A hangingerek kódolása
251-255
Emlékeztető: A fül anatómiája és élettana - A hang útja a fülkagylótól az alaphártya szőrsejtjeiig
252-254
Az alaphártya működésének elméletei
255-259
Frekvenciaelmélet
256
Helyelmélet
256-257
Utazóhullám-elmélet
257-259
A hallóideg
259-264
Spontán aktivitás
260
Frekvenciaszelektivitás
260-264
Arcképcsarnok: Békésy György
262-263
A hallópálya és az agy hallóközpontjai
264-266
Összefoglalás
266-267
Kulcsfogalmak
267
Ellenőrző kérdések
268
Ajánlott olvasmányok
268
Ajánlott honlapok
268
9.fejezet: Egyetlen hang észlelése - a szubjektív hang
269-306
A hangosság észlelése
270-280
A hangosság észlelésének tartománya
271-275
Az abszolút küszöb
271-272
A hangerő közvetlen nagyságbecslése
272-273
A hangossági szintek
273-275
A hangosság kódolása
275-278
A hangosság észlelésének problémái
279-280
Frekvenciaszelektivitás, zajelfedés és kritikus sávok
280-286
A zajelfedés
280-283
A kritikus sávok
283-284
A hallási szűrők
284-286
A frekvenciaszelektivitás eredete - a hallóidegrostok hangolási görbéje
286-289
Alkalmazás/kitekintés: Hogyan működnek az MP3-as fájlok?
288-289
A hangmagasság észlelése
290-302
A hangmagasság skálázása
291
A hangmagasság-észlelés elméletei
291-292
A tiszta hangok hangmagassága
293-294
A komplex hangok hangmagassága
294-295
Alaphang és felharmonikusok
294
A maradványhang
295
A komplex hangok magasságának észlelését magyarázó elméletek
296-302
A mintázatfelismerő modellek
296-297
Az idői modellek
297-298
Kísérleti bizonyítékok a két elmélet mellett
298-300
Moore egyesített elmélete
300-302
Hangszín
302-304
Összefoglalás
304-305
Kulcsfogalmak
305
Ellenőrző kérdések
306
Ajánlott olvasmányok
306
10.fejezet: A hallási objektumok észlelése - hol és mi
307-351
Hanglokalizáció
308-328
A binaurális lokalizáció
309-321
Az interaurális hangerőkülönbség
310-312
Az interaurális időkülönbség
312-316
A binaurális lokalizáció duplexelmélete
316-318
A monaurális lokalizáció
318-321
A binaurális lokalizáció speciális esetei
321-328
A hallási és látási lokalizáció interakciója
321-325
Alkalmazás/kitekintés: Térhatás a moziban és otthon
322-324
Analóg rendszerek
323-324
Digitális rendszerek
324
Elsőbbségi hatás
325-326
Binaurális felfedés
326-328
Hallási mintázatok és objetumok észlelése
328-348
A hallási színtérelemzés
328-331
A hallási láncok
331-333
Arcképcsarnok: Albert Bregman
332
A hallási láncok szekvenciális szerveződése
333-342
Az idő és a frekvencia szerepe a hallási láncok kialakulásában
333-337
Figura-háttér hatás a láncra bomlásban
337-339
Egyéb tényezők szerepe a hallási láncok kialakulásában
339-342
A hallási láncok spektrális szerveződése
342-348
Az idő és a frekvencia szerepe a spektrális szerveződésben
342-344
Egyéb elvek a spektrális szerveződésben
344-348
Összefoglalás
348-350
Kulcsfogalmak
350
Ellenőrző kérdések
350-351
Ajánlott olvasmány
351
Ajánlott honlap
351
11.fejezet: A beszéd észlelése
352-386
A beszédhangok jellemzői
354-364
A beszédhangok képzése
354-357
A beszédhangok csoportosítása
358-362
A magánhangzók
359-360
A mássalhangzók
361-362
A beszédhangok akusztikai jellemzői
363-364
A beszédhangok észlelése
364-380
A beszédhangok észlelésének lépései
364-365
A beszédhangok és a fonémák megfeleltetése
365-368
Beszédkód és beszédmód
368-370
Agyféltekei különbségek a beszédészlelésben
370
A beszédhangok kategoriális észlelése
371-377
A kategoriális észlelés kísérleti vizsgálata
371-373
A kategoriális észlelés újabb eredményei
373-374
A kategoriális észlelés magyarázata
374-375
A percepciós bázis
375-377
Kitekintés: Az anyanyelvi mágnes
376
A fonéma mint elemi perceptuális egység
377-380
A fonémarestaurációs hatás
378-379
A fonémák azonosításának sebessége
379
A magánhangzószekvencia-illúzió
379-380
Kitekintés: Fonémaészlelés gyerekeknél
380
A beszédelemzés elméletei
381-384
A motoros elmélet
381-383
Arcképcsarnok: Alvin Meyer Liberman
382
Megkülönböztető jegyek elmélete - vonásdetekció a beszédészlelésben
383-384
Összefoglalás
384-385
Kulcsfogalmak
385
Ellenőrző kérdések
386
Ajánlott olvasmányok
386
12.fejezet: A zene észlelése
387-410
A zene és a beszéd észlelése
390-391
A ritmus észlelése
391-393
A zenei ritmus észlelése
393-395
A zenei hangmagasság észlelése
395-407
A zenei intervallumok észlelése
395-399
A zenei hangok szimultán szerveződése - az akkord
397-398
A zenei hangok szekvenciális szerveződése - a dallam
398-399
A zene tonális szerveződése
399-407
Kitekintés: Az Európai zene tonális rendszere
400-402
Egyéni különbségek a zene észlelésében - abszolút hallás, relatív hallás és dallamsüketség
407-409
Abszolút és relatív hallás
407-408
Dallamsüketség
408-409
Összefoglalás
409-410
Kulcsfogalmak
410
Ellenőrző kérdések
410
Ajánlott olvasmány
410
Az érzékelés más dimenziói
411-465
13.fejezet: Testérzékelés és fájdalom
413-447
Testérzés
413-429
Bőrérzékelés
413-425
Emlékeztető: A bőr felépítése
415
A bőr receptorai
416-420
Emlékeztető: A bőrből származó ingerület további útja
418-419
Érintés és kultúra
420-421
Érintés és megismerés
421-425
Emlékeztető: Az érintés ontogenezise
422-423
Mozgásérzékelés
425-426
Emlékeztető: Propriocepció
422
Szervérzékelés
426-429
Emlékeztető: A viszcerális afferentáció
427
Fájdalom
429-445
Nocicepció
430-443
Emlékeztető: Nociceptorok
431
A fájdalomingerek továbbítása
431-435
Emlékeztető: Fájdalom és ingerület
432
A fájdalom efferens módosítása
435-436
A fájdalom leírása és kulturális vonatkozásai
436-437
A fájdalom kialakulása, a fájdalmi reakciók
437-440
A tartós és a krónikus fájdalom
440-441
A fájdalom pszichés tényezői
441-443
A nem nociceptív eredetű fájdalom
443-445
Összefoglalás
445-446
Kulcsfogalmak
446
Ellenőrző kérdések
446-447
Ajánlott olvasmányok
447
14.fejezet: Kémiai érzékelés
448-465
Szaglás
448-458
A szagingerek átalakítása
448-451
Szagok és illatok
451-456
Emlékeztető: A szagingerek felvétele
452-453
Emlékeztető: A szagok kódolása
454
Szaglás és viselkedés
456-458
Ízérzékelés
458-463
Az ízlelés mechanizmusa
459
Emlékeztető: Az ízingerek felvétele
459
Ízek
460-461
Az ízek érzékelése
461-462
Ízek és szagok
462
Ízlelés és viselkedés
462-463
Összefoglalás
463-464
Kulcsfogalmak
464
Ellenőrző kérdések
464
Ajánlott olvasmányok
465
Észlelés és cselekvés
467-480
15.fejezet: A világ megértése: modalitások kölcsönhatása és a cselekvés
469-480
Asszociáció és integráció az észlelésben
469-475
Együttjárás és együtthatás
469-473
Modalitásközi facilitáció
469-471
Modalitásközi interakció
471-473
Kitekintés/alkalmazás: Posner és McGurk
472-473
Multiszenzoros integráció
473-474
Integráció és szupramodális beszédpercepció
474-475
Észlelés és cselekvés
475-479
Fizikai környezet - észlelés - tudás
476-478
Észlelés és a cselekvő ember
478-479
Összefoglalás
480
Kulcsfogalmak
480
Ellenőrző kérdések
480
Figyelem, ébrenlét, alvás
481-571
16.fejezet: Figyelem: szelekció, téri figyelem
483-510
A figyelem kutatásának története
484-488
A laboratóriumi kísérletezés és a valóság
488-490
Szelektív figyelem
490-509
Korai vagy késői szelekció
491-496
Szelekciós jelenségek a hallásban
494-495
Szelekciós jelenségek a látásban
495-496
Figyelem és fixáció, implicit és explicit figyelmi váltás
496-502
Emlékeztető: A figyelmi szelekció idegrendszeri mechanizmusai
498-500
Gátlási folyamatok a figyelmi szelekcióban
502-503
Interferencia és figyelmi szelekció
503-505
Szelekció és terhelés
505-506
A téri figyelem kiterjedése
506-505
Összefoglalás
509
Kulcsfogalmak
509
Ellenőrző kérdések
509-510
17.fejezet: Figyelem: információfeldolgozás, teljesítmény
511-552
A figyelem és a tárgyak
511-519
Alkalmazás/áttekintés: Neuropszichológiai vizsgálatok a tárgyakhoz és az objektumokhoz között figyelemről
518-519
Az információfeldolgozás folyamata
520-526
A szakaszelmélet
521-524
Folyamatos feldolgozás
524-526
Automatikus és figyelmi folyamatok, a figyelem megosztása
526-530
A figyelem önkéntelen váltása, orientáció
530-542
Alkalmazás/kitekintés: Orientáció, célinger-detekció és az eseményhez kötött agyi elektromos aktivitás
532-533
Téri figyelem és szemmozgások
536-537
A figyelem sötét oldala
537-541
Figyelmi pislogás
541-542
Fenntartott figyelem és aktiváció
542-550
Vigilancia
542-545
Éberség és teljesítmény
546-550
Összefoglalás
550-551
Kulcsfogalmak
551
Ellenőrző kérdések
551-552
18.Fejezet: Alvás és álom
553-571
Érzékelés és észlelés alvás alatt
555-560
Jelentőségspecifikus ingerfeldolgozás alvásban: képalkotó vizsgálatok
555-556
Az alvás alatti ingerfeldolgozás mélysége: kiváltott válaszok
556-557
Az alvás mint válogatás
557-558
Alkalmazás: Az alvás-EEG pszichológiai alkalmazása
558-559
Mikroébredések az alvásfolyamatban
558-560
Alvás és biológiai órák
560-566
Homokóra-mechanizmus az alvásszabályozásban
560-562
Napszakos alváshajlandóság: a cirkadián ritmus
562-563
Az alvásciklusok és az ultradián ritmus
563-565
Kurrens témák: Napszakos aktivitásmintázatok, baglyok és pacsirták
564-565
A biológiai órák kölcsönhatása és az alvás
566
Alvás, álmok, emlékezés
566-570
Alvás és emlékezeti rögzülés
566-568
Alvás és explicit memóriarögzülés
567
Alvás és implicit memóriarögzülés
567-568
Álmok és emlékezés
568-570
Összefoglalás
570
Kulcsfogalmak
570
Ellenőrző kérdések
570-571
Ajánlott olvasmányok
571
Ajánlott honlapok
571
Glosszárium
573-606
Hivatkozott irodalom
607-628
Névmutató
629-636
Tárgymutató
637-648