Általános pszichológia 1. corvina logo

Szerkesztők: Csépe Valéria; Győri Miklós; Rágó Anett
További szerzők: Bárdos György; Bódizs Róbert; Czigler István; Csépe Valéria; Honbolygó Ferenc; Jakab Zoltán; Kovács Gyula; Kovács Ilona; Radványi András
Cím: Általános pszichológia 1.
Alcím: Észlelés és figyelem
Sorozatcím: Osiris tankönyvek, 1218-9855
Megjelenési adatok: Osiris Kiadó, Budapest, 2007. | ISSN: 1218-9855 | ISBN: 978-963-389-918-2

coverimage Egy új tankönyvsorozat első kötetét tartja kezében az olvasó. Egy olyan tankönyvét, amely az általános pszichológia „Észlelés és figyelem” kurzusának alapvető ismereteit foglalja össze. Általános pszichológiának nevezzük, noha a benne foglalt tudás-területek különböző nevet viselnek. Nem új „Hogyan nevezzelek?” kérdése a pszichológiának az, hogy mi is fejezi ki leginkább mindannak a tudásnak az együttesét, amely az egészséges ember olyan megismerő funkcióival foglalkozik, mint az észlelés, a figyelem, az emlékezés, a tanulás, a nyelvhasználat, a gondolkodás, a tudat, illetve azokat a törvényszerűségeket írja le, amelyek segítségével megérthettük érzelmeink, cselekvésünk motívumai. Az elnevezések mögött felfedezhető a pszichológia egyik történeti jellegzetessége, a szakterületeknek a korszakokra jellemzően változó neve. A pszichológia nagy paradigmaváltásainak, különböző áramlatainak köszönhető, hogy egyre újabb és egyben árnyaltabb, a szakterületet jobban megjelölni kívánó vagy tudó elnevezések jelentek meg. Az általános pszichológiában ilyen a módszertani elkötelezettséget is jelölni kívánó kísérleti pszichológia, a fogalmak rendszerének és a tudományos gondolkodási módnak, vonatkoztatási kereteknek a hetvenes években forradalmian újnak számító aspektusait tükröző kognitív pszichológia, az elmúlt években magának külön helyet követelő, a tudományos megismerés tematikus fókuszát is nevében foglaló affektív pszichológia, illetve az ember biológiai és társas fejlődésmenetének szempontjait előtérbe helyező evolúciós pszichológia. Ma ezek mind együtt alkotnak egy összetartozó egészet, a klasszikus értelemben vett általános pszichológiát. Ezért viseli tankönyvsorozatunk, melynek első kötete az Észlelés és figyelem, ismét az általános pszichológia nevet. Általános pszichológiát mindig is tanultak a leendő pszichológusok. Mindig vegyes érzelmekkel viszonyultak hozzá, jóllehet legkésőbb a szakma gyakorlásakor rá kellett jönniük, hogy ezek az alapismeretek, bár sokszor „szárazak”, alapvetően fontosak. Ma sok olyan tankönyvnek készült vagy tankönyvként használt könyv érhető el magyar nyelven, amelyből a leendő viselkedéselemzők (a bolognai rendszerben pszichológia BA) és pszichológusok (a bolognai rendszerben pszichológia MA), illetve a pszichológia alapkérdései iránt érdeklődők tanulhatnak, tájékozódhatnak. Miért van akkor szükség egy új általános pszichológia tankönyvre? Többek között azért, mert az angolból fordított tankönyvekben található adatok ma már nem elég frissek, illetve ezekben nem szerepelnek a magyar pszichológia nemzetközileg is megmérettetett eredményei. Ezért vállalkozott a szakma több, egyetemeken és kutatóintézetekben dolgozó képviselője arra, hogy tankönyvet írjon az új típusú képzéshez. Észlelés és figyelem könyvünkhöz etalonként az Atkinson és a Sekuler-Blake szolgált. Igyekeztünk az ezekben megismert ismeretközlési attitűdnek megfelelni, azaz megtalálni az egyensúlyt a klasszikus és a modern, a tudományos és az érthető, a fontos és az érdekes között.
Kategóriák: Pszichológia
Tárgyszavak: Hang, Információ, Hallás, Látás, Észlelés, Érzékelés, Figyelem, Cselekvés, Beszéd, Tudat, Valóság
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Címlap
Copyrigt/impresszum
Rövid tartalom
5-6
Tartalom
7-21
Bevezetés
23-25
1.fejezet: Érzékelés, észlelés, környezet
27-60
   Észlelés és valóság
27-28
   Az észleléselméletek története
28-49
      Észleléselméletek 1970 előtt
28-39
         Közvetlen észlelés: Hermann von Helmholtz
28-29
         Tükrözéselmélet: Kardos Lajos
29-31
            Arcképcsarnok: Kardos Lajos
30
         Kontextus és észlelési többlet: Edward Bradford Titchener és William James
31-35
            Arcképcsarnok: William James
33
            Emlékeztető: Hagyományos módszerek az észlelés és a figyelem vizsgálatában
34-35
               Viselkedéses mérések
34-34
                  Reakcióidő
34
                  Pszichofizikai mérések
34
               Klasszikus pszichofiziológiai eljárások
34-35
                  Galvanikus bőrreakció (GBR)
34
                  Elektromiográfia (EMG)
34
                  Elektrokardiográfia (EKG)
35
         Valószínűségi értékelés és percepció: Egon Brunswick
35-37
            Emléketető: Képalkotó eljárások
36-37
               Röntgen (rtg)
36
               Számítógépes tomográfia (CT)
36
               Mágneses rezonanciás képalkotás (MRI)
36
               Funkcionális mágneses rezonanciás képalkotás (fMRI)
37
               Pozitronemissziós tomográfia (PET)
37
         Perceptuális készenlét: Jerome Bruner
38-39
         Az észlelés egészlegessége: az alaklélektan
39
      Észleléselméletek 1970 után
40-49
         Közvetlen észlelés - ökológiai észleléselmélet
40-41
         Közvetett észlelés - konstruktív észleléselméletek
41-42
         Az észlelés következtetéselmélete: Richard L. Gregory
42-44
         Perceptuális ciklus: Ulrich Neisser
44-45
         Az észlelés háromszintű elmélete: David Marr
45-49
            Alkalmazás: EEG és MEG
46-47
               Elektrokardiográfia (EEG)
46
               Magnetoencefalográfia (MEG)
47
   Észlelés és tudat
49-56
      Küszöb alatti észlelés
51-54
         Alkalmazás: Kiváltott potenciál és eseményhez kötött agyi potenciál
52-54
      Vaklátás
55
      Perceptuális elhárítás
55-56
   Hogyan tudhatunk meg még többet az észlelésről?
56-57
   Érzékelés és észlelés: az átalakítás folyamatai
57-58
   Összefoglalás
58-59
   Kulcsfogalmak
60
   Ellenőrző kérdések
60
   Ajánlott olvasmányok
60
2.fejezet: Pszichofizika
61-90
   Elmélet
61-79
      Skálatípusok
61-63
      Abszolút és különbségi küszöbök
63-65
      Érzetfüggvények
65-71
         A Fechner-elv és a Weber-Fechner-féle érzetfüggvények
66-68
         A küszöbök kiküszöbölése: a Stevens-féle érzetfüggvények
68-71
      Szignáldetekció
72-74
      A Thurstone-féle skálázás
75-76
      Többdimenziós skálázás
76-79
   Módszerek
79-87
      A pszichometriai függvények mérésére szolgáló klasszikus módszerek
79-81
         A konstans ingerek módszere
79-80
         A határok módszere
81
         A beigazítási módszer
81
      A klasszikus módszerek fejlődése
81-87
         Szubjektív beszámolón alapuló módszerek, illetve kötelező választás
81-82
         A tévesztések és a pszichometriai függvény határértékei
82-83
         Adaptív eljárások
83-85
         Pszichometriai és pszichofizikai függvények
85-87
   Összefoglalás
87-89
   Kulcsfogalmak
89
   Ellenőrző kérdések
89-90
   Ajánlott olvasmányok
90
   Ajánlott honlapok
90
Látás
91-232
3.fejezet: A látás alapvető folyamatai
93-123
   A fénytől a retináig
93-105
      A fény
93-95
      A szem
95-102
         Emlékeztető: Szemizmok
96
         Szemizmok és szemmozgásirány
96-97
         A szemmozgások dinamikája
97-102
            Alkalmazás/kitekintés: Olvasás és szemmozgás
98-99
               Kihagyott szavak
99
               Regresszív szakkádok
99
            Emlékeztető: A szem felépítése
100-101
               Az ínhártya és a szaruhártya
100
               Az érhártya
100
               A kamrák
100
               Szivárványhártya
101
               Pupilla
101
               Lencse
101
      A retina
102-105
         A fotoreceptorok
103-104
         A retinális kép
104-105
   A retinától a V1-ig
105-121
      Képfeldolgozás: a retinális receptív mezők
105-110
         Emlékeztető: Az idegrendszer elve
106
         Arcképcsarnok: Stephen Kuffler
108
         Emlékeztető: A látópálya felépítése
110-111
            A látópálya ágai
110
            Colliculus superior (CS)
111
            Corpus geniculatum laterale (CGL)
111
      A V1 architektúrája
110-114
         Irányulásszelektivitás
110-114
         A V1 további térképei
114
      Magnocelluláris és parvocelluláris rendszer
114-117
      Látni a fát is és az erdőt is: retinális és agykérgi feldolgozás több téri skálán
117-121
         Alkalmazás: Kockára bontott képek
120
   Összefoglalás
121-122
   Kulcsfogalmak
122
   Ellenőrző kérdések
122-123
   Ajánlott olvasmányok
123
4.Fejezet. Színlátás
124-160
   A színlátás háromszín-elméletének kialakulása
124-126
   Receptorok, színegyezés, színkeverés
126-139
      A színlátás receptorai és a színegyezés
126-129
      Fizikai színkeverés
132-135
      Az átlagtól eltérő színlátás: színtévesztés, illetve tetrakromázia
135-139
   A színek észlelése: az ellenszínelmélet
139-147
      A színek észlelésével kapcsolatos alapvető jelenségek
139-143
         Alkalmazás/áttekintés: A színtévesztés korrekciója
140-141
      Az ellenszínelmélet
143-147
         A kontrasztszínek problémája
145-146
         A részletes ellenszínelmélet
146-147
      Átfogó kritikák
147
   Kromatikus válaszfüggvények és a színlátás idegrendszeri alapjai
147-149
   Színkonstancia és színkontraszt
150-158
      Kurrens témák: A színlátás mint esettanulmány a tudatos élmény kutatásában
156-158
   Összefoglalás
158-159
   Kulcsfogalmak
159
   Ellenőrző kérdések
159-160
   Ajánlott olvasmányok
160
   Ajánlott honlapok
160
5.fejezet: Tárgyak, formák és alakok észlelése
161-188
   Alak- és tárgylátás
161-174
      A tárgy-alakzat és a háttér elkülönítése: perceptuális szegregáció
163-165
         Emlékeztető: Az emlősagy vizuális rendszere
165
      Az alakzatokat alkotó körvonalak integrációja és a Gestalt-elmélet
166-168
         Hogyan játszanak szerepet a Gestalt-törvények a körvonalak integrációjában?
167
         Illuzórikus kontúrok
167-168
      A tárgylátás modelljei
169-171
         Strukturális felismerési modellek
169-171
         Képalapú modellek
171
      Látni tanulni: tanulás az alak- és tárgyészlelésben
171-174
         A környezeti elemek hatása a tárgy felismerésére
173-174
         Kétértelmű képek
174
   Tárgyreprezentáció az agykéregben
174-186
      A ventrális vizuális rendszer
175-177
      V4 - a színlátás agykérgi központja?
177-178
      Inferior temporális kéreg - a tárgylátás központi területe
179-181
         Invarianciák az inferior temporális kéregben
179-180
         Az inferior temporális kéreg oszlopos elrendeződése
180-181
      Az emberi tárgyfeldolgozó rendszer
181-186
         Az emberi agykéreg kategóriaspecifikus területei
182-183
         Az agykérgi reprezentáció elméletei
183-186
            Kurrens témák: Speciálisak-e az arcok?
184
   Összefoglalás
186
   Kulcsfogalmak
186
   Ellenőrző kérdések
186-187
   Ajánlott olvasmányok
187
   Ajánlott honlapok
187-188
6.fejezet: Tér- és mélységészlelés
189-217
   Emlékeztető: A biológiai térészlelés
190
   A távlat kulcsai
191-200
      Monokuláris (egyszemes) jelzőmozzanatok
191-198
         Emlékeztető: A látvány fejlődése
196-198
      Binokuláris (kétszemes) jelzőmozzanatok
198-200
   A megtanult látás - a látvány szabályai
200-207
      Emlékeztető: A látás fejlődése
201
      Nagyságkonstancia
202
      Alak-, hely- és mozgáskonstancia
203-206
         Kurrens témák: A Hold-illúzió
204-205
      Szín- és világosságkonstancia
206-207
   Néháy elemi illúzió - a szabályrendszer kivételei
207-211
   A kétszemes látás
211-214
   A Julesz-féle szereopár
214-217
      Arcképcsarnok: Julesz Béla
215
      Alkalmazás/kitekintés: Sztereopár készítése/a diszparitás mértéke
216
      A sztereopár szemlélésének módszerei
217
   Összefoglalás
218-219
   Kulcsfogalmak
219
   Ellenőrző kérdések
219
   Ajánlott olvasmányok
220
   Ajánlott honlapok
217
7.fejezet: Mozgásészlelés
221-232
   Hogyan keletkezik mozgás?
221-225
      Emlékeztető: Az emlősagy vizuális mozgást feldolgozó alaprendszere
222
   A mozgászészlelés neurális alapjai
225-228
      Irányszelektív idegsejtek
225-226
      Lokális mozgások integrációja
227-228
   A szemmozgások szerepe
229
   A biológiai mozgás észlelése
230-231
   Összefoglalás
231
   Kulcsfogalmak
232
   Ellenőrző kérdések
232
   Ajánlott olvasmányok
232
   Ajánlott honlapok
232
Hallás
233-410
8.fejezet: A hallás alapvető folyamatai
235-268
   A hang
235-250
      A hang és környezete
235-236
      A hangok létrejötte
237-240
         Alkalmazás: Koncerttermi akusztika
238-240
      A hanghullámok jellemzői - hangerő és rezgésszám
241-246
         A hangerő
242-243
         A rezgésszám
243-246
      A hangok típusai
246-250
   A fül és a hallórendszer
250-266
      A fül felépítése
250-251
      A hangingerek kódolása
251-255
         Emlékeztető: A fül anatómiája és élettana - A hang útja a fülkagylótól az alaphártya szőrsejtjeiig
252-254
      Az alaphártya működésének elméletei
255-259
         Frekvenciaelmélet
256
         Helyelmélet
256-257
         Utazóhullám-elmélet
257-259
      A hallóideg
259-264
         Spontán aktivitás
260
         Frekvenciaszelektivitás
260-264
            Arcképcsarnok: Békésy György
262-263
      A hallópálya és az agy hallóközpontjai
264-266
   Összefoglalás
266-267
   Kulcsfogalmak
267
   Ellenőrző kérdések
268
   Ajánlott olvasmányok
268
   Ajánlott honlapok
268
9.fejezet: Egyetlen hang észlelése - a szubjektív hang
269-306
   A hangosság észlelése
270-280
      A hangosság észlelésének tartománya
271-275
         Az abszolút küszöb
271-272
         A hangerő közvetlen nagyságbecslése
272-273
         A hangossági szintek
273-275
      A hangosság kódolása
275-278
      A hangosság észlelésének problémái
279-280
   Frekvenciaszelektivitás, zajelfedés és kritikus sávok
280-286
      A zajelfedés
280-283
      A kritikus sávok
283-284
      A hallási szűrők
284-286
   A frekvenciaszelektivitás eredete - a hallóidegrostok hangolási görbéje
286-289
      Alkalmazás/kitekintés: Hogyan működnek az MP3-as fájlok?
288-289
   A hangmagasság észlelése
290-302
      A hangmagasság skálázása
291
      A hangmagasság-észlelés elméletei
291-292
      A tiszta hangok hangmagassága
293-294
      A komplex hangok hangmagassága
294-295
         Alaphang és felharmonikusok
294
         A maradványhang
295
      A komplex hangok magasságának észlelését magyarázó elméletek
296-302
         A mintázatfelismerő modellek
296-297
         Az idői modellek
297-298
         Kísérleti bizonyítékok a két elmélet mellett
298-300
         Moore egyesített elmélete
300-302
   Hangszín
302-304
   Összefoglalás
304-305
   Kulcsfogalmak
305
   Ellenőrző kérdések
306
   Ajánlott olvasmányok
306
10.fejezet: A hallási objektumok észlelése - hol és mi
307-351
   Hanglokalizáció
308-328
      A binaurális lokalizáció
309-321
         Az interaurális hangerőkülönbség
310-312
         Az interaurális időkülönbség
312-316
         A binaurális lokalizáció duplexelmélete
316-318
         A monaurális lokalizáció
318-321
      A binaurális lokalizáció speciális esetei
321-328
         A hallási és látási lokalizáció interakciója
321-325
            Alkalmazás/kitekintés: Térhatás a moziban és otthon
322-324
               Analóg rendszerek
323-324
               Digitális rendszerek
324
         Elsőbbségi hatás
325-326
         Binaurális felfedés
326-328
   Hallási mintázatok és objetumok észlelése
328-348
      A hallási színtérelemzés
328-331
      A hallási láncok
331-333
         Arcképcsarnok: Albert Bregman
332
      A hallási láncok szekvenciális szerveződése
333-342
         Az idő és a frekvencia szerepe a hallási láncok kialakulásában
333-337
         Figura-háttér hatás a láncra bomlásban
337-339
         Egyéb tényezők szerepe a hallási láncok kialakulásában
339-342
      A hallási láncok spektrális szerveződése
342-348
         Az idő és a frekvencia szerepe a spektrális szerveződésben
342-344
         Egyéb elvek a spektrális szerveződésben
344-348
   Összefoglalás
348-350
   Kulcsfogalmak
350
   Ellenőrző kérdések
350-351
   Ajánlott olvasmány
351
   Ajánlott honlap
351
11.fejezet: A beszéd észlelése
352-386
   A beszédhangok jellemzői
354-364
      A beszédhangok képzése
354-357
      A beszédhangok csoportosítása
358-362
         A magánhangzók
359-360
         A mássalhangzók
361-362
      A beszédhangok akusztikai jellemzői
363-364
   A beszédhangok észlelése
364-380
      A beszédhangok észlelésének lépései
364-365
      A beszédhangok és a fonémák megfeleltetése
365-368
      Beszédkód és beszédmód
368-370
      Agyféltekei különbségek a beszédészlelésben
370
      A beszédhangok kategoriális észlelése
371-377
         A kategoriális észlelés kísérleti vizsgálata
371-373
         A kategoriális észlelés újabb eredményei
373-374
         A kategoriális észlelés magyarázata
374-375
         A percepciós bázis
375-377
            Kitekintés: Az anyanyelvi mágnes
376
      A fonéma mint elemi perceptuális egység
377-380
         A fonémarestaurációs hatás
378-379
         A fonémák azonosításának sebessége
379
         A magánhangzószekvencia-illúzió
379-380
            Kitekintés: Fonémaészlelés gyerekeknél
380
   A beszédelemzés elméletei
381-384
      A motoros elmélet
381-383
         Arcképcsarnok: Alvin Meyer Liberman
382
      Megkülönböztető jegyek elmélete - vonásdetekció a beszédészlelésben
383-384
   Összefoglalás
384-385
   Kulcsfogalmak
385
   Ellenőrző kérdések
386
   Ajánlott olvasmányok
386
12.fejezet: A zene észlelése
387-410
   A zene és a beszéd észlelése
390-391
   A ritmus észlelése
391-393
   A zenei ritmus észlelése
393-395
   A zenei hangmagasság észlelése
395-407
      A zenei intervallumok észlelése
395-399
         A zenei hangok szimultán szerveződése - az akkord
397-398
         A zenei hangok szekvenciális szerveződése - a dallam
398-399
      A zene tonális szerveződése
399-407
         Kitekintés: Az Európai zene tonális rendszere
400-402
   Egyéni különbségek a zene észlelésében - abszolút hallás, relatív hallás és dallamsüketség
407-409
      Abszolút és relatív hallás
407-408
      Dallamsüketség
408-409
   Összefoglalás
409-410
   Kulcsfogalmak
410
   Ellenőrző kérdések
410
   Ajánlott olvasmány
410
Az érzékelés más dimenziói
411-465
13.fejezet: Testérzékelés és fájdalom
413-447
   Testérzés
413-429
      Bőrérzékelés
413-425
         Emlékeztető: A bőr felépítése
415
         A bőr receptorai
416-420
            Emlékeztető: A bőrből származó ingerület további útja
418-419
         Érintés és kultúra
420-421
         Érintés és megismerés
421-425
            Emlékeztető: Az érintés ontogenezise
422-423
      Mozgásérzékelés
425-426
         Emlékeztető: Propriocepció
422
      Szervérzékelés
426-429
         Emlékeztető: A viszcerális afferentáció
427
   Fájdalom
429-445
      Nocicepció
430-443
         Emlékeztető: Nociceptorok
431
         A fájdalomingerek továbbítása
431-435
            Emlékeztető: Fájdalom és ingerület
432
         A fájdalom efferens módosítása
435-436
         A fájdalom leírása és kulturális vonatkozásai
436-437
         A fájdalom kialakulása, a fájdalmi reakciók
437-440
         A tartós és a krónikus fájdalom
440-441
         A fájdalom pszichés tényezői
441-443
      A nem nociceptív eredetű fájdalom
443-445
   Összefoglalás
445-446
   Kulcsfogalmak
446
   Ellenőrző kérdések
446-447
   Ajánlott olvasmányok
447
14.fejezet: Kémiai érzékelés
448-465
   Szaglás
448-458
      A szagingerek átalakítása
448-451
      Szagok és illatok
451-456
         Emlékeztető: A szagingerek felvétele
452-453
         Emlékeztető: A szagok kódolása
454
      Szaglás és viselkedés
456-458
   Ízérzékelés
458-463
      Az ízlelés mechanizmusa
459
         Emlékeztető: Az ízingerek felvétele
459
      Ízek
460-461
      Az ízek érzékelése
461-462
      Ízek és szagok
462
      Ízlelés és viselkedés
462-463
   Összefoglalás
463-464
   Kulcsfogalmak
464
   Ellenőrző kérdések
464
   Ajánlott olvasmányok
465
Észlelés és cselekvés
467-480
15.fejezet: A világ megértése: modalitások kölcsönhatása és a cselekvés
469-480
   Asszociáció és integráció az észlelésben
469-475
      Együttjárás és együtthatás
469-473
         Modalitásközi facilitáció
469-471
         Modalitásközi interakció
471-473
            Kitekintés/alkalmazás: Posner és McGurk
472-473
      Multiszenzoros integráció
473-474
      Integráció és szupramodális beszédpercepció
474-475
   Észlelés és cselekvés
475-479
      Fizikai környezet - észlelés - tudás
476-478
      Észlelés és a cselekvő ember
478-479
   Összefoglalás
480
   Kulcsfogalmak
480
   Ellenőrző kérdések
480
Figyelem, ébrenlét, alvás
481-571
16.fejezet: Figyelem: szelekció, téri figyelem
483-510
   A figyelem kutatásának története
484-488
   A laboratóriumi kísérletezés és a valóság
488-490
   Szelektív figyelem
490-509
      Korai vagy késői szelekció
491-496
         Szelekciós jelenségek a hallásban
494-495
         Szelekciós jelenségek a látásban
495-496
      Figyelem és fixáció, implicit és explicit figyelmi váltás
496-502
         Emlékeztető: A figyelmi szelekció idegrendszeri mechanizmusai
498-500
      Gátlási folyamatok a figyelmi szelekcióban
502-503
      Interferencia és figyelmi szelekció
503-505
      Szelekció és terhelés
505-506
      A téri figyelem kiterjedése
506-505
   Összefoglalás
509
   Kulcsfogalmak
509
   Ellenőrző kérdések
509-510
17.fejezet: Figyelem: információfeldolgozás, teljesítmény
511-552
   A figyelem és a tárgyak
511-519
      Alkalmazás/áttekintés: Neuropszichológiai vizsgálatok a tárgyakhoz és az objektumokhoz között figyelemről
518-519
   Az információfeldolgozás folyamata
520-526
      A szakaszelmélet
521-524
      Folyamatos feldolgozás
524-526
   Automatikus és figyelmi folyamatok, a figyelem megosztása
526-530
   A figyelem önkéntelen váltása, orientáció
530-542
      Alkalmazás/kitekintés: Orientáció, célinger-detekció és az eseményhez kötött agyi elektromos aktivitás
532-533
      Téri figyelem és szemmozgások
536-537
      A figyelem sötét oldala
537-541
      Figyelmi pislogás
541-542
   Fenntartott figyelem és aktiváció
542-550
      Vigilancia
542-545
      Éberség és teljesítmény
546-550
   Összefoglalás
550-551
   Kulcsfogalmak
551
   Ellenőrző kérdések
551-552
18.Fejezet: Alvás és álom
553-571
   Érzékelés és észlelés alvás alatt
555-560
      Jelentőségspecifikus ingerfeldolgozás alvásban: képalkotó vizsgálatok
555-556
      Az alvás alatti ingerfeldolgozás mélysége: kiváltott válaszok
556-557
      Az alvás mint válogatás
557-558
         Alkalmazás: Az alvás-EEG pszichológiai alkalmazása
558-559
      Mikroébredések az alvásfolyamatban
558-560
   Alvás és biológiai órák
560-566
      Homokóra-mechanizmus az alvásszabályozásban
560-562
      Napszakos alváshajlandóság: a cirkadián ritmus
562-563
      Az alvásciklusok és az ultradián ritmus
563-565
         Kurrens témák: Napszakos aktivitásmintázatok, baglyok és pacsirták
564-565
      A biológiai órák kölcsönhatása és az alvás
566
   Alvás, álmok, emlékezés
566-570
      Alvás és emlékezeti rögzülés
566-568
         Alvás és explicit memóriarögzülés
567
         Alvás és implicit memóriarögzülés
567-568
      Álmok és emlékezés
568-570
   Összefoglalás
570
   Kulcsfogalmak
570
   Ellenőrző kérdések
570-571
   Ajánlott olvasmányok
571
   Ajánlott honlapok
571
Glosszárium
573-606
Hivatkozott irodalom
607-628
Névmutató
629-636
Tárgymutató
637-648