Általános pszichológia 1.
Szerkesztők: Csépe Valéria; Győri Miklós; Rágó AnettTovábbi szerzők: Bárdos György; Bódizs Róbert; Czigler István; Csépe Valéria; Honbolygó Ferenc; Jakab Zoltán; Kovács Gyula; Kovács Ilona; Radványi András
Cím: Általános pszichológia 1.
Alcím: Észlelés és figyelem
Sorozatcím: Osiris tankönyvek, 1218-9855
Megjelenési adatok: Osiris Kiadó, Budapest, 2007. | ISSN: 1218-9855 | ISBN: 978-963-389-918-2
Egy új tankönyvsorozat első kötetét tartja kezében az olvasó. Egy olyan tankönyvét, amely az általános pszichológia „Észlelés és figyelem” kurzusának alapvető ismereteit foglalja össze. Általános pszichológiának nevezzük, noha a benne foglalt tudás-területek különböző nevet viselnek. Nem új „Hogyan nevezzelek?” kérdése a pszichológiának az, hogy mi is fejezi ki leginkább mindannak a tudásnak az együttesét, amely az egészséges ember olyan megismerő funkcióival foglalkozik, mint az észlelés, a figyelem, az emlékezés, a tanulás, a nyelvhasználat, a gondolkodás, a tudat, illetve azokat a törvényszerűségeket írja le, amelyek segítségével megérthettük érzelmeink, cselekvésünk motívumai. Az elnevezések mögött felfedezhető a pszichológia egyik történeti jellegzetessége, a szakterületeknek a korszakokra jellemzően változó neve. A pszichológia nagy paradigmaváltásainak, különböző áramlatainak köszönhető, hogy egyre újabb és egyben árnyaltabb, a szakterületet jobban megjelölni kívánó vagy tudó elnevezések jelentek meg. Az általános pszichológiában ilyen a módszertani elkötelezettséget is jelölni kívánó kísérleti pszichológia, a fogalmak rendszerének és a tudományos gondolkodási módnak, vonatkoztatási kereteknek a hetvenes években forradalmian újnak számító aspektusait tükröző kognitív pszichológia, az elmúlt években magának külön helyet követelő, a tudományos megismerés tematikus fókuszát is nevében foglaló affektív pszichológia, illetve az ember biológiai és társas fejlődésmenetének szempontjait előtérbe helyező evolúciós pszichológia. Ma ezek mind együtt alkotnak egy összetartozó egészet, a klasszikus értelemben vett általános pszichológiát. Ezért viseli tankönyvsorozatunk, melynek első kötete az Észlelés és figyelem, ismét az általános pszichológia nevet. Általános pszichológiát mindig is tanultak a leendő pszichológusok. Mindig vegyes érzelmekkel viszonyultak hozzá, jóllehet legkésőbb a szakma gyakorlásakor rá kellett jönniük, hogy ezek az alapismeretek, bár sokszor „szárazak”, alapvetően fontosak. Ma sok olyan tankönyvnek készült vagy tankönyvként használt könyv érhető el magyar nyelven, amelyből a leendő viselkedéselemzők (a bolognai rendszerben pszichológia BA) és pszichológusok (a bolognai rendszerben pszichológia MA), illetve a pszichológia alapkérdései iránt érdeklődők tanulhatnak, tájékozódhatnak. Miért van akkor szükség egy új általános pszichológia tankönyvre? Többek között azért, mert az angolból fordított tankönyvekben található adatok ma már nem elég frissek, illetve ezekben nem szerepelnek a magyar pszichológia nemzetközileg is megmérettetett eredményei. Ezért vállalkozott a szakma több, egyetemeken és kutatóintézetekben dolgozó képviselője arra, hogy tankönyvet írjon az új típusú képzéshez. Észlelés és figyelem könyvünkhöz etalonként az Atkinson és a Sekuler-Blake szolgált. Igyekeztünk az ezekben megismert ismeretközlési attitűdnek megfelelni, azaz megtalálni az egyensúlyt a klasszikus és a modern, a tudományos és az érthető, a fontos és az érdekes között.
Kategóriák: Pszichológia
Tárgyszavak: Hang, Információ, Hallás, Látás, Észlelés, Érzékelés, Figyelem, Cselekvés, Beszéd, Tudat, Valóság
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Hang, Információ, Hallás, Látás, Észlelés, Érzékelés, Figyelem, Cselekvés, Beszéd, Tudat, Valóság
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
A sorozat kötetei
- Általános pszichológia 1. (első kötet)(ez a kötet)
- Általános pszichológia 2.
- Általános pszichológia 3.
Tartalomjegyzék
Címlap
Copyrigt/impresszum
Rövid tartalom
5-6
Tartalom
7-21
Bevezetés
23-25
1.fejezet: Érzékelés, észlelés, környezet
27-60
Észlelés és valóság
27-28
Az észleléselméletek története
28-49
Észleléselméletek 1970 előtt
28-39
Közvetlen észlelés: Hermann von Helmholtz
28-29
Tükrözéselmélet: Kardos Lajos
29-31
Arcképcsarnok: Kardos Lajos
30
Kontextus és észlelési többlet: Edward Bradford Titchener és William James
31-35
Arcképcsarnok: William James
33
Emlékeztető: Hagyományos módszerek az észlelés és a figyelem vizsgálatában
34-35
Viselkedéses mérések
34-34
Reakcióidő
34
Pszichofizikai mérések
34
Klasszikus pszichofiziológiai eljárások
34-35
Galvanikus bőrreakció (GBR)
34
Elektromiográfia (EMG)
34
Elektrokardiográfia (EKG)
35
Valószínűségi értékelés és percepció: Egon Brunswick
35-37
Emléketető: Képalkotó eljárások
36-37
Röntgen (rtg)
36
Számítógépes tomográfia (CT)
36
Mágneses rezonanciás képalkotás (MRI)
36
Funkcionális mágneses rezonanciás képalkotás (fMRI)
37
Pozitronemissziós tomográfia (PET)
37
Perceptuális készenlét: Jerome Bruner
38-39
Az észlelés egészlegessége: az alaklélektan
39
Észleléselméletek 1970 után
40-49
Közvetlen észlelés - ökológiai észleléselmélet
40-41
Közvetett észlelés - konstruktív észleléselméletek
41-42
Az észlelés következtetéselmélete: Richard L. Gregory
42-44
Perceptuális ciklus: Ulrich Neisser
44-45
Az észlelés háromszintű elmélete: David Marr
45-49
Alkalmazás: EEG és MEG
46-47
Elektrokardiográfia (EEG)
46
Magnetoencefalográfia (MEG)
47
Észlelés és tudat
49-56
Küszöb alatti észlelés
51-54
Alkalmazás: Kiváltott potenciál és eseményhez kötött agyi potenciál
52-54
Vaklátás
55
Perceptuális elhárítás
55-56
Hogyan tudhatunk meg még többet az észlelésről?
56-57
Érzékelés és észlelés: az átalakítás folyamatai
57-58
Összefoglalás
58-59
Kulcsfogalmak
60
Ellenőrző kérdések
60
Ajánlott olvasmányok
60
2.fejezet: Pszichofizika
61-90
Elmélet
61-79
Skálatípusok
61-63
Abszolút és különbségi küszöbök
63-65
Érzetfüggvények
65-71
A Fechner-elv és a Weber-Fechner-féle érzetfüggvények
66-68
A küszöbök kiküszöbölése: a Stevens-féle érzetfüggvények
68-71
Szignáldetekció
72-74
A Thurstone-féle skálázás
75-76
Többdimenziós skálázás
76-79
Módszerek
79-87
A pszichometriai függvények mérésére szolgáló klasszikus módszerek
79-81
A konstans ingerek módszere
79-80
A határok módszere
81
A beigazítási módszer
81
A klasszikus módszerek fejlődése
81-87
Szubjektív beszámolón alapuló módszerek, illetve kötelező választás
81-82
A tévesztések és a pszichometriai függvény határértékei
82-83
Adaptív eljárások
83-85
Pszichometriai és pszichofizikai függvények
85-87
Összefoglalás
87-89
Kulcsfogalmak
89
Ellenőrző kérdések
89-90
Ajánlott olvasmányok
90
Ajánlott honlapok
90
Látás
91-232
3.fejezet: A látás alapvető folyamatai
93-123
A fénytől a retináig
93-105
A fény
93-95
A szem
95-102
Emlékeztető: Szemizmok
96
Szemizmok és szemmozgásirány
96-97
A szemmozgások dinamikája
97-102
Alkalmazás/kitekintés: Olvasás és szemmozgás
98-99
Kihagyott szavak
99
Regresszív szakkádok
99
Emlékeztető: A szem felépítése
100-101
Az ínhártya és a szaruhártya
100
Az érhártya
100
A kamrák
100
Szivárványhártya
101
Pupilla
101
Lencse
101
A retina
102-105
A fotoreceptorok
103-104
A retinális kép
104-105
A retinától a V1-ig
105-121
Képfeldolgozás: a retinális receptív mezők
105-110
Emlékeztető: Az idegrendszer elve
106
Arcképcsarnok: Stephen Kuffler
108
Emlékeztető: A látópálya felépítése
110-111
A látópálya ágai
110
Colliculus superior (CS)
111
Corpus geniculatum laterale (CGL)
111
A V1 architektúrája
110-114
Irányulásszelektivitás
110-114
A V1 további térképei
114
Magnocelluláris és parvocelluláris rendszer
114-117
Látni a fát is és az erdőt is: retinális és agykérgi feldolgozás több téri skálán
117-121
Alkalmazás: Kockára bontott képek
120
Összefoglalás
121-122
Kulcsfogalmak
122
Ellenőrző kérdések
122-123
Ajánlott olvasmányok
123
4.Fejezet. Színlátás
124-160
A színlátás háromszín-elméletének kialakulása
124-126
Receptorok, színegyezés, színkeverés
126-139
A színlátás receptorai és a színegyezés
126-129
Fizikai színkeverés
132-135
Az átlagtól eltérő színlátás: színtévesztés, illetve tetrakromázia
135-139
A színek észlelése: az ellenszínelmélet
139-147
A színek észlelésével kapcsolatos alapvető jelenségek
139-143
Alkalmazás/áttekintés: A színtévesztés korrekciója
140-141
Az ellenszínelmélet
143-147
A kontrasztszínek problémája
145-146
A részletes ellenszínelmélet
146-147
Átfogó kritikák
147
Kromatikus válaszfüggvények és a színlátás idegrendszeri alapjai
147-149
Színkonstancia és színkontraszt
150-158
Kurrens témák: A színlátás mint esettanulmány a tudatos élmény kutatásában
156-158
Összefoglalás
158-159
Kulcsfogalmak
159
Ellenőrző kérdések
159-160
Ajánlott olvasmányok
160
Ajánlott honlapok
160
5.fejezet: Tárgyak, formák és alakok észlelése
161-188
Alak- és tárgylátás
161-174
A tárgy-alakzat és a háttér elkülönítése: perceptuális szegregáció
163-165
Emlékeztető: Az emlősagy vizuális rendszere
165
Az alakzatokat alkotó körvonalak integrációja és a Gestalt-elmélet
166-168
Hogyan játszanak szerepet a Gestalt-törvények a körvonalak integrációjában?
167
Illuzórikus kontúrok
167-168
A tárgylátás modelljei
169-171
Strukturális felismerési modellek
169-171
Képalapú modellek
171
Látni tanulni: tanulás az alak- és tárgyészlelésben
171-174
A környezeti elemek hatása a tárgy felismerésére
173-174
Kétértelmű képek
174
Tárgyreprezentáció az agykéregben
174-186
A ventrális vizuális rendszer
175-177
V4 - a színlátás agykérgi központja?
177-178
Inferior temporális kéreg - a tárgylátás központi területe
179-181
Invarianciák az inferior temporális kéregben
179-180
Az inferior temporális kéreg oszlopos elrendeződése
180-181
Az emberi tárgyfeldolgozó rendszer
181-186
Az emberi agykéreg kategóriaspecifikus területei
182-183
Az agykérgi reprezentáció elméletei
183-186
Kurrens témák: Speciálisak-e az arcok?
184
Összefoglalás
186
Kulcsfogalmak
186
Ellenőrző kérdések
186-187
Ajánlott olvasmányok
187
Ajánlott honlapok
187-188
6.fejezet: Tér- és mélységészlelés
189-217
Emlékeztető: A biológiai térészlelés
190
A távlat kulcsai
191-200
Monokuláris (egyszemes) jelzőmozzanatok
191-198
Emlékeztető: A látvány fejlődése
196-198
Binokuláris (kétszemes) jelzőmozzanatok
198-200
A megtanult látás - a látvány szabályai
200-207
Emlékeztető: A látás fejlődése
201
Nagyságkonstancia
202
Alak-, hely- és mozgáskonstancia
203-206
Kurrens témák: A Hold-illúzió
204-205
Szín- és világosságkonstancia
206-207
Néháy elemi illúzió - a szabályrendszer kivételei
207-211
A kétszemes látás
211-214
A Julesz-féle szereopár
214-217
Arcképcsarnok: Julesz Béla
215
Alkalmazás/kitekintés: Sztereopár készítése/a diszparitás mértéke
216
A sztereopár szemlélésének módszerei
217
Összefoglalás
218-219
Kulcsfogalmak
219
Ellenőrző kérdések
219
Ajánlott olvasmányok
220
Ajánlott honlapok
217
7.fejezet: Mozgásészlelés
221-232
Hogyan keletkezik mozgás?
221-225
Emlékeztető: Az emlősagy vizuális mozgást feldolgozó alaprendszere
222
A mozgászészlelés neurális alapjai
225-228
Irányszelektív idegsejtek
225-226
Lokális mozgások integrációja
227-228
A szemmozgások szerepe
229
A biológiai mozgás észlelése
230-231
Összefoglalás
231
Kulcsfogalmak
232
Ellenőrző kérdések
232
Ajánlott olvasmányok
232
Ajánlott honlapok
232
Hallás
233-410
8.fejezet: A hallás alapvető folyamatai
235-268
A hang
235-250
A hang és környezete
235-236
A hangok létrejötte
237-240
Alkalmazás: Koncerttermi akusztika
238-240
A hanghullámok jellemzői - hangerő és rezgésszám
241-246
A hangerő
242-243
A rezgésszám
243-246
A hangok típusai
246-250
A fül és a hallórendszer
250-266
A fül felépítése
250-251
A hangingerek kódolása
251-255
Emlékeztető: A fül anatómiája és élettana - A hang útja a fülkagylótól az alaphártya szőrsejtjeiig
252-254
Az alaphártya működésének elméletei
255-259
Frekvenciaelmélet
256
Helyelmélet
256-257
Utazóhullám-elmélet
257-259
A hallóideg
259-264
Spontán aktivitás
260
Frekvenciaszelektivitás
260-264
Arcképcsarnok: Békésy György
262-263
A hallópálya és az agy hallóközpontjai
264-266
Összefoglalás
266-267
Kulcsfogalmak
267
Ellenőrző kérdések
268
Ajánlott olvasmányok
268
Ajánlott honlapok
268
9.fejezet: Egyetlen hang észlelése - a szubjektív hang
269-306
A hangosság észlelése
270-280
A hangosság észlelésének tartománya
271-275
Az abszolút küszöb
271-272
A hangerő közvetlen nagyságbecslése
272-273
A hangossági szintek
273-275
A hangosság kódolása
275-278
A hangosság észlelésének problémái
279-280
Frekvenciaszelektivitás, zajelfedés és kritikus sávok
280-286
A zajelfedés
280-283
A kritikus sávok
283-284
A hallási szűrők
284-286
A frekvenciaszelektivitás eredete - a hallóidegrostok hangolási görbéje
286-289
Alkalmazás/kitekintés: Hogyan működnek az MP3-as fájlok?
288-289
A hangmagasság észlelése
290-302
A hangmagasság skálázása
291
A hangmagasság-észlelés elméletei
291-292
A tiszta hangok hangmagassága
293-294
A komplex hangok hangmagassága
294-295
Alaphang és felharmonikusok
294
A maradványhang
295
A komplex hangok magasságának észlelését magyarázó elméletek
296-302
A mintázatfelismerő modellek
296-297
Az idői modellek
297-298
Kísérleti bizonyítékok a két elmélet mellett
298-300
Moore egyesített elmélete
300-302
Hangszín
302-304
Összefoglalás
304-305
Kulcsfogalmak
305
Ellenőrző kérdések
306
Ajánlott olvasmányok
306
10.fejezet: A hallási objektumok észlelése - hol és mi
307-351
Hanglokalizáció
308-328
A binaurális lokalizáció
309-321
Az interaurális hangerőkülönbség
310-312
Az interaurális időkülönbség
312-316
A binaurális lokalizáció duplexelmélete
316-318
A monaurális lokalizáció
318-321
A binaurális lokalizáció speciális esetei
321-328
A hallási és látási lokalizáció interakciója
321-325
Alkalmazás/kitekintés: Térhatás a moziban és otthon
322-324
Analóg rendszerek
323-324
Digitális rendszerek
324
Elsőbbségi hatás
325-326
Binaurális felfedés
326-328
Hallási mintázatok és objetumok észlelése
328-348
A hallási színtérelemzés
328-331
A hallási láncok
331-333
Arcképcsarnok: Albert Bregman
332
A hallási láncok szekvenciális szerveződése
333-342
Az idő és a frekvencia szerepe a hallási láncok kialakulásában
333-337
Figura-háttér hatás a láncra bomlásban
337-339
Egyéb tényezők szerepe a hallási láncok kialakulásában
339-342
A hallási láncok spektrális szerveződése
342-348
Az idő és a frekvencia szerepe a spektrális szerveződésben
342-344
Egyéb elvek a spektrális szerveződésben
344-348
Összefoglalás
348-350
Kulcsfogalmak
350
Ellenőrző kérdések
350-351
Ajánlott olvasmány
351
Ajánlott honlap
351
11.fejezet: A beszéd észlelése
352-386
A beszédhangok jellemzői
354-364
A beszédhangok képzése
354-357
A beszédhangok csoportosítása
358-362
A magánhangzók
359-360
A mássalhangzók
361-362
A beszédhangok akusztikai jellemzői
363-364
A beszédhangok észlelése
364-380
A beszédhangok észlelésének lépései
364-365
A beszédhangok és a fonémák megfeleltetése
365-368
Beszédkód és beszédmód
368-370
Agyféltekei különbségek a beszédészlelésben
370
A beszédhangok kategoriális észlelése
371-377
A kategoriális észlelés kísérleti vizsgálata
371-373
A kategoriális észlelés újabb eredményei
373-374
A kategoriális észlelés magyarázata
374-375
A percepciós bázis
375-377
Kitekintés: Az anyanyelvi mágnes
376
A fonéma mint elemi perceptuális egység
377-380
A fonémarestaurációs hatás
378-379
A fonémák azonosításának sebessége
379
A magánhangzószekvencia-illúzió
379-380
Kitekintés: Fonémaészlelés gyerekeknél
380
A beszédelemzés elméletei
381-384
A motoros elmélet
381-383
Arcképcsarnok: Alvin Meyer Liberman
382
Megkülönböztető jegyek elmélete - vonásdetekció a beszédészlelésben
383-384
Összefoglalás
384-385
Kulcsfogalmak
385
Ellenőrző kérdések
386
Ajánlott olvasmányok
386
12.fejezet: A zene észlelése
387-410
A zene és a beszéd észlelése
390-391
A ritmus észlelése
391-393
A zenei ritmus észlelése
393-395
A zenei hangmagasság észlelése
395-407
A zenei intervallumok észlelése
395-399
A zenei hangok szimultán szerveződése - az akkord
397-398
A zenei hangok szekvenciális szerveződése - a dallam
398-399
A zene tonális szerveződése
399-407
Kitekintés: Az Európai zene tonális rendszere
400-402
Egyéni különbségek a zene észlelésében - abszolút hallás, relatív hallás és dallamsüketség
407-409
Abszolút és relatív hallás
407-408
Dallamsüketség
408-409
Összefoglalás
409-410
Kulcsfogalmak
410
Ellenőrző kérdések
410
Ajánlott olvasmány
410
Az érzékelés más dimenziói
411-465
13.fejezet: Testérzékelés és fájdalom
413-447
Testérzés
413-429
Bőrérzékelés
413-425
Emlékeztető: A bőr felépítése
415
A bőr receptorai
416-420
Emlékeztető: A bőrből származó ingerület további útja
418-419
Érintés és kultúra
420-421
Érintés és megismerés
421-425
Emlékeztető: Az érintés ontogenezise
422-423
Mozgásérzékelés
425-426
Emlékeztető: Propriocepció
422
Szervérzékelés
426-429
Emlékeztető: A viszcerális afferentáció
427
Fájdalom
429-445
Nocicepció
430-443
Emlékeztető: Nociceptorok
431
A fájdalomingerek továbbítása
431-435
Emlékeztető: Fájdalom és ingerület
432
A fájdalom efferens módosítása
435-436
A fájdalom leírása és kulturális vonatkozásai
436-437
A fájdalom kialakulása, a fájdalmi reakciók
437-440
A tartós és a krónikus fájdalom
440-441
A fájdalom pszichés tényezői
441-443
A nem nociceptív eredetű fájdalom
443-445
Összefoglalás
445-446
Kulcsfogalmak
446
Ellenőrző kérdések
446-447
Ajánlott olvasmányok
447
14.fejezet: Kémiai érzékelés
448-465
Szaglás
448-458
A szagingerek átalakítása
448-451
Szagok és illatok
451-456
Emlékeztető: A szagingerek felvétele
452-453
Emlékeztető: A szagok kódolása
454
Szaglás és viselkedés
456-458
Ízérzékelés
458-463
Az ízlelés mechanizmusa
459
Emlékeztető: Az ízingerek felvétele
459
Ízek
460-461
Az ízek érzékelése
461-462
Ízek és szagok
462
Ízlelés és viselkedés
462-463
Összefoglalás
463-464
Kulcsfogalmak
464
Ellenőrző kérdések
464
Ajánlott olvasmányok
465
Észlelés és cselekvés
467-480
15.fejezet: A világ megértése: modalitások kölcsönhatása és a cselekvés
469-480
Asszociáció és integráció az észlelésben
469-475
Együttjárás és együtthatás
469-473
Modalitásközi facilitáció
469-471
Modalitásközi interakció
471-473
Kitekintés/alkalmazás: Posner és McGurk
472-473
Multiszenzoros integráció
473-474
Integráció és szupramodális beszédpercepció
474-475
Észlelés és cselekvés
475-479
Fizikai környezet - észlelés - tudás
476-478
Észlelés és a cselekvő ember
478-479
Összefoglalás
480
Kulcsfogalmak
480
Ellenőrző kérdések
480
Figyelem, ébrenlét, alvás
481-571
16.fejezet: Figyelem: szelekció, téri figyelem
483-510
A figyelem kutatásának története
484-488
A laboratóriumi kísérletezés és a valóság
488-490
Szelektív figyelem
490-509
Korai vagy késői szelekció
491-496
Szelekciós jelenségek a hallásban
494-495
Szelekciós jelenségek a látásban
495-496
Figyelem és fixáció, implicit és explicit figyelmi váltás
496-502
Emlékeztető: A figyelmi szelekció idegrendszeri mechanizmusai
498-500
Gátlási folyamatok a figyelmi szelekcióban
502-503
Interferencia és figyelmi szelekció
503-505
Szelekció és terhelés
505-506
A téri figyelem kiterjedése
506-505
Összefoglalás
509
Kulcsfogalmak
509
Ellenőrző kérdések
509-510
17.fejezet: Figyelem: információfeldolgozás, teljesítmény
511-552
A figyelem és a tárgyak
511-519
Alkalmazás/áttekintés: Neuropszichológiai vizsgálatok a tárgyakhoz és az objektumokhoz között figyelemről
518-519
Az információfeldolgozás folyamata
520-526
A szakaszelmélet
521-524
Folyamatos feldolgozás
524-526
Automatikus és figyelmi folyamatok, a figyelem megosztása
526-530
A figyelem önkéntelen váltása, orientáció
530-542
Alkalmazás/kitekintés: Orientáció, célinger-detekció és az eseményhez kötött agyi elektromos aktivitás
532-533
Téri figyelem és szemmozgások
536-537
A figyelem sötét oldala
537-541
Figyelmi pislogás
541-542
Fenntartott figyelem és aktiváció
542-550
Vigilancia
542-545
Éberség és teljesítmény
546-550
Összefoglalás
550-551
Kulcsfogalmak
551
Ellenőrző kérdések
551-552
18.Fejezet: Alvás és álom
553-571
Érzékelés és észlelés alvás alatt
555-560
Jelentőségspecifikus ingerfeldolgozás alvásban: képalkotó vizsgálatok
555-556
Az alvás alatti ingerfeldolgozás mélysége: kiváltott válaszok
556-557
Az alvás mint válogatás
557-558
Alkalmazás: Az alvás-EEG pszichológiai alkalmazása
558-559
Mikroébredések az alvásfolyamatban
558-560
Alvás és biológiai órák
560-566
Homokóra-mechanizmus az alvásszabályozásban
560-562
Napszakos alváshajlandóság: a cirkadián ritmus
562-563
Az alvásciklusok és az ultradián ritmus
563-565
Kurrens témák: Napszakos aktivitásmintázatok, baglyok és pacsirták
564-565
A biológiai órák kölcsönhatása és az alvás
566
Alvás, álmok, emlékezés
566-570
Alvás és emlékezeti rögzülés
566-568
Alvás és explicit memóriarögzülés
567
Alvás és implicit memóriarögzülés
567-568
Álmok és emlékezés
568-570
Összefoglalás
570
Kulcsfogalmak
570
Ellenőrző kérdések
570-571
Ajánlott olvasmányok
571
Ajánlott honlapok
571
Glosszárium
573-606
Hivatkozott irodalom
607-628
Névmutató
629-636
Tárgymutató
637-648