Dél-Dunántúli régió fejlesztése (2/2)

Régiónk, a Dél-dunántúli régió egyre súlyosabb gazdasági és szociális helyzetben van. Folyamatosan szakad le nemcsak az Európai Unió más régióitól (1 főre jutó GDP alapján a 253. helyen áll), de a hazai élenjáró régióktól, az országos átlagtól is és a fejlődési üteme pedig a jelenleg még gyengébb régiókétól is elmarad. A válságos gazdasági helyzet szociális következményei rendkívül súlyosak, a Régió népessége az országos átlagot meghaladó mértékben fogy, az átlagot meghaladó a munkanélküliség is és a képzettebb rétegek folyamatos elvándorlásra kényszerülnek, a helyben maradóknak pedig egyre nagyobb hányadát teszi ki a szociális ellátásra szoruló elöregedő és képzetlenebb réteg, amelynek helyzete egyre kilátástalanabb. A Régiónk kritikus helyzete indokolta azt, hogy a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0002 projekt keretében folyó kutatásunk témájául Dél-Dunántúl gazdasági erőforrásainak feltárását és fejlesztési lehetőségeinek meghatározását választottuk. A kutatást 2010 májusában kezdtük és 2013 júliusában fejeztük be. Kutatásunk során arra törekedtünk, hogy mindazokat a tényezőket feltárjuk, amelyek a gazdasági fejlődés szempontjából meghatározók lehetnek. Ennek ellenére nem törekedtünk teljességre, a Régió fejlesztési vagy rendezési terv szintű felmérésére, mert ehhez a feltételeink sem voltak meg, de a kutatási célunk sem igényelte azt. Vizsgálataink során azoknak a tényezőknek a részletesebb elemzésére törekedtünk, amelyek a fejlesztési irányok meghatározásában kulcsszerepet töltenek be és ennek ellenére lassú fejlődésükre vagy egyszerűen a visszaesésükre az eddigi vizsgálatok nem adtak kielégítő magyarázatot. Bármennyire is meghatározó lenne, a fejlesztési javaslatainkban csak korlátozottan tudunk foglalkozni azokkal az ágazatokkal (pl. mezőgazdaság), amelyek új fejlődési pályára állítása politikai döntések sorozatát igényelné. A kutatómunkát három fő részre tagoltuk. Az első részben foglalkoztunk a gazdasági erőforrások helyzetével és ennek keretében részletesen elemeztük a humán erőforrásnak, az ásvány-, víz- és talajvagyonnak a helyzetét és a Régió természeti és kultúrtörténeti értékeit. A kutatási eredményeink röviden abban foglalhatók össze, hogy a Régió erőforrás potenciálja jelentős, önmagában nem indokolja a térség lemaradását. A kutatásunk továbbá a Régió gazdasági erőforrás-hasznosítás helyzetének feltárására irányult. Ennek keretében részletesen vizsgáltuk a foglalkoztatást, a Régió gazdaságszerkezetét, vállalkozásait, tőkeforrásait, valamint az egyes gazdasági ágazatoknak, az agrárnak, az iparnak, a turizmusnak és a szolgáltatásoknak a helyzetét. A vizsgálatok feltárták a gazdasági és szociális krízis alapvető okait, amely módot nyújtott arra, hogy megfogalmazzuk a fejlesztési javaslatainkat. A Régióban tapasztalható kedvezőtlen tendenciák megfordítása, mind az országos gazdaságpolitikában, mind pedig a Régió belső politikájában és a gazdaság szervezésében jelentős változásokat tesz szükségessé. Önmagában, kizárólag a belső erőforrásaira támaszkodva a Régió képtelen változtatni helyzetén.