Dolgozatok a filozófia és a tudományos szocializmus köréből II.

Az utóbbi néhány évtized Marx-irodalmában egyre inkább utat tört magának, s mára széles körben elfogadottá vált az a gondolat, hogy Marx több, egymást inkább feltételező mint kizáró történelem-korszakolással dolgozott történetelméleti-történet-fllozófiai vizsgálódásai során, A jelen Írás e szervesen egymásra épülő rétegek közül azon hires történelemkorszakolás értelmezésére tesz kísérletet, mely szerint a történelem két nagy szakaszra bomlik, az emberi társadalom előtörténetére és az emberi társadalom valódi történetére. Köztudott, hogy Marx ezt a koncepciót sehol sem fejtette ki részletesen, A vonatkozó marxi szöveghelyek voltaképpen különböző alkotói korszakokból származó, nagyobbrészt vázlat-jellegű töredékek, melyeknek összterjedelme is meglehetősen korlátozott. Tulajdonképpen már e szöveghelyek körülhatárolása is komoly interpretációt igénylő feladat, tekintettel arra, hogy Marx Írásaiban az "előtörténet" és "valódi történet" terminusok kivételesen fordulnak csak elő, együtt, egyazon szövegkörnyezeten belül pedig egyetlen esetben sem. Részint ez utóbbi körülménynek tulajdonítható, hogy a marxi gondolatot reprodukálva egyes szerzők az előtörténet párjaként "igazi", mások "valódi" illetőleg "valóságos", ismét mások "tudatosan alkotott" történetről beszélnek. Az "előtörténet-valódi történet" probléma és koncepció már a fiatal Marx írásaiban megjelenik, expressis verbis a Gazdasági-filozófiai kéziratokban. A gondolat nyomon követhető Marx egész további intellektuális fejlődése során, s így megtalálható az olyan szintetizáló művekben, illetve nagy horderejű fejtegetésekben...