Egyetemes jogtörténet I.

Az állam- és jogtörténet-tudomány a modern történetkutatással egyidejűleg keletkezett. Feladata az állam- és jogfejlődés feltárása, az állam- és jogintézmények keletkezésének, módosulásának és megszűnésének magyarázata. Az állam- és jogtörténet-tudomány a történeti forrásokra, elsősorban a fennmaradt jogemlékekre, továbbá a jogi és történeti tudományok által feltárt tudományos eredményekre támaszkodik. Eredményei nem szorítkoznak a történelmileg kialakult intézmények leírására, hanem azok magyarázatát, a társadalom fejlődésében betöltött szerepüknek az értékelését is adják. Az állam- és jogtörténet a legáltalánosabb meghatározás szerint az alapvető társadalmi viszonyokkal dialektikus összefüggésben fejlődő állam- és jogrendszerek története. Az állam- és jogtörténet-tudományok fejlődése ma már évszázadokra visszanyúló historiográfiai előzményeken kísérhető nyomon. A társadalom, az állam és a jog története iránti érdeklődés mindig kapcsolatban állt az embereknek azzal a törekvésével, hogy jobban eligazodjanak a jelenben, megértsék koruk társadalmi jelenségeinek okait és előre lássák, milyen irányban fognak azok fejlődni a jövőben. E törekvések hatnak a kifejlődő állam- és jogtörténet-tudományokban is. A modern jogtörténetírás kezdetei a feudális társadalom felbomlásának és a polgári társadalom kialakulásának időszakába nyúlnak vissza Az évszázadokat felölelő társadalmi átalakulások kora ugyanis fokozottan igényelte a társadalom, az állam- és jogintézmények fejlődésének a feltárását. A polgári forradalmak a kapitalizmust megelőző jog felszámolásával több mint egy évezredes állam- és jogrend megszűnését idézték elő. A forradalmi átalakulás azonban nemcsak lerombolta a régi társadalom állam- és jogrendjét, hanem egy új, haladóbb állam- és jogtípus felépítését is végrehajtotta. A modern polgári társadalommal szoros összefüggésben felgyorsult tehát az emberi társadalom fejlődése. A feudalizmus felszámolását szolgáló forradalmi átalakulások nyomán a tudományok fejlődése is meggyorsult. így a társadalmi jelenségek történeti fejlődésének a magyarázatában feltáruló tudományos eredmények megvetették az alapját a modern társadalmi-történeti tudományoknak. Az állam- és jogrend alakulásával, az állam- és jogintézmények szerepével, fejlődésével kapcsolatos tudományos eredmények pedig az állam- és jogtörténetírás kialakulását eredményezték. Az állam- és jogtörténetírás kezdetben az egyes népek, nemzetek állam- és jogintézményeinek a fejlődését vizsgálta. így keletkeztek az egyes nemzeti jogtörténetek. A haladó polgári jogtörténetírás azonban elég korán eljutott olyan felismerésekhez, amelyek több azonos fejlődési fokon álló nép állam- és jogtörténetében mutatkozó összefüggésekből keletkeztek. Kibontakozott tehát a nemzeti jogtörténetek kereteit túllépő, közös jegyeket mutató jogrendszerek történeti kutatása.