A polgári törvénykezési rendtartás kézikönyve (2/2)

Az első kötet előszavában megjelöltük azt az irányt, melyben a jelen kötet készítésénél haladni szándékozunk. Azért, csak az ott már elmondottaknak kiegészítéséül akarunk néhány megjegyzést tenni Az 1893: XVIII. és XIX. t.-cz. teljes anyaggyüjteményét tartalmazza e második kötet I. és II. része. Nagy súlyt fektettünk arra, hogy a ministeri indokolás (M. i.) és a képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése (I. b. j.) mindegyik szakasznál teljesen és szó szerint fel található legyen. A szövegek pontos visszaadásában annyira mentünk, hogy az indokolás szövegében a javaslat eredeti szakaszait meghagytuk, azonban az olvasó tájékoztatása végett csillag alatt vagy zárjelben mindenütt jeleztük a törvény megfelelő §-át is. A magyarázatot jegyzetekben füztük az egyes szakaszokhoz, úgy, hogy szigorúan el van különítve az, a mit a ministeri javaslat indokolásából és az igazságügyi bizottság jelentéséből vettünk át, attól, a mit mi magunk magyarázatként hozzáadtunk. Az anyaggyüjtemény teljessége érdekében hozzávettük még a képviselőház és főrendiház tárgyalásait is, a melyek nem egy kérdésben szintén magyarázatul fognak szolgálni. Két szempontból helyeztünk nagy súlyt az anyag ilyen csoportosítására. Az első az, hogy az olvasónak érdekében van tudnia, mit tartalmaz a ministeri javaslat indokolása és az igazságügyi bizottság jelentése. A sommás eljárásról szóló javaslat, valamint indokolásának nagy, tőképpen annak különös része legkiválóbb processualistánknak Plosz Sándornak, az igazságügyi bizottság jelentése pedig Jellinek Arthur orsz. képviselőnek müve ; a fizetési meghagyásokról szóló javaslat és indokolása Teleszky István volt államtitkárnak és Lányi Bertalan kir. táblai bírónak munkálata, ugy e férfiaknak tudományos tekintélye, mint, a hivatalos jelleg, melylyel e munkálatok fel vannak ruházva, más jelentőséget adnak ezeknek, mintha valamely Írónak magánjellegű dolgozatai volnának. A másik szempont az volt, hogy a ministeri javaslat indokolása és az igazságügyi bizottság jelentése egyéni munkálatok és ezért nem tartjuk megengedettnek, hogy azokat — mint azt utóbbi időben nem egy commentar teszi — az iró mint saját munkáját magyarázatként adja, megelégedvén azzal, hogy némely helyen, csaknem észrevehetetlenül, zárjelben vagy csillag alatt, hivatkozik rá. A jegyzetekben a legszükségesebbekre szorítkoztunk, különös súlyt helyezve természetesen az uj intézmények megvilágítására. Miután jogászközönség részére dolgozunk, nem tartottuk szükségesnek, hogy magyarázatként más szavakkal bővebben ismételjük azt, a mit a törvény szabatos rövidséggel tartalmaz. Lehetőséggel felhasználtuk a jegyzetekben a sommás eljárásra vonatkozó ügyviteli szabályokat is. Miután azonban ezek a munka e részének kidolgozásánál még nem voltak megállapítva, a szakaszokra nem hivatkozhattunk. Ez ügyviteli szabályokat különben a kötet végén egész terjedelmükben közöljük.