I. Szöveggyűjtemény

Nyugat-Európában az óvoda azoknak a társadalmi változásoknak a szülötte, amelyek a XVIII. és XIX. század fordulója táján már igen erőteljesen jelentkeztek. A nagyipar fejlődése, a kapitalizmus térhódítása nemcsak a társadalom egészének, hanem a családnak a szerkezetében és életében is fontos változásokat idézett elő. Az anya a családi otthonon kívül is munkára kényszerült, s a nők tömeges munkába állása maga után vonta, hogy kisgyermekek sokasága maradt felügyelet nélkül, gondozásuk, nevelésük megoldatlanná vált. Az első magyarországi óvoda létrejötte megelőzné hazánkban a kapitalizmus kialakulását, de összefügg a kapitalista fejlődés kezdetével, a sajátos magyar gazdasági és politikai helyzetnek megfelelően. Az első magyar óvoda óvoda alapításinak ideje 1828. a reformkor kezdete, amikor a lassan meginduló polgári,„átalakulásért folyó 'harccal együtt küzdelem kezdődött az ország kulturális felemelkedéséért, a köznevelés, á népoktatás fejlesztéséért, az ország haladásáért. E történelmi kor eleién kezdte meg Brunszvik Teréz munkásságát, aki saját költségén létrehozta az 1828, június 1-én Budán, a mai Mikó utcában Magyarország első óvodáját. A magyar kisdedóvásról méltán emlékezhetünk, hiszen hazánk határain túl is elismeréssel adóztak iránta. Az 1867-es és az 1900-as Párizsi Világkiállításon a magyar óvodák munkáját reprezentáló anyag dicséretet ás bronzérmet nyert. Az 1851-es kisdedóvási törvényünket csak Franciaország és Svájc előzte meg hasonló rendelkezéssel. Nagy sikert_ aratott a magyar óvodai anyag a Berlini Nemzetközi Pedagógiai Kiállításon is. Sikert nemcsak a felszabadulás előtti időből említhetünk, hanem például a jelenleg érvényben lévő óvodai Nevelés Programjának kedvező nemzetközi visszhangját is meg kell említenünk", noha e szöveggyűjteményben a felszabadulásig terjedő időből merítettünk anyagot, amely egy teljesebb, a fejlődést napjainkig bemutató szöveggyűjtemény első részének tekintendő. Az óvónőképző intézet hallgatói számára állítottuk össze ezt a szemelvénygyűjteményt, amely hiányt pótol. Szeretnénk, ha e részletek '"olvasásának segítségével bepillantanának egy elmúlt történelmi korszak óvodai nevelésének, tartalmi munkájának, a mindennapok életének egy-egy mozzanatába, hiszen e fejlődő, változó út vezetett el a ma óvodájához. Egy-egy szemelvény híven tükrözi az adott kor nevelési célját, módszerét. Ez által is a teljesebb kép kialakítását segíthetjük elő az egyes történelmi korok nevelési, intézményeiben folyó munkával való megismerkedés terén. Találkozhat az olvasó neves óvodapedagógus művéből kiemelt és kevésbé híres, de lelkes, szakmáját értő és szerető óvónő munkájának részletével. A szemelvények válogatása során nem törekedhettünk teljességre terjedelmi okok miatt, de törekedtünk változatosan az óvodai élet széles területét felölelő anyag összeállítására, melyet időrendi sorban rendeztünk el. Az óvónőképző intézet hallgatói e szöveggyűjtemény tanulmányozásával is kiegészíthetik neveléstörténeti tanulmányaikat, hiszen olyan művekből válogattunk elsősorban, melyek nincsenek, vagy igen kevés példányszámban találhatók könyvtárunkban, s így nehezen hozzáférhetőek.