Edzéstudomány I.
Szerző:
Harsányi László Cím: Edzéstudomány I.
Sorozatcím: Dialóg Campus szakkönyvek, Dialóg Campus tankönyvek
Megjelenési adatok: Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2000. | ISSN: 1417-7986, 1418-1274 | ISBN: 963-9123-37-4

Kategóriák: Sporttudomány
Tárgyszavak: Sport, Testnevelés-elmélet, Edzéstudomány
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Sport, Testnevelés-elmélet, Edzéstudomány
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
A sorozat kötetei
- Edzéstudomány I. (első kötet)(ez a kötet)
- Edzéstudomány II.
Tartalomjegyzék
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalomjegyzék
5-8
Előszó
9
1. rész: A versenysportbeli felkészülés
11-312
1 Az edzéstudomány kialakulása
13-27
1.1 Az edzésmódszertan szakkönyvei
13-16
1.2 Az edzésmódszertan elnevezései
16-18
1.3 Az edzéstudomány kialakulásának szakaszai
18-22
1.3.1 Az első, tapasztalati fázis
18
1.3.2 A második, elkülönülési fázis
19
1.3.3 A harmadik, összeadódási fázis
19
1.3.4 A negyedik, kooperációs fázis
20
1.3.5 Az ötödik, integrációs fázis
20-21
1.3.6 A hatodik, differenciálódási fázis
21-22
1.3.6.1 Életkor-specifikus edzéstudomány
22
1.3.6.2 Tulajdonságspecifikus edzéstudomány
22
1.3.6.3 Sportágspecifikus edzéstudomány
22
1.3.6.4 Célspecifikus edzéstudomány
22
1.3.6.5 Színvonal-specifikus edzéstudomány
22
1.4 A magyar edzéstudomány kialakulása
23-25
1.4.1 Az I. szakasz: 1800-as évek közepe - 1927
23
1.4.2 A II. szakasz: 1927-1962
23-24
1.4.3 A III. szakasz: 1963-1968
24
1.4.4 A IV. szakasz: 1969-1981
24-25
1.4.5 Az V. szakasz: 1981-től napjainkig
25
1.5 Az edzéstudomány új irányzatai
25-27
1.5.1 A Matvejev-féle felkészülési rendszer
25
1.5.2 Új felkészülési irányzat
26-27
2 Az edzéstudomány tárgya
28
3 Az edzéstudomány feladatai
29
4 rész: Az edzéstudomány és edzéselmélet fogalma és jellege
30-31
4.1 Az edzéstudomány fogalma
30
4.2 Az edzéselmélet fogalma
30
4.3 Az edzéstudomány jellege
31
5 Az edzéstudomány helye a sporttudományon belül
32-33
6 Az edzéstudomány központi kategóriái
34-37
6.1 A kiválasztás
34
6.1.1 A kiválasztás definíciója
34
6.1.2 A kiválasztás alapvető fogalmai
34
6.2 Az edzés
35-36
6.2.1 Az edzés fogalma
35
6.2.2 Az edzés kifejezés használata
35
6.2.3 Az edző
35
6.2.4 Az edzőképzés
35-36
6.3 A versenyzés
36
6.3.1 A versenyzés fogalma
36
6.4 Edzéskiegészítő eljárások
36-37
6.4.1 Az edzéskiegészítő eljárások meghatározása
36
6.4.2 Az edzéskiegészítő eljárások fajtái
37
6.5 A teljesítmény
37
6.5.1 A sportteljesítmény fogalma
37
6.5.2 A sportteljesítmények kifejezési módjai
37
7. A sportbeli felkészülés alapelvei
38-49
7.1 A didaktikai alapelvek
38-39
7.1.1 A tudományosság
38
7.1.2 A tudatosság
38
7.1.3 A szemléletesség
38
7.1.4 A rendszeresség
38
7.1.5 Az érthetőség
39
7.2 A felkészülés alapelvei
39-49
7.2.1 A felkészülés alapelveinek definíciója
39
7.2.2 A felkészülés alapelveinek kialakulása
39
7.2.3 A felkészülési alapelvek
39-49
7.2.3.1 Az egészség és a személyiség megóvásának elve
39-40
7.2.3.2 A távlati felkészülés elve
40-41
7.2.3.3 A kiválasztás-felkészítés-szakosítás összehangolásának elve
41
7.2.3.4 A felkészülés és életvitel összhangjának elve
41-42
7.2.3.5 A kedvező szociális miliő megteremtésének elve
42
7.2.3.6 Az optimális pszichikai állapot szükségességének elve
42
7.2.3.7 A felkészülésben közreműködő team tagjai közti bizalom elve
42
7.2.3.8 A versenyek által vezérelt edzés elve
43
7.2.3.9 Az öröklött adottságoknak megfelelő edzés elve
43
7.2.3.10 A biológiai kornak megfelelő felkészülés elve
43
7.2.3.11 Az edzéskornak megfelelő felkészülés elve
44
7.2.3.12 A felkészülés fokozatos specializálásának elve
44
7.2.3.13 Az edzés individualizálásának elve
44
7.2.3.14 A folyamatos, rendszeres felkészülés elve
45
7.2.3.15 A küszöb feletti terjedelmű és intenzitású edzés elve
45
7.2.3.16 A pillanatnyi állapotnak megfelelő edzés elve
45-46
7.2.3.17 A hullámszerűen, fokozatosan és lökésszerűen növekvő terhelés elve
46
7.2.3.18 Az edzéstartalom változásának elve
46
7.2.3.19 A felkészülés peridodizálásának elve
47
7.2.3.20 Az edzésterjedelem és -intenzitás változásának elve
47
7.2.3.21 A folyamatosan ellenőrzött felkészülés elve
47-48
7.2.3.23 A teljesítmény-fejlődés alapvető összetevői figyelembevételének elve
48-49
7.2.3.24 Az edzés nélküli teljesítményjavulás elve
49
7.2.3.25 A növekvő összterheléssel fokozatosan csekélyebb teljesítményjavulás elve
49
8. Kiválasztás - tehetséggondozás
50-135
8.1 A tehetségkutatás igényének eredete
50-52
8.2 A sporttehetség-elmélet tárgya, fogalma
52-53
8.3 A sporttehetség-elmélet feladatai
54
8.4 A sporttehetség-elmélet helye, jelentősége az edzéstudományon belül
54-55
8.4.1 A sporttehetség-elmélet helye az edzéstudományban
54
8.4.2 A sporttehetség-elmélet jelentősége
54-55
8.5 A sporttehetség-elmélet értelmezése
55
8.6 A fogalmak meghatározása
56-68
8.7 A sporttehetségkutatás-története
68-84
8.7.1 A sporttehetség-kutatás nemzetközi története
68-72
8.7.1.1 Az ókor
68-69
8.7.1.2 A tehetségkutatás a modern versenysportban
69-72
8.7.2 A magyarországi sporttehetség-kutatás alakulása
72-75
8.7.3 A magyarországi sporttehetség-gondozás szervezeti keretei
75-78
8.7.4 A tehetségkutatási koncepciók fejlődése
78-84
8.7.4.1 A természetes kiválasztódás
78-79
8.7.4.2 Az "edző szeme" koncepció
80
8.7.4.3 A versenysikeren alapuló koncepció
80
8.7.4.4 Passzív kiválasztási koncepció
80-81
8.7.4.5 Az indirekt kiválasztási koncepció
81
8.7.4.6 A sporttehetség-elmélet tudományos koncepciója
81-83
8.7.4.7 A sporttehetség-kutatás tudományos-szakaszos koncepciója
83-84
8.8 A sporttehetség fajtái
84-87
8.8.1 Az általános motoros tehetség
85-86
8.8.2 A specifikus motorikus tehetség
86
8.8.3 Speciális sporttehetség
86
8.8.4 Tulajdonságspecifikus tehetség
86
8.8.5 Színvonalspecifikus sporttehetség
87
8.9 A sporttehetséget meghatározó tényezők
87-108
8.9.1 Az öröklődés
87-106
8.9.1.1 Az öröklődés általános törvénszerűségei
88-93
Az öröklékenység mérése
92-93
8.9.1.2 A sportbeli adottságok öröklődése
93-106
8.9.1.2.1 Családfakutatások
93
8.9.1.2.2 Ismert tényezők és a mozgástulajdonságok kapcsolata
93-94
8.9.1.2.3 A heterózis-effektus
94
8.9.1.2.4 A testalkati jellemzők öröklődése
94-97
8.9.1.2.5 A fiziológiai jellemzők öröklődése
97-99
8.9.1.2.6 A kondicionális képességek öröklődése
99
8.9.1.2.7 A mozgástanulási sebesség öröklődése
99-101
8.9.1.2.8 Szülők és gyermekeik mozgástulajdonságai
101
8.9.1.2.9 A testi és teljesítményfejlődés ütemének öröklése
101-102
8.9.1.2.10 Az atlétikai teljesítmények színvonalának öröklődése
102-103
8.9.1.2.11 Az emberi szervezet edzhetőségének öröklődése
103-104
8.9.1.2.12 Az edzéstől nem függő és az edzéstől függő teljesítményösszetevők elkülönítése
105
8.9.1.2.13 Az öröklődés összefoglalása
105-106
8.9.2 A környezeti hatások
106-107
8.9.3 Az öröklött és a környezeti tényezők összefüggései
108
8.10 A sportági követelményprofil
108-115
8.11 Kiválasztási mutatók
115-131
8.11.1 A kiválasztási mutatók stabilitása
116-118
8.11.2 A kiválasztási mutatók köre
118-120
8.11.3 Néhány sportág szűrési mutatói
121-122
Kiválasztási mutatók a német gyermekek sportági szűréséhez az 1970-1980-as években
121-122
8.11.4 A kiválasztás további mutatói
122-127
A 10-12 évesek alkalmasság-előrejelzési mutatói
123-127
8.11.5 A kiválasztási mutatókban mért adatok értékelése
127-131
8.11.5.1 A bilógiai kor szerinti értékelés
127-129
8.11.5.2 A várható felnőttkori testmagasság előrejelzése
129
8.11.5.3 A kompenzációs jelleg figyelembevétele
129-130
8.11.5.4 Az edzéskor szerinti értékelés
130-131
8.11.6 A kiválasztási törzslap
131
8.12 A kiválasztás alapelvei
131-134
8.13 A lemorzsolódás (drop-out probléma)
135
9. A távlati felkészülés
136-172
9.1 Az utánpótlásedzés
137-163
9.1.1 A fejlődés-érés tényezői az utánpótlásedzés idején
138-140
9.1.1.1 A legfontosabb fogalmak
138
9.1.1.2 Az auxológia alaptételei
139-140
9.1.2 A teljesítményfejlődés tényezői az utánpótlásedzésben
140-143
9.1.3 Az utánpótlásedzés szakaszai
143
9.1.4 A minden-és sokoldalú képzés indoklása
143-145
9.1.5 Az utánpótlásedzés időtartama
145
9.1.6 Az utánpótlásedzés különböző módjai
145-146
9.1.7 Az utánpótlásedzés tartalma
146-150
9.1.7.1 A Martin-féle utánpótlásedzés-modell
148-149
9.1.7.2 A Grosser-féle utánpótlásnevelési modell
149-150
9.1.8 A terhelés az utánpótlásedzésben
150-151
9.1.9 Mozgásoktatás az utánpótlásedzésben
151
9.1.10 A kondicionális képességek fejlesztése az utánpótlásedzésben
151-156
Az állóképesség
152-154
Az erő
154-155
Gyorsaság
156
A hajlékonyság
156
Az izomzati lazaság
156
9.1.11 Az éves felkészülés rendszere az utánpótlásedzésben
157-158
9.1.12 Versenyeztetés az utánpótlásedzésben
158-159
9.1.13 Egy sportági utánpótlásedzés-modell
160-161
9.1.14 Az utánpótlásedzés néhány pszichoszociális szempontja
162-163
9.2 A csúcsteljesítmény-edzés
164-172
9.2.1 A négyéves olimpiai felkészülés
164-168
9.2.2 A több éves felkészülési ciklusok problémái
169
A kondicionális képzés problémái
169
A technikai, taktikai képzés sajátosságai
169
Az éves felkészülésen belüli periodizáció problémái
169
9.2.2.1 A kétéves felkészülés jellegzetességei a csúcsteljesítmény-edzés idején
169
9.2.3 A csúcsteljesítmény-edzés szabályozó tényezői
169-172
9.2.3.1 A felkészülés alapvető szabályozó tényezői
169-170
9.2.3.2 A szabályozü tényezők alkalmazása
170-172
a) A sportoló által elért színvonal
170
b) A kontinentális és világversenyek és az olimpiai kvalifikációs versenyek gyakorisága, rendszere
171-172
10. A motoros képességek
173-312
10.1 A fogalmak meghatározása
173
10.2 A motoros képességek fajtái
173
10.3 A koordinációs képességek
174-178
10.3.1 A koordinációs képességek fejlesztése
175-177
10.3.1.1 A fejlesztés célja
175
10.3.1.2 A koordinációs képességfejlesztés módszerei
175-176
10.3.1.3 A koordinációs képességek fejlesztésének eszközei
176-177
Gyorskoordinációs képességek
176
Egyensúlygyakorlatok
176
Mozgásátállítódás
176
Téri tájékozódó képesség
176
Kinesztétikus differenciálás
176
Reagálóképesség
177
Ritmusérzék
177
10.3.2 A sportágspecifikus koordinációs képességek
177
10.3.3 A koordinációs képességek fejlesztése eltérő körülmények között
177-178
10.4 Technikai képzés-készségfejlesztés
178-186
10.4.1 A fogalmak meghatározása
178-179
10.4.2 A technika és a mozgáskészség kapcsolata
179
10.4.3 A technikai készségek fajtái
180
10.4.4 A technikai képzés módszerei
180-186
10.4.4.1 A technikai képzés néhány általános szempontja
180-181
10.4.4.2 Az ismeretnyújtás módszerei
181
10.4.4.3 A technika oktatásának módszerei
182-184
a.) A magyarázat
182
a.) A bemutatás
182
a.) A gyakorlás
182
A gyakorlás követelményei
183
Az egész- és résztanulás
183-184
A célszerű gyakorlás akadályai
184
10.4.4.4 A technika alkalmazásának oktatása
184
10.4.4.5 A hibajavítás főbb módszerei
184-186
A mozgástanulás fejlődése
185-186
10.5 A kondicionális képességek
186-311
10.5.1 A kondicionális képességek fogalma, alapvető fajtáik és kölcsönhatásaik
186-188
Néhány képesség kölcsönhatása
186
Képességfajtán belüli összefüggések
186-188
10.5.2 Az erő
188-238
10.5.2.1 Az erő fogalma és fajtái
188-194
10.5.2.1.1 Az erő felosztása tudományos szempontból
185-193
Az izomműködés munkamódjai
190-193
10.5.2.1.2 Az erő felosztása gyakorlati nézőpontból
193-194
10.5.2.2 Az erőfejlesztés terhelési mutatói
194-199
A leugrási magasság és távolság megállapítása
198-199
10.5.2.3 Téves nézetek az erőfejlesztésében
200-202
10.5.2.4 Az erő fejlesztését befolyásoló tényezők
202-212
10.5.2.4.1 Az idegrendszeri tényezők közül
202
10.5.2.4.2 Hormonális tényezők
203
10.5.2.4.3 Idegélettani tényezők
203-204
10.5.2.4.4 Izomzati tényezők
204-208
10.5.2.4.5 Életkori tényezők
208
10.5.2.4.6 Az erőgyarapítás lehetőségei
205-209
Az erőfejlesztés illegális lehetősége
209
10.5.2.4.7 Napszaki tényezők az erőkifejtésben
209-210
10.5.2.4.8 Az edzésgyakoriság hatása az erő alakulására
210
10.5.2.4.9 Az évszakok hatása az erőfejlődésre
210-211
10.5.2.4.10 Az erőgyakorlatok hatékonysága
211-212
10.5.2.4.11 Az erőgyakorlatok térbeli szerkezete
212
10.5.2.5 Az általános erőfejlesztés módszerei
212-234
10.5.2.5.1 A kezdők módszere
212-214
10.5.2.5.2 Az izomkeresztmetszet-növelés módszerei
215-216
10.5.2.5.3 A szinkronizációs erőedzés-módszerek
216-217
10.5.2.5.4 Kombinált erőfejlesztó módszerek
217-219
10.5.2.5.5 Reaktív erőfejlesztő módszerek
220-223
A reaktív erőfejlesztés különleges hatásai
222
10.5.2.5.6 Erőállóképesség-fejlesztő módszerek
223-226
A fiatalkorúak külső terhelésének megállapítása
223-224
Az edzésgyakoriság az erőedzésben
224-225
Az általános erőfejlesztés módszerei hatásainak összefoglalása
225-226
10.5.2.5.7 Az izomrostarány az erőedzésben
226-234
Az izomrost-összetétel megállapításának módszerei
227-229
Tűbiopsziás izommintavétel
227
Becslés a kondicionális képességek színvonala alapján
227
Helyből páros lábas felugrás eredménye szerinti eljárás
228
A BOSCO-féle becslési módszer
228
Rostösszetétel-becslés a dinamikus erőkifejtés alapján
229
Rostösszetétel-becslés a statikus erőkifejtés mérésével
229
A gyors rostok tömegarányának növelése
229
A lassú rostok tömeghányadának növelése
229
10.5.2.5.8 Az erőgyakorlatok célszerű végrehajtása
230-234
Az ártalmak, sérülések elkerülésének lehetőségei
233-234
10.5.2.6 A speciális erőfejlesztés módszerei
234-238
10.5.2.6.1 Dobások, variációs módszerrel
234-235
10.5.2.6.2 Ugrások, variációs módszerekkel
235-236
10.5.2.6.3 Rajtolás variációs módszerekkel
236
10.5.2.6.4 Vágta-erőfejlesztés variációs módszerekkel
236-238
10.5.2.6.5 Az erő és vágtagyorsaság együttes fejlesztésének módszere
238
10.5.3 A gyorsaság
239-256
10.5.3.1 A gyorsaság fogalma és fajtái
239-243
A ciklikus gyorsaság modellezése
241-243
10.5.3.2 A gyorsaság értelmezése
243
10.5.3.3 A gyorsasági edzés feladatai
243-244
10.5.3.4 A gyorsaságfejlesztés módszerei
244-251
10.5.3.4.1 A reagálás fejlesztésének módszerei
244-246
10.5.3.4.2 Rajtgyorsasági módszerek
246-247
Szökdelés-guggolás-rajtolás
246
Mélybeugrással páros lábú távolugrás
246
Álló vagy térdelő rajt variációs módszerrel (mint a 10.5.2.6.3 fejezetben)
247
10.5.3.4.3 Gyorsulásfejlesztő módszerek
247
10.5.3.4.4 Gyorskoordinációs módszerek
247-250
Futóiskolázás módszere
248-249
Repülő- és fokozófutás módszere
249
Vágtagyorsaság variációs módszerrel
249
Koordinációs futások módszere
249
Időrefutás módszere
249-250
10.5.3.4.5 A mozdulatgyorsaság-fejlesztés módszerei
250-251
Akciógyorsasági módszerek
250
A szinkronizációs erőedzésmódszerek
250-248
Kombinált erőfejlesztő módszerek
251
Reaktív erőfejlesztő módszerek
251
Speciális erőfejlesztő módszerek
251
10.5.3.5 Gyorsaságfejlesztés a fejlődés-érés korában
251-256
Szenzitív szakaszok
251-252
A lépésfrekvencia fejlesztési lehetőségei
252-253
Az elemi ideg-izom mozgásprogram végrehajtási sebességének javítása
253-256
10.5.4 Az állóképesség
256-287
10.5.4.1 Az állóképesség fogalma és fajtái
256-260
10.5.4.2 Az állóképesség néhány jellemzője
260-275
10.5.4.2.1 Állóképesség és öröklődés
260-261
10.5.4.2.2 Az aerob és az anaerob állóképesség fejlődése
261
10.5.4.2.3 Az aerob és anaerob kapacitás
261-264
10.5.4.2.4 Az aerob- és anaerob-küszöb
264-167
Az anaerob-küszöb megállapításának jelentősége
266
Az anaerob-küszöb meghatározásának feltételei
266-267
10.5.2.4.5 A Conconi-teszt
267
10.5.4.2.6 Állóképesség és táplálkozás
267-269
10.5.4.2.7 Magaslati edzés
269-270
10.5.4.2.8 Erőfejlesztés az állóképesség növelésében
270-272
10.5.4.2.9 Kompenzáló edzés és állóképesség
272-275
A vízbenfutás felfedezése
274
A vízbenfutás hatásai
274
A vízbenfutás módszerei
274
Testhelyzet, mozgástanulás
274-275
A vízbenfutás terhelésadagolása
275
10.5.4.3 Az állóképesség fejlesztésének módszerei
275-287
10.5.4.3.1 Aerob hatású módszerek
275-280
Extenzív tartós folyamatos módszer
276
Közepes tartós, folyamatos módszer
276-277
Aerob intervall módszer
278-279
Ismétléses módszer
279
Mini-intervall módszer
279-280
10.5.4.3.2 Aerob-anaerob hatású módszerek
280-282
Intenzív tartós, folyamatos módszer
280-281
Szabálytalan fartlek
281
Aerob-anaerob intervall módszer
282
A versenyszám-specifikus energianyerés növelési lehetősége
282
10.5.4.3.3 Aerob és anaerob hatású módszerek
282-283
Szabályozott fartlek
282-283
Sokmozgásos játékok módszere
283
10.5.4.3.4 Anaerob laktacid (gyorsasági) állóképességi módszerek
284
Anaerob laktacid ismétléses módszer
284
10.5.4.3.5 Anaerob alaktacid (vágta-állóképességi) módszerek
284
Anaerob alaktacid ismétléses módszer
284
10.5.4.3.6 A kötő- és támasztószövetek edzésének módszerei
284
Kötő- és támasztószövetek edzésmódszere
284
10.5.4.3.7 Kontroll - vagy versenymódszerek
284-285
10.5.4.3.8 Az állóképesség fejlesztéses a fejlődés-érés korában
285-287
Aerob állóképesség
285-286
Anaerob állóképesség
286-287
Az állóképesség és a vágtagyorsaság kapcsolata
287
10.5.5 A hajlékonyság
288-309
10.5.5.1 A hajlékonyság fogalma és fajtái
288-289
10.5.5.2 A hajlékonyság a motoros képességek rendszerében
289-290
10.5.5.3 A hajlékonyságot meghatározó tényezők
290-293
10.5.5.4 A hajlékonyságfejlesztés céljai
293-294
10.5.5.5 A hajlékonyságfejlesztés edzéseszközei
294-299
A hajlékonyságfejlesztő gyakorlatok feletti vita
295
A statikus nyújtás, a sterching élettani alapjai
295-296
Az utánmozgásos nyújtó hatású gimnasztika gyakorlatanyaga
296
A sterching gyakorlatanyaga
296-298
A nyújtás hatékonysága
298-299
10.5.5.6 A hajlékonyság fejlesztésének módszerei
299-303
10.5.5.6.1 A nyújtó hatású utánmozgásos gimnasztika módszerei
299
10.5.5.6.2 A stretching
299-303
Általános módszertani szempontok
299-300
A stertching-technikák
300-302
A stretching és az életkor
303
A stretching a hajlékonyságfejlesztő edzésegységen belül
303
A stretching-gyakorlatok adagolása
303
Az extrém hajlékonyságot igénylő tevékenységek
303
10.5.5.7 A hajlékonyság mérése
303-308
A hajlékonysági kihasználási fok megállapítása
303-304
Az izom-ízületi egyensúly vizsgálata
304-306
Egyéb hajlékonyságmérési eljárások
307
Hajlékonyságmérés egyszerű motoros tesztekkel
307
Sportág-, versenyszám-specifikus hajlékonyságmérés
307-308
Hajlékonyságmérő műszerek
308
10.5.5.8 A hajlékonyság fejlődése és fejlesztése a fejlődés-érés korában
309
10.5.6 A(z) (izom-) lazaság
309-311
10.5.6.1 A lazaság fogalma, értelmezése
309-310
10.5.6.2 Az autogén edzés
310
10.5.6.3 A lazaság fejlesztése autogén edzéssel
307-311
A lazaság viszgálata
310-311
Az AT feltételei
311
Az AT gyakorlatai
311
10.6 A motoros képességek összefüggései
312
Függelék
313-342
Néhány sportág kiválasztási tesztjei és pontszámai
315-327
Birkózás
315
Cselgáncs
316
Evezés
317
Kajak-kenu
318
Kerékpár
319
Kézilabda
320
Labdarúgás
321-322
Ökölvívás
323
Röplabda
324-325
Torna-Ritmikus gimnasztika
326-327
A biológiai (morfológiai) életkor megállapításának módszere
328-332
A várható felnőttkori testmagasság előrejelzése
333-335
Fiúk
334
Lányok
335
A Conconi-teszt
336-342
A Conconi-teszt végrehajtása
337
Az adatfelvétel lehetőségei a Conconi-tesztnél
337-339
Ritmusszabályozó nélküli, egyszerűbb eljárás
337-339
Ritmusszabályozóval végezhető adatfelvételi eljárás
340
A Conconi-tesztnél felvett adatok feldolgozása, értékelése
340-341
Az anaerob küszöb alkalmazása az edzésgyakorlatban
341-342
Kolofon