Angolország történelme (4/1) corvina logo

Szerző: Lázár Gyula
Cím: Angolország történelme (4/1)
Alcím: A legrégibb időktől az újkorig : Első kötet : Az ősidőktől II. Edward haláláig 1327-ben
Sorozatcím: Történeti, nép- és földrajzi könyvtár; 42.
Megjelenési adatok: Csanád-Egyházmegyei Kvny., Temesvár, 1892.

coverimage Anglia őstörténete azon sajátszerti érdekkel biró homályban vész el, melybe a legrégibb felfedezési utazások burkolvák; melyeknek feltalálása és megismerése első sorban köszönhető. Merész és vállalkozó phoeni tengerészek több mint ezer évvel a keresztény időszámítás előtt alapját vetik Gades és Tartessus nemsokára virágzó kereskedelmi központoknak, hogy Ibéria és Lusitania érczgazdagságát kizsákmányolják. Azonban bármily gazdagok valának is a becses ércztelepek, idővel kezdenek kimerülni s a hasznosításával foglalkozó embereknek másfelé kelle fordulniok, hogy a nélkülözhetetlen anyagot — gazdagságuk egyik főforrását — előteremtsék. Kalandvágy és kincsszomj voltak a rugók, melyek a physikai erejének teljes birtokában lévő embert már a legrégibb időkben arra ösztönözték, hogy a veszólylyel merészen szembeszálljon s vele győzedelmesen.megküzdjön. S midőn a horgany — kassziterosz — az ibériai félszigeten már fogytán volt, vakmerő férfiak tengerre szállottak, hogy lassú, négy hónapig tartó fáradalmas parti hajózás után azon szigeteket elérjék, melyeket Herodot kassziteridáknak nevezett gazdag horganytelepeikről s melyek ma Scilly vagy Sorlingue szigetek neve alatt ismeretesek. Plinius szerint a merész phoeninek neve, ki lábát legelőször a távol szigetekre tévé, Midakritosz volt. Magát Britanniát legelőször Aristoteles említi De mundo czímü művében, mondván, hogy az a két Albion és Jerne nevű szigetből áll. Többet azonban nem tudott róla. Strabonak és Ptolemaeosnak, sőt magának Julius Caesarnak sem volt fogalma a szigetország valódi alakjáról és helyzetéről, melyekről sokáig a legellentétesebb hírek valának elterjedve. Anglia őslakói minden valószínűség szerint azon nagy népcsaládhoz tartozának, melylyel már Galliában és Belgiumban találkozunk s mely közönségesen a kelták neve alatt ismeretes. Nem lehetetlen azonban, hogy Anglia ezen autochton lakossága mellett ibériai bevándorlók is, bár kisebb számban, szaporították az ország ős népességét. Az állattenyésztés mellett kezdetleges eszközök segítségével gyakorolták a bányászatot; és sót, agyagedényeket, valamint fegyvereket cseréltek be ónért és horganyért, melyeknek nagy bőségében valának.
Kategóriák: Történelem
Tárgyszavak: Anglia, Edward király
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Tartalomjegyzék