Magyar
English
Könyvtári tájékoztatás IV.
Szerző:
Máderné Kiss Márta Szerkesztők: Kertész Gyula; Bényei Miklós
Cím: Könyvtári tájékoztatás IV.
Alcím: Természet- és alkalmazott tudományok
Sorozatcím: Tanárképző Főiskolák [kiadványa]
Megjelenési adatok: Tankönyvkiadó, Budapest, 1980.
E kötet megjelenésével teljessé vált a Könyvtári tájékoztatás c. tárgy tanárképző főiskolai jegyzetsorozata. Jelen, IV. számú kötetünknek a főiskolai program szerkezetét és a tanulmányok tematikai sorrendjét figyelembe véve a sorozat második tagjaként kellett volna megjelennie. Hogy nem így történt, annak sokféle külső és belső akadálya volt. (Ezek részletes taglalására itt nincs módunk kitérni.) Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a program és a jegyzet tematikai sorrendje közötti ellentmondást ez magyarázza, s nem a programtól tudatosan eltérő szerkesztői felfogás. (Bár az előzetes program- és jegyzetviták során voltak hívei a természet -és alkalmazott tudományok s az ezekkel szorosan összefüggő dokumentációs tevékenység utolsó, záró tematikai egységként való elhelyezésének is.) További magyarázatot igényel kötetünk belső struktúrája: a bevezető A) Elméleti fejezetek és a B) Természet- és alkalmazott tudományok (mint törzsanyag rész), valamint a kiegészítő Függelék sorrendje, egymáshoz való viszonya. Az Elméleti fejezetekben műfajelméleti-tipológiai-rendszertani és - kisebb mértékben - történeti áttekintést kívántunk adni azokról a bibliográfiai és dokumentációs kiadványokról-szolgáltatásokról, amelyek megalapozzák a természet- és alkalmazott tudományokban (s a többi kötetben tárgyalt más szaktudományokban) a maguk konkrét sokszínűségében megjelenő azonos funkciójú kiadványok-szolgáltatások felismerését, megértését. (Az általános tartalmú első kötetben e fejezetek szervetlenül "lógtak" volna, hisz az itt tárgyalt műfajok speciálisak, s gyakorlati alkalmazásukra ezért az egyes szakterületeken kerül sor.) Nem véletlenül kerültek tehát e fejezetek a kötet élére, s ilyetén "bokrosításuk" sem véletlen. Az ajánló bibliográfia és a szakbibliográfia, a szakbibliográfia és a dokumentáció ugyanis - felfogásunk szerint - elsősorban nem ellentétpárok, hanem a tájékoztatási műfajok rendszerének egymásra épülő lépcsőfokai, egymással szoros kölcsönhatásban levő tagjai. A gyakorlat azt mutatja, hogy e műfajok nemcsak differenciálódnak, hanem integrálódnak is. (Különösen módszertani és technikai szempontból figyelhető meg ez a kölcsönhatás.) Egy jó tanácsadó bibliográfia sokszor hiányzó nemzeti szakbibliográfiát pótol; a szakbibliográfiák igényesebbjei a dokumentációs kiadványokkal vetekszenek sokrétűségben és feltárási módszerekben; a modern dokumentációs szolgáltatások viszont hagyományos bibliográfiai módszereket is alkalmaznak, sőt egész műfajokat is átvesznek (pl. irodalomkutatás). Elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt káros tehát az a - szerencsére ma már egyre ritkábban felbukkanó - szakmai felfogás, amely (arisztokratizmusból, provincializmusból vagy mechanikus gondolkodásból adódóan?) merev határvonalat húz e műfajok közé. Sőt (szélsőséges esetben), kitüntetett szerepet tulajdonítva az egyiknek, a másik létjogosultságát is megkérdőjelezi. Valójában pedig: ha bármelyik is hiányzik vagy háttérbe szorul egy ország tájékoztatási rendszerében, annak az egész információs folyamat kárát látja. (Az információs folyamat egészébe természetesen beleértjük a közművelődési célú tájékoztatást is.)
Kategóriák: Könyvtár- és Információtudomány
Tárgyszavak: Könyvtár, Könyvtárhasználat
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Könyvtár, Könyvtárhasználat
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
A sorozat kötetei
- Könyvtári tájékoztatás I. (első kötet)
- Könyvtári tájékoztatás II.
- Könyvtári tájékoztatás III.
- Könyvtári tájékoztatás IV. (ez a kötet)
Tartalomjegyzék
Címlap
Copyright/Impresszum
Előszó
3-6
A) Elméleti fejezetek
9-69
I. Az ajánló bibliográfia
9-22
1. Az ajánló bibliográfia fogalma, funkciói, sajátosságai
9-13
1.1 Az ajánló bibliográfia fogalma
9
1.2 Az ajánló bibliográfia funkciói
9-10
1.3 Az ajánló bibliográfia sajátosságai
10-12
1.31 Közérdekűség
10
1.32 Időszerűség/aktualitás/
10
1.33 Hozzáférhetőség
10-11
1.34 Minőségi válogatás
11
1.35 Módszerbeli változatosság
11
1.36 Vonzó külső
12
1.4 Az ajánló bibliográfia használói
13
2. Az ajánló bibliográfia tipusai /műfajai/
13-18
2.1 A felosztás szempontjai
13-14
2.2 Az ajánló bibliográfiák tartalmi csoportjai
14-15
2.21 Általános bibliográfiák
14
2.22 Tematikus bibliográfiák
14
2.23 Életrajzi bibliográfiák
15
2.3 Az ajánló bibliográfiák a feltárás szintje szerint
15-16
2.31 Regisztratív vagy címbibliográfiák
15
2.32 Annotált bibliográfiák
15
2.33 Recenzeált bibliográfiák
16
2.34 Tényközlő bibliográfiák
16
2.4 Az ajánló bibliográfiák műfajai /formái/
16-18
2.41 Beszélgetés a könyvekről
16
2.42 Olvasóterv
16
2.43 Röplap-bibliográfia
16
2.44 Időszerű kérdések bibliográfiája
17
2.45 Olvasási tanácsadó
17
2.46 Tanácsadó bibliográfia
17
2.47 Ajánló bibliográfiai bevezető /kalauz/
18
3. Az ajánló bibliográfia rövid története
18-19
4. Az ajánló bibliográfiai tevékenység Magyarországon
19-22
4.1 Az ajánló bibliográfiai tevékenység történeti fejlődése
19-20
4.2 Az ajánló bibliográfiai tevékenység jelenlegi helyzete
20-22
Felhasznált irodalom
22
II. A Szakbibliográfia
23-40
1. A Szakbibliográfia fogalma, funkciói, sajátosságai
23-27
1.1 A szakbibliográfia fogalma
23
1.2 A szakbibliográfia funkciói
23
1.3 A szakbibliográfia sajátosságai
24-26
1.31 Tárgyilag meghatározott
24
1.32 Mellőzi a formai szempontokat
24
1.33 Gyűjtőköre nemzetközi
25
1.34 Érvényesíti a válogatás követelményét
25-26
1.35 Módszertanilag is megkülönböztethető
26
1.4 A szakbibliográfia használói
27
2. A szakbibliográfia tipusai /műfajai/
27-35
2.1 A felosztás szempontjai
27-28
2.2 Kurrens szakbibliográfiák
28-29
2.21 Nemzetközi kurrens szakbibliográfiák
28-29
2.22 Nemzeti kurrens szakbibliográfiák
29
2.23 Helyismereti kurrens szakbibliográfiák
29
2.3 Retrospektiv szakbibliográfiák
30-33
2.31 Bibliográfiai bevezetők, kalauzok
30
2.32 Bibliográfiai szintézisek, összefoglalók
30-31
2.33 Témabibliográfiák
31
2.34 Életrajzi szakbibliográfiák
32
2.35 Sajtóbibliográfiák
33
2.36 Folyóiratmutatók /repertóriumok/
33
2.4 Szakbibliográfiai funkciót betöltő tájékoztatási segédletek
33-34
2.41 Kötetkatalógusok
34
2.42 Lelőhelyjegyzékek
34
2.43 Gyarapodási jegyzékek
34
2.44 Dokumentációs kiadványok
34
2.45 Irodalomkutatások
34
2.5 Másodfokú szakbibliográfiák
35
3. A szakbibliográfia rövid története
35-36
4. A szakbibliográfiai tevékenység Magyarországon
36-39
4.1 A szakbibliográfiai tevékenység történeti fejlődése
36-37
4.2 A szakbibliográfiai tevékenység jelenlegi helyzete
37-39
4.21 A retrospektiv szakbibliográfia
37-38
4.22 A kurrens szakbibliográfiák
38-39
4.23 A szakbibliográfiai feladatok
39
Felhasznált irodalom
39-40
III. Szakirodalmi tájékoztatás - Dokumentáció
41-69
1. Alapfogalmak
41-44
1.1 Bevezető megjegyzések, alapproblémák
41-43
1.2 A dokumentáció vázlatos története
44
2. A dokumentációs feldolgozás
45-48
2.1 A feldolgozás fázisai, jellemzői
45-46
2.2 A dokumentációs osztályozás
46-48
2.21 Az osztályozőrendszerek felosztása a feldolgozott ismeretek köre szerint
47
2.22 Az osztályozórendszerek felosztása földrajzi elterjedtségük szerint
47
2.23 Az osztályozórendszerek felosztása szerkezetük, felépítésük szerint
47-48
3. A dokumentációs szolgáltatások típusai
49-55
3.1 Formájuk szerint
49
3.2 Igény-típusok szerint
49-55
3.21 Passzív /visszakereső, eseti/ szolgáltatások, információkeresés
49-51
3.211 Diszciplínára orientált visszakereső szolgáltatások
50
3.212 Felhasználóra orientált visszakereső szolgáltatások
50-51
3.22 Aktív/szétsugárzó, folyamatos/szolgáltatások
51-53
3.221 Diszciplínára orientált szétsugárzó szolgáltatások
51-53
3.222 Felhasználóra orientált szétsugárzó szolgáltatások
53
3.23 Eredeti anyag szolgáltatása /dokumentumszolgáltatás/
54-55
3.231 Eredeti dokumentum szolgáltatás
54
3.232 Dokumentum-másolat /mikromásolat/ szolgáltatása
54
3.233 Fordítás szolgáltatása
55
4. A dokumentáció gépesítése
55-59
4.1 A gépesítés szükségszerűvé válása
55-56
4.2 A gépesítés fogalma, megvalósításának főbb irányai
56-58
4.3 A dokumentáció gépesítésén alapuló néhány jelentős szolgáltatás
58-59
4.31 A témafigyelés számítógépes megszervezése
58
4.32 Index- /mutató/ készítő rendszerek
58-59
5. A dokumentáció szervezete, intézményei
59-67
5.1 Nemzetközi dokumentációs intézmények
60-64
5.11 Az UNESCO
60-61
5.12 A FID
61-62
5.13 Az AID
63
5.14 Egyéb intézmények, szervezetek
63-64
5.141 A Nemzetközi Tudományos és Műszaki Információs Központ /NTMIK/
63-64
5.142 Az OECD
64
5.2 A dokumentáció országos szervezetei
64-67
5.21 A dokumentáció szervezete néhány szocialista országban
65-66
5.22 A dokumentáció szervezete néhány tőkés országban
67
5.23 A fejlődő országok
67
Felhasznált irodalom
68-69
B) A Természet- és alkalmazott tudományok tájékoztató apparátusa
71-280
I. Természettudományok általában
73-91
1. A természettudomány fogalma, tárgya, módszerei, rendszere
73-75
2. A természettudományok kapcsolata más tudományterületekkel, jelentősége
75
3. A hazat természettudományok intézményei. Könyvkiadás. Könyvtárak
76-77
3.1 A hazai természettudományi kutatás intézményei
76
3.2 Tudományos társaságok
76
3.3 Könyvkiadás
77
3.4 Könyvtárak
77
4. A természettudományi táiékoztatás eszközei
77-91
4.1 Lexikonok
77-78
4.2 Történeti összefoglaló
79
4.3 Kézikönyvek
80-81
4.4 Rövidítés- és jelölésgyűjtemény
81
4.5 Sorozatok
81-83
4.6 Folyóiratok
83-85
4.61 Tudományos szint
83-84
4.62 Ismeretterjesztő szint
84-85
4.7 Referáló lapok
86
4.8 Bibliográfiák
86-91
4.81 Retrospektiv nemzeti szakbibliográfiák
86-88
4.82 Tudománytörténeti bibliográfia
89
4.83 Életrajzi bibliográfia
90
4.84 Ajánló bibliográfiák
90-91
Felhasznált irodalom
91
II. Matematika
92-109
1. A matematika fogalma, tárgya, módszere, felosztása
92-96
1.1 A matematika fogalma, tárgya, módszere
92-93
1.2 A matematika felosztása
93-96
1.21 Matematikai analízis
93
1.22 Funkcionálanalízis
93
1.23 Algebra
93-94
1.24 Geometria
94
1.25 Topológia
94
1.26 Számelmélet
94
1.27 Matematikai logika
94
1.28 Halmazelmélet
95
1.29 Valószínűségelmélet és matematikai statisztika
95
1.30 Operációkutatás és irányitáselmélet
95
1.31 Numerikus számítási módszerek
95
1.32 Matematikai gépek és programozásuk
95
1.33 Kibernetika
96
1.34 A matematika története
96
2. A matematika viszonya más tudományokhoz
96-97
3. A hazai matematikai kutatás intézményei. Könyvkiadás. Könyvtárak
97-100
3.1 A matematikai kutatás intézményei
97
3.2 Tudományos társaság
98
3.3 Könyvkiadás
98
3.4 Könyvtárak
98-100
3.41 Országos jellegű tudományos szakkönyvtárak
98-99
3.42 Tudományági szakkönyvtárak
99-100
4. A matematikai tájékoztatás eszközei
100-109
4.1 Lexikon
100-101
4.2 Tudománytörténeti összefoglalók
101-102
4.3 Kézikönyvek
102-103
4.4 Táblázatgyüjtemény
103
4.5 Sorozatok
103-104
4.6 Folyóiratok
104-106
4.61 Akadémiai folyóiratok
104-105
4.62 Társulati folyóiratok
105
4.63 Módszertani folyóirat
105-106
4.64 Egyetemi kiadványok
106
4.7 Referáló lapok
106-107
4.8 Bibliográfiák
107-109
4.81 Retrospektív szakbibliográfiák
107-108
4.82 Ajánló bibliográfia Felhasznált irodalom
108-109
Felhasznált irodalom
109
III. Fizika
110-122
1. Meghatározása, felosztása
110-111
1.1 Felosztás a tanulmányozott tárgyak szerint
110
1.2 Felosztás a tanulmányozott folyamatok szerint
111
1.3 Felosztás a kutatás módszere szerint
111
2. Kapcsolata más tudományágakkal
212
3. A hazai fizikát kutatás intézményei. Könyvkiadás. Könyvtárak
112-114
3.1 A hazai fizikai kutatás intézményei
112-113
3.2 Tudományos társaság
113
3.3 Könyvkiadás
113
3.4 Könyvtárak
113-114
3.41 Országos jellegű tudományos szakkönyvtár
224
3.42 Tudományági szakkönyvtárak
114
4. A fizikai tájékoztatás eszközei
115-122
4.1 Lexikonok
115-116
4.2 Történeti összefoglalók
116-117
4.3 Kézikönyvek
117-118
4.4 Képlet- és táblázatgyűjtemény
118-119
4.5 Sorozatok
119
4.6 Folyóiratok
119-120
4.61 Akadémiai folyóiratok
119
4.62 Társulati folyóirat
120
4.63 Módszertani folyóirat
120
4.7 Referáló lapok
120-121
4.8 Bibliográfiák
121-122
4.81 Retrospektiv szakbibliográfia
121
4.82 Ajánló bibliográfia
121-122
Felhasznált irodalom
122
IV. Kémia
123-139
1. A kémia meghatározása, felosztása
123-124
2. A kémia kapcsolata más tudományágakkal, gyakorlati jelentősége
124-126
2.1 Kapcsolata a természettudományokkal
124-125
2.2 Kapcsolata a társadalomtudományokkal
125
2.3 Kapcsolata az "alkalmazott" tudományokkal. Gyakorlati jelentősége
125-126
3. A hazai kémiai kutatás intézményei. Könyvkiadás. Könyvtárak
126-128
3.1 A hazai kémiai kutatás intézményei
126
3.2 Tudományos társaság
127
3.3 Könyvkiadás
127
3.4 Könyvtárak
127-128
3.41 Országos jellegű tudományos szakkönyvtár
127
3.42 Tudományági szakkönyvtárak
128
4. A kémiai tájékoztatás eszközei
128-139
4.1 Lexikonok
128-130
4.2 Történeti összefoglalók
130-131
4.3 Kézikönyvek
131-132
4.4 Táblázatgyűjtemény
133
4.5 Sorozat
133
4.6 Folyóiratok
134-135
4.61 Akadémiai folyóiratok
134
4.62 Társulati folyóiratok
134-135
4.63 Módszertani folyóirat
135
4.7 Referáló lapok
135-137
4.8 Bibliográfiák
137-139
4.81 Kalauz jellegű bibliográfiák
137-138
4.82 Retrospektív nemzeti szakbibliográfia
138
4.83 Ajánló bibliográfia
139
Felhasznált irodalom
139
V. Biológia
140-166
1. A biológia meghatározása, felosztása
140-142
2. A biológia kapcsolata más tudományokkal, jelentősége
142-143
3. A hazai biológiai kutatás intézményei. Könyvkiadás. Könyvtárak
143-145
3.1 A hazai biológiai kutatás intézményei
143
3.2 Tudományos társaság
144
3.3 Könyvkiadás
144
3.4 Könyvtárak
144-145
3.41 Országos jellegű tudományos szakkönyvtárak
144
3.42 Tudományági szakkönyvtárak
144-145
4. A biológiai tájékoztatás eszközei
145-166
4.1 Lexikon
145-146
4.2 Tudománytörténeti összefoglalók
146-147
4.3 Kézikönyvek
147-154
4.31 Általános biológiai kézikönyvek
147-149
4.32 Növénytani kézikönyv
149
4.33 Állattani kézikönyvek
150-152
4.34 Embertani kézikönyvek
152-154
4.4 Határozók
154-156
4.5 Sorozatok
156
4.6 Folyóiratok
156-159
4.61 Akadémiai folyóiratok
156-157
4.62 Társulati folyóiratok
157-158
4.63 Egyetemi periodikus kiadványok
158
4.64 Módszertani folyóirat
159
4.65 Ismeretterjesztő folyóiratok
159
4.7 Referáló lap
159
4.8 Bibliográfiák
160-166
4.81 Retrospektív nemzeti szakbibliográfiák
160-164
4.82 Kurrens nemzeti szakbibliográfiák
164-165
4.83 Ajánló bibliográfia
166
Felhasznált irodalom
166
VI. Csillagászat
167-173
1. A csillagászat meghatározása, felosztása
167-168
2. Kapcsolata más tudományokkal, világnézeti és gyakorlati jelentősége
168-169
3. Kutatóintézetek. Könyvkiadás. Könyvtár
169
4. A csillagászati tájékoztatás eszközei
169-173
4.1 Történeti összefoglaló
170
4.2 Kézikönyv, reálenciklopédia
170-171
4.3 Évkönyv
171
4.4 Atlasz
172
4.5 Folyóirat
172
4.6 Referáló lap
173
Felhasznált irodalom
173
VII. Földtan
174-182
1. A földtan meghatározása, felosztása
174-175
2. A földtan kapcsolata más tudományokkal. Gyakorlati jelentősége
175-176
3. A hazai földtani kutatás intézményei, kiadói és könyvtára
176
4. A földtani tájékoztatás eszközei
176-182
4.1 Tudománytörténeti összefoglaló
177
4.2 Kézikönyvek
177-179
4.3 Folyóiratok
179-180
4.4 Referáló lap
180
4.5 Szakbibliográfiák
181-182
Felhasznált irodalom
182
VIII. Földrajz
183-199
1. A földrajz meghatározása, felosztása
183-184
2. A földrajz kapcsolata más tudományágakkal. Gyakorlati jelentősége
184
3. A földrajz kutatóintézete, kiadói, könyvtárai
184-185
4. A földrajzi tájékoztatás eszközei
186-199
4.1 Felfedezéstörténet
186
4.2 Kézikönyvek
186-187
4.3 Adattárak, évkönyv
187-188
4.4 Helységnévtár
189
4.5 Térképek, atlaszok
189-190
4.6 Sorozatok
190-191
4.61 Tudományos sorozatok
190
4.62 Népszerű útikönyv-, utleirás-sorozatok
190-191
4.7 Folyóiratok
191-193
4.71 Akadémiai kutatóintézeti folyóirat
191-192
4.72 Társulati folyóirat
192
4.73 Egyetemi kiadvány
193
4.74 Módszertani folyóirat
193
4.75 Ismeretterjesztő folyóirat
193
4.8 Referáló lap
193
4.9 Bibliográfiák
194-199
4.91 Retrospektív nemzeti szakbibliográfiák
194-195
4.92 Nemzeti térképbibliográfiák
195-197
4.93 RésztudományterUleti kurrens szakbibliográfia
197-198
4.94 Ajánló bibliográfiák
198-199
Felhasznált irodalom
199
IX. Műszaki tudományok
200-231
1. A műszaki tudományok elméleti-rendszertani kérdései
200-202
1.1 A műszaki tudományok fogalma, tárgya, feladata, módszerei
200-201
1.2 A műszaki tudományok rendszertant helye, felosztása
201-202
2. A műszaki tudományok kapcsolata más tudományterületekkel, jelentőségük
202
3. A hazai műszaki kutatás intézményei, Könyvkiadás. Könyvtárak
203-208
3.1 A hazai műszaki kutatás intézményei
203-204
3.11 Akadémiai kutatóintézetek
203
3.12 Minisztériumi kutatóintézetek
203-204
3.2 Tudományos társaságok
205
3.3 Könyvkiadás
205
3.4 Könyvtárak
206-208
3.41 Országos jellegű tudományos szakkönyvtár és dokumentációs központ
206-207
3.42 Tudományági szakkönyvtárak
208
4. A műszaki tájékoztatás eszközei
208-230
4.1 Lexikonok
208-209
4.2 Szótárak
209-210
4.21 Értelmező szótárak
209
4.22 Kétnyelvű szakszótárak
210
4.3 Történeti összefoglalók
211-215
4.31 Általános technikatörténetek
211-212
4.32 Speciális technikatörténeti kiadványok
212-215
4.4 Kézikönyvek /reálenciklopédiák/, zsebkönyvek
215-217
4.41 Kézikönyvek
215-216
4.42 Zsebkönyvek
217
4.5 Táblázatgyűjtemények
217
4.6 Nem hagyományos dokumentumok kiadásai
217-218
4.7 Sorozatok
218-220
4.71 Felsőszintű sorozatok
218
4.72 Középfokú /technikusi szintű/ sorozatok
219
4.73 Alapfokú /a szakmunksáképzés szintjének megfelelő/ sorozatok
219
4.74 Ismeretterjesztő sorozat
220
4.8 Folyóiratok
220-225
4.81 Akadémiai folyóiratok
220-221
4.82 Kutatóintézeti folyóiratok
221-222
4.83 Társulati, tárca-, egyetemi folyóiratok
222-223
4.84 Barkácsoló - ismeretterjesztő folyóiratok
224-225
4.9 Referáló lapok
225
4.10 Bibliográfiák
226-230
4.101 Kalauz jellegű bibliográfiák
226-228
4.102 Retrospektív és kurrens nemzeti szakbibliográfiák
228-229
4.103 Ajánló bibliográfiák
230
Felhasznált irodalom
230-231
X. Mezőgazdasági tudományok
232-259
1. A mezőgazdasági tudományok meghatározása, felosztása
232-235
2. A mezőgazdasági tudományok kapcsolata más tudományágakkal, jelentőségük
235-236
3. A hazai mezőgazdasági kutatás intézményei. Könyvkiadás. Könyvtárak
236-240
3.1 A hazai mezőgazdasági kutatás intézményei
236-237
3.2 Tudományos társaságok
237-238
3.3 Könyvkiadás
238
3.4 Könyvtárak
238-240
3.41 Országos jellegű tudományos szakkönyvtár és dokumentációs központ
238-239
3.42 Tudományági szakkönyvtárak
239-240
4. A mezőgázdasági tájékoztatás eszközei
240-258
4.1 Lexikonok
240-242
4.2 Szótárak
242-243
4.3 Történeti összefoglaló
243-244
4.4 Kézikönyvek, reálenciklopédiák
244-245
4.5 Adattárak
245-246
4.51 Statisztikai adattárak
245-246
4.52 Egyéb adattár
246
4.6 Sorozatok
247-248
4.61 Szakmai /nagyüzemi/ jellegű sorozatok
247
4.62 Történeti sorozatok
247-248
4.63 Ismeretterjesztő /kisüzemi/ sorozatok
248
4.7 Folyóiratok
248-253
4.71 Akadémiai folyóiratok
248-249
4.72 Kutatóintézeti folyóiratok
249-250
4.73 KGST-folyőirat, tárca-, társulati tudományos folyóiratok
250-251
4.74 Gyakorlati szaklapok
251-253
4.8 Referáló lapok
253-254
4.9 Bibliográfiák
254-258
4.91 Kalauz jellegű bibliográfia
254
4.92 Retrospektív nemzeti szakbibliográfiák
255-257
4.93 Kurrens nemzeti szakbibliográfia
257
4.94 Ajánló bibliográfiák
258
Felhasznált irodalom
258-259
XI. Orvostudományok
260-280
1. Az orvostudományok meghatározása, felosztása
260-262
2. Az orvostudományok kapcsolata más tudományokkal, határterületei
262-263
3. A hazai orvostudományi kutatás intézményei. Könyvkiadás. Könyvtárak
263-266
3.1 A hazai orvostudományi kutatás intézményei
263
3.2 Tudományos társaságok
264
3.3 Könyvkiadás
264
3.4 Könyvtárak
264-266
3.41 Országos jellegű tudományos szakkönyvtár és dokumentációs központ
264-265
3.42 Tudományági szakkönyvtárak
265-266
4. Az orvostudományi-egészségügyi tájékoztatás eszközei
266-280
4.1 Lexikonok
266-267
4.2 Szótárak
267-268
4.21 Terminológiai szótár
267
4.22 Kétnyelvű szakszótárak
268
4.3 Történeti összefoglalók
268-269
4.4 Kézikönyvek
269
4.5 Atlasz
270
4.6 Sorozatok
270-271
4.61 Szakemberek számára készülő sorozatok
270
4.62 Ismeretterjesztő sorozatok
271
4.7 Folyóiratok
271-273
4.71 Akadémiai folyóiratok
271
4.72 A szakmai gyakorlat lapjai
271-272
4.73 Ismeretterjesztő folyóiratok
272-273
4.8 Referáló lapok
273-274
4.9 Bibliográfiák
274-280
4.91 Kalauz jellegű bibliográfiák
274
4.92 Retrospektív szakbibliográfiák
275-278
4.921 Általános orvostudományi retrospektív szakbibliográfiák
275-277
4.922 Ágazati retrospektiv szakbibliográfiák
277-278
4.93 Kurrens szakbibliográfiák
278-279
4.931 Kurrens egyetemes szakbibliográfia
278-279
4.932 Kurrens nemzeti szakbibliográfia
279
4.94 Ajánló bibliográfia
279-280
Felhasznált irodalom
280
Függelék
279-323
I. Bibliográfiák készítése
283-299
1. A bibliográfiák készitésének általános kérdései
283-284
1.1 A bibliográfia-készítés műhelyei
283
1.2 A bibliográfia-készités általános követelményei
283-284
1.21 Társadalmi hasznosság
284
1.22 Tervszerűség
284
1.23 Megbízhatóság
284
1.24 Egységesség
284
2. A bibliográfiák készitésének szakaszai
285-299
2.1 Témaválasztás
285
2.2 Tervkészítés
285-286
2.3 Anyaggyűjtés
286-289
2.31 Az anyaggyűjtés forrásai, segédeszközei
286-287
2.32 Az anyaggyűjtés szempontjai
288
2.33 Az anyaggyűjtés módszerei
288
2.34 Az anyaggyűjtés technikája
288-289
2.4 Címleírás
289-292
2.41 A címleírás fajtái
289-290
2.42 A címleírás adatai
290-291
2.43 A címleírás "megszerkesztése"
291-292
2.5 Tartalmi feltárás /magyarázó jegyzetek/
292-293
2.51 A tartalmi feltárás feladata
292
2.52 A magyarázó jegyzetek típusai
293
2.6 Szerkesztés
293-295
2.61 Az előrendezés
293
2.62 A válogatás
293-294
2.63 A formábaöntés
294-295
2.64 A szerkesztés technikája
295
2.7 A kiegészítő részek elkészítése
296-298
2.71 Mutatók /indexek/
296-297
2.72 Járulékos részek
297
2.73 Elősző és tájékoztató
297-298
2.8 Lektoráltatás
298
2.9 A bibliográfiák előállítása
298-299
Felhasznált irodalom
299
II. A dokumentumok tartalmi feltárásának műfajai és módszerei
300-313
1. Az annotáció
300-302
1.1 Megjegyzés
301
1.2 Indikativ, szignaletikus/jeladó/annotáció
301
1.3 Informatív, tájékoztató annotáció
301-302
2. A recenzió
303-304
3. A referátum
304-307
3.1 Dokumentációs válfájai
305-307
3.11 Cimforditás
305
3.12 Indikativ, szignaletikus /jeladó/ referátum
305
3.13 Informatív, tájékoztató referátum
306
3.14 Vegyes jellegű referátum
306-307
3.2 Nem dokumentációs válfajai
307
3.21 Autoreferátum
307
3.22 Rezümé
307
4. A tömöritvény
308-311
4.1 Szépirodalmi válfaja
308
4.2 Kulturális /közművelődési/ válfaja
308-310
4.3 Szakirodalmi /dokumentációs/ válfaja
310-311
5. Az irodalmi szemle
311-313
5.1 Referáló irodalmi szemle
312
5.2 Analatikus irodalmi szemle
312-313
Felhasznált irodalom
313
III. Elemzési szempontok
314-323
1. A szaklexikonok elemzése
314-315
2. A kézikönyvek elemzése
315-316
3. A folyóiratok elemzése
317-319
4. A szakbibliográfiák elemzése
319-323
Tartalomjegyzék
324-336