Magyar történeti bibliográfia 1825-1867 (4/4)

Közel egy évtized telt el azóta, hogy a Magyar Történeti Bibliográfia I.és III. kötete napvilágot látott és több mint hét év a II. kötet megjelenése óta. Ezek alatt az évek alatt egyre nagyobb érdeklődés nyilvánult meg az 1918 előtti Magyarországon élő nemmagyar népek történetének problémái iránt, amit a nálunk és a szomszédországokban megjelent forráspublikációk, részletmonográfiák és tanulmányok rohamosan növekvő száma is bizonyít. Az egykor annyira elhanyagolt nemzetiségtörténet iránti fokozódó érdeklődés következtében egyre sürgetőbben jelentkezett megfelelő kézikönyvek, mindenekelőtt a Magyar Történeti Bibliográfia c. mü első kötetének előszavában jelzett nemzetiségi kötetének hiánya. A sok évi késés oka elsősorban az volt, hogy itt az előző kötetekben feldolgozott anyagnál is töretlenebb utakon jártunk, s sokkal kevesebb előzményre támaszkodhattunk. Másrészt az anyaggyűjtés során derült ki, hogy a ,,nemzetiségekkel” foglalkozó egykorú irodalom és későbbi feldolgozások száma sokkal nagyobb, mint a munka kezdetén gondoltuk, s a nemzetiségi kötet anyaga előreláthatólag eléri majd az első három kötet terjedelmét. Az összegyűlt anyagot tehát két kötetre kell bontanunk. Még ilyen körülmények között sem lehetett szó a teljes, több mint százezer cédulát felölelő gyűjtés közzétételéről. Amint a cédulák ezrei és tízezrei gyűltek, több fontos elvi probléma merült fel. Mindenekelőtt azt kellett határozottan leszögezni, hogy a kötet nem csupán a magyarországi nemzetiségi kérdés, hanem bizonyos mértékig, tehát a Magyarországon fellelhető forrásanyag határáig, az akkori országban élt nem magyar népek 1825 és 1867 közötti történetének bibliográfiája is lesz, tehát kiterjed olyan problémákra is, amelyek nem függnek szorosan össze a nemzetiségek politikai kérdésével, és foglalkozik olyan népekkel is, amelyeknél a kérdéses időszakban a nemzeti mozgalom még meg sem indult (németek, szlovének), illetve — kis számuk és elszigeteltségük miatt — soha sem fejlődhetett ki (örmények, magyarországi bolgárok). Másrészről viszont — mivel az összegyűlt anyagot úgyis válogatni és selejtezni kellett — a válogatás fő szempontja az volt, hogy a másodrendű fontosságú anyagból elsősorban az kerüljön bele a bibliográfiába, ami az egyes népek kulturális, illetve politikai nemzeti mozgalmaival vagy a magyarországi nemzetiségi kérdéssel valamiféle vonatkozásban van. A bibliográfia munkálatainak megindulásakor kitűzött tudományos teljesség igénye, az anyag nagysága és a sok jelentéktelen és a tudományos kutatás számára lényegében újat nem mondó adat következtében elkerülhetetlen válogatás szükségszerűsége természetesen nehezen volt összeegyeztethető. Az alapelv az volt, hogy semmi nem maradhat ki, ami a mai s éppúgy a későbbi tudományos kutatás számára fontos és használható. Ezért néhány soros hírfüzéreket is felvettünk, ha a bennük közölt eseményről egyéb, részletesebb forrást nem találtunk. Ugyanakkor több olyan hosszabb cikket elhagytunk (az egykorú anyagban), amely csak másodkézből vett értesüléseket tartalmaz, ha eredeti forrását megtaláltuk. Ezen a téren is igyekeztünk azonban számolni a kutatás lehetőségeivel, s egy-egy hír vagy közlemény lelőhelyét több egykorú hírlapból is közöljük, még ha a szöveg szó szerint azonos is — mert az egyes sajtótermékek nem mindenütt egyformán hozzáférhetők. Ugyancsak elhagytuk azokat a nem egykorú, főleg hírlapi közleményeket, amelyeknek semmiféle tudományos forrásértéke nincs — nemcsak a bennük említett 1825 és 1867 közötti esemény vagy probléma — hanem az illető cikk megjelenési idejének felfogását és szemléletmódját illetőleg sem.