Görögország leírása II. corvina logo

Szerző: Pauszaniasz
További szerzők: Patay-Horváth András; Muraközy Gyula
Cím: Görögország leírása II.
Sorozatcím: Fontes historiae antiquae, 1588-7863 ; 4. | Sorozat szerkesztő: Patay-Horváth András
Fordítók: Muraközy Gyula; Patay-Horváth András
Megjelenési adatok: Attraktor, Máriabesenyő - Gödöllő, 2008. | ISSN: 1588-7863 | ISBN: 978-963-9857-11-7
Megjegyzés: Második, javított kiadás

coverimage Az a terület, amely Élisz és Sziküón között a keleti tengerig nyúlik, és amelyet jelenlegi lakosairól Akhaiának neveznek, korábban az Aigialosz, a lakosok pedig az aigialeisz nevet viselték, mégpedig sziküóni hagyomány szerint azért, mert a jelenlegi sziküóniaknak volt egy Aigialeósz nevű királyuk. Mások szerint viszont a terület annak a földrajzi adottságnak köszönhette a nevét, hogy nagyrészt valóban tengerparton (aigialosz) terül el. Később, mikor Hellén meghalt, Xuthoszt saját testvérei űzték el Thesszaliából, mert azzal vádolták, hogy az örökség egy részét magának tartotta meg. Ekkor ő Athénba menekült, ahol méltónak tartották arra, hogy hozzá adják feleségül Erekhtheusz egyik leányát Tőle aztán két fia született: Akhaiosz és Ión. Erekhtheusz halála után Xuthosz döntött a trónutódlás kérdésében, és amikor úgy döntött, hogy a legidősebb fiú, Kekropsz legyen a király, Erekhtheusz gyermekei elűzték őt az országból. Így aztán Aigialoszba érkezett, letelepedett, és itt is fejezte be életét. Később egyik fia, Akhaiosz segédcsapatokat toborzott magának Aigialoszból és Athénból, majd betört Thesszaliába, és visszaszerezte apja trónját. Ión pedig sereget gyűjtött az aigialosziak és királyuk, Szelinusz ellen, de Szelinusz követet küldött hozzá azzal az üzenettel, hogy feleségül adja hozzá egyetlen gyermekét, Heliké nevű leányát, őt magát pedig gyermekének fogadja, és hatalma örökösévé teszi. Ez a javaslat éppen kapóra jött Iónnak, és így Szelinusz halála után ő lett az aigialosziak uralkodója. Aigialosz területén várost alapított, és feleségéről Helikének, alattvalóit pedig saját nevéről iónoknak nevezte el. Mégsem változtatta meg a nép nevét, csupán kibővítette, mert ezután aigialoszi iónoknak nevezték őket, országuk elnevezése pedig még ennyire sem változott meg, hanem a régi maradt. Homérosz is megelégedett azzal az Agamemnón seregéhez tartozó népek felsorolásában, hogy az ország régi nevét adja meg: Aigialoszban kik laktak s széles Helikében. Ión uralkodása idején az eleuszisziak és az athéniak háborúba keveredtek egymással, és az athéniak Iónt kérték fel, hogy legyen a vezérük. Iónt ebben a háborúban érte utol a végzete, síremléke pedig a Potamosz nevű faluban látható. Ezután Ión fiai vették át az uralmat az iónok felett, egészen addig, amíg az akhájok őket és alattvalóikat is el nem űzték földjükről. Ekkoriban ugyanis a dórok nyomására az akhájok is kénytelenek voltak elhagyni Lakedaimón és Argosz területét. Tüstént elmondom, miképpen alakult az iónok és akhájok viszonya, de előbb meg kell magyaráznom, hogy a Peloponnészosz lakói közül miért csak Lakedaimón és Argosz lakosságát nevezték akhájoknak a dór bevándorlás előtt. Akhaiosz fiai, Arkhandrosz és Arkhitelész Phthiótiszból vándoroltak be Argoszba, és letelepedésük után itt Danaosz vejei lettek, hiszen a király Automaté nevű leányát Arkhitelész, Szkaiát pedig Arkhandrosz vette feleségül. Végleges argoszi letelepedésüket főképpen az a tény bizonyítja, hogy Arkhandrosz fiának a Metanasztész (=betelepült) nevet adta.
Kategóriák: Történelem
Tárgyszavak: Ókor, Görögország, Történelem, Leírás
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

A sorozat kötetei
Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Hetedik könyv: Akhaia
5-64
   1.
7-8
   2.
8-10
   3.
11-12
   4.
13-14
   5.
14-17
   6.
17-18
   7.
18-20
   8.
20-22
   9.
22-24
   10.
24-26
   11.
26-27
   12.
28-29
   13.
29-31
   14.
31-32
   15.
32-34
   16.
34-36
   17.
36-38
   18.
38-40
   19.
41-42
   20.
42-44
   21.
44-46
   22.
47-49
   23.
49-50
   24.
50-53
   25.
53-55
   26.
56-58
   27.
58-60
   Jegyzetek
61-64
Nyolcadik könyv: Arkadia
65-152
   1.
67-68
   2.
68-69
   3.
69-70
   4.
7072
   5.
72-74
   6.
75-76
   7.
76-77
   8.
77-79
   9.
79-81
   10.
81-83
   11.
83-85
   12.
85-86
   13.
86-87
   14.
87-89
   15.
89-91
   16.
91-92
   17.
92-93
   18.
93-94
   19.
94-95
   20.
95-96
   21.
96
   22.
96-98
   23.
98-99
   24.
100-102
   25.
102-104
   26.
104-105
   27.
105-109
   28.
109-110
   29.
110-111
   30.
111-113
   31.
113-114
   32.
114-115
   33.
115-116
   34.
116-117
   35.
117-119
   36.
119-120
   37.
120-123
   38.
123-124
   39.
124-125
   40.
125-126
   41.
126-128
   42.
128-130
   43.
130-131
   44.
131-133
   45.
133
   46.
134
   47.
134-135
   48.
136-137
   49.
137-139
   50.
139-140
   51.
141-142
   52.
142-143
   53.
143-145
   54.
145-146
   Jegyzetek
147-152
Kilencedik könyv: Boiótia
153-222
   1.
155-156
   2.
156-157
   3.
158-159
   4.
159-160
   5.
160-163
   6.
163-164
   7.
164-165
   8.
165-166
   9.
166-167
   10.
167-168
   11.
168-170
   12.
170
   13.
171-173
   14.
173-174
   15.
174-175
   16.
175-176
   17.
176-178
   18.
178-179
   19.
179-181
   20.
181-182
   21.
182-183
   22.
183-184
   23.
184-186
   24.
186-187
   25.
187-188
   26.
188-190
   27.
190-191
   28.
191-192
   29.
192-194
   30.
194-196
   31.
196-198
   32.
198-200
   33.
200-201
   34.
201-203
   35.
203-204
   36.
204-206
   37.
206-207
   38.
207-209
   39.
209-212
   40.
212-214
   41.
214-216
   Jegyzetek
217-222
Tizedik könyv: Phókisz
223-306
   1.
225-226
   2.
227-228
   3.
228-229
   4.
229-231
   5.
231-233
   6.
233-235
   7.
235-236
   8.
236-238
   9.
238-240
   10.
241-242
   11.
242-243
   12.
243-245
   13.
245-247
   14.
247-249
   15.
249-250
   16.
250-251
   17.
251-254
   18.
254-255
   19.
255-257
   20.
258-259
   21.
260-261
   22.
261-264
   23.
264-266
   24.
266-267
   25.
268-270
   26.
270-271
   27.
272
   28.
272-274
   29.
274-276
   30.
276-277
   31.
277-280
   32.
280-283
   33.
283-286
   34.
286-287
   35.
287-289
   36.
289-291
   37.
291-293
   38.
293-295
   Jegyzetek
296-306
Függelék
307-480
   Pauszaniasz útvonala és régészeti tájékoztató
311-316
   Patay-Horváth András: Pauszaniasz és műve
317-338
      Jegyzetek
335-338
   Irodalmi tájékoztató
339-340
   Jegyzetszótár
341-344
   Személynévmutató
345-435
   Földrajzi nevek mutatója
436-476
   A kiadó utószava
477-480
Tartalom
Hátsó borító