Görögország leírása II.
Szerző: PauszaniaszTovábbi szerzők: Patay-Horváth András; Muraközy Gyula
Cím: Görögország leírása II.
Sorozatcím: Fontes historiae antiquae, 1588-7863 ; 4. | Sorozat szerkesztő: Patay-Horváth András
Fordítók: Muraközy Gyula; Patay-Horváth András
Megjelenési adatok: Attraktor, Máriabesenyő - Gödöllő, 2008. | ISSN: 1588-7863 | ISBN: 978-963-9857-11-7
Megjegyzés: Második, javított kiadás
Az a terület, amely Élisz és Sziküón között a keleti tengerig nyúlik, és amelyet jelenlegi lakosairól Akhaiának neveznek, korábban az Aigialosz, a lakosok pedig az aigialeisz nevet viselték, mégpedig sziküóni hagyomány szerint azért, mert a jelenlegi sziküóniaknak volt egy Aigialeósz nevű királyuk. Mások szerint viszont a terület annak a földrajzi adottságnak köszönhette a nevét, hogy nagyrészt valóban tengerparton (aigialosz) terül el. Később, mikor Hellén meghalt, Xuthoszt saját testvérei űzték el Thesszaliából, mert azzal vádolták, hogy az örökség egy részét magának tartotta meg. Ekkor ő Athénba menekült, ahol méltónak tartották arra, hogy hozzá adják feleségül Erekhtheusz egyik leányát Tőle aztán két fia született: Akhaiosz és Ión. Erekhtheusz halála után Xuthosz döntött a trónutódlás kérdésében, és amikor úgy döntött, hogy a legidősebb fiú, Kekropsz legyen a király, Erekhtheusz gyermekei elűzték őt az országból. Így aztán Aigialoszba érkezett, letelepedett, és itt is fejezte be életét. Később egyik fia, Akhaiosz segédcsapatokat toborzott magának Aigialoszból és Athénból, majd betört Thesszaliába, és visszaszerezte apja trónját. Ión pedig sereget gyűjtött az aigialosziak és királyuk, Szelinusz ellen, de Szelinusz követet küldött hozzá azzal az üzenettel, hogy feleségül adja hozzá egyetlen gyermekét, Heliké nevű leányát, őt magát pedig gyermekének fogadja, és hatalma örökösévé teszi. Ez a javaslat éppen kapóra jött Iónnak, és így Szelinusz halála után ő lett az aigialosziak uralkodója. Aigialosz területén várost alapított, és feleségéről Helikének, alattvalóit pedig saját nevéről iónoknak nevezte el. Mégsem változtatta meg a nép nevét, csupán kibővítette, mert ezután aigialoszi iónoknak nevezték őket, országuk elnevezése pedig még ennyire sem változott meg, hanem a régi maradt. Homérosz is megelégedett azzal az Agamemnón seregéhez tartozó népek felsorolásában, hogy az ország régi nevét adja meg: Aigialoszban kik laktak s széles Helikében. Ión uralkodása idején az eleuszisziak és az athéniak háborúba keveredtek egymással, és az athéniak Iónt kérték fel, hogy legyen a vezérük. Iónt ebben a háborúban érte utol a végzete, síremléke pedig a Potamosz nevű faluban látható. Ezután Ión fiai vették át az uralmat az iónok felett, egészen addig, amíg az akhájok őket és alattvalóikat is el nem űzték földjükről. Ekkoriban ugyanis a dórok nyomására az akhájok is kénytelenek voltak elhagyni Lakedaimón és Argosz területét. Tüstént elmondom, miképpen alakult az iónok és akhájok viszonya, de előbb meg kell magyaráznom, hogy a Peloponnészosz lakói közül miért csak Lakedaimón és Argosz lakosságát nevezték akhájoknak a dór bevándorlás előtt. Akhaiosz fiai, Arkhandrosz és Arkhitelész Phthiótiszból vándoroltak be Argoszba, és letelepedésük után itt Danaosz vejei lettek, hiszen a király Automaté nevű leányát Arkhitelész, Szkaiát pedig Arkhandrosz vette feleségül. Végleges argoszi letelepedésüket főképpen az a tény bizonyítja, hogy Arkhandrosz fiának a Metanasztész (=betelepült) nevet adta.
Kategóriák: Történelem
Tárgyszavak: Ókor, Görögország, Történelem, Leírás
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Ókor, Görögország, Történelem, Leírás
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
A sorozat kötetei
- Görögország leírása I. (első kötet)
- Görögország leírása II. (ez a kötet)
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Hetedik könyv: Akhaia
5-64
1.
7-8
2.
8-10
3.
11-12
4.
13-14
5.
14-17
6.
17-18
7.
18-20
8.
20-22
9.
22-24
10.
24-26
11.
26-27
12.
28-29
13.
29-31
14.
31-32
15.
32-34
16.
34-36
17.
36-38
18.
38-40
19.
41-42
20.
42-44
21.
44-46
22.
47-49
23.
49-50
24.
50-53
25.
53-55
26.
56-58
27.
58-60
Jegyzetek
61-64
Nyolcadik könyv: Arkadia
65-152
1.
67-68
2.
68-69
3.
69-70
4.
7072
5.
72-74
6.
75-76
7.
76-77
8.
77-79
9.
79-81
10.
81-83
11.
83-85
12.
85-86
13.
86-87
14.
87-89
15.
89-91
16.
91-92
17.
92-93
18.
93-94
19.
94-95
20.
95-96
21.
96
22.
96-98
23.
98-99
24.
100-102
25.
102-104
26.
104-105
27.
105-109
28.
109-110
29.
110-111
30.
111-113
31.
113-114
32.
114-115
33.
115-116
34.
116-117
35.
117-119
36.
119-120
37.
120-123
38.
123-124
39.
124-125
40.
125-126
41.
126-128
42.
128-130
43.
130-131
44.
131-133
45.
133
46.
134
47.
134-135
48.
136-137
49.
137-139
50.
139-140
51.
141-142
52.
142-143
53.
143-145
54.
145-146
Jegyzetek
147-152
Kilencedik könyv: Boiótia
153-222
1.
155-156
2.
156-157
3.
158-159
4.
159-160
5.
160-163
6.
163-164
7.
164-165
8.
165-166
9.
166-167
10.
167-168
11.
168-170
12.
170
13.
171-173
14.
173-174
15.
174-175
16.
175-176
17.
176-178
18.
178-179
19.
179-181
20.
181-182
21.
182-183
22.
183-184
23.
184-186
24.
186-187
25.
187-188
26.
188-190
27.
190-191
28.
191-192
29.
192-194
30.
194-196
31.
196-198
32.
198-200
33.
200-201
34.
201-203
35.
203-204
36.
204-206
37.
206-207
38.
207-209
39.
209-212
40.
212-214
41.
214-216
Jegyzetek
217-222
Tizedik könyv: Phókisz
223-306
1.
225-226
2.
227-228
3.
228-229
4.
229-231
5.
231-233
6.
233-235
7.
235-236
8.
236-238
9.
238-240
10.
241-242
11.
242-243
12.
243-245
13.
245-247
14.
247-249
15.
249-250
16.
250-251
17.
251-254
18.
254-255
19.
255-257
20.
258-259
21.
260-261
22.
261-264
23.
264-266
24.
266-267
25.
268-270
26.
270-271
27.
272
28.
272-274
29.
274-276
30.
276-277
31.
277-280
32.
280-283
33.
283-286
34.
286-287
35.
287-289
36.
289-291
37.
291-293
38.
293-295
Jegyzetek
296-306
Függelék
307-480
Pauszaniasz útvonala és régészeti tájékoztató
311-316
Patay-Horváth András: Pauszaniasz és műve
317-338
Jegyzetek
335-338
Irodalmi tájékoztató
339-340
Jegyzetszótár
341-344
Személynévmutató
345-435
Földrajzi nevek mutatója
436-476
A kiadó utószava
477-480
Tartalom
Hátsó borító