Évkönyv 2002 corvina logo

Szerkesztő: Mezei Cecília
További szerzők: Raffay Zoltán; Mezei Cecília; Novotny Gábor; Bakucz Márta; Wágner Ildikó; Póla Péter; Tüske Tamás; Varró Krisztina; Novák Miklós; Gulyás László; Grosz András; Borbás László; Szebellédi István; Jobbágy Valér; Marcell Viktória; Mezei Katalin; Füzesi Zoltán; Molnár András; Skoumal Krisztián; Finta István; Farkas Tibor; Czene Zsolt; Forgó Mónika; Pályi István; Magyar Tünde; Sági Béla; Kis Mária
Cím: Évkönyv 2002
Alcím: Pécsi Tudományegyetem | Közgazdaságtudományi Kar | Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola
Fordítók: Bakucz Márta; Chadwick, Clifford Sheperd
Megjelenési adatok: Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Pécs, 2003. | ISSN: 1588-5348 | ISBN: 963-641-953-1

coverimage Az elmúlt évezredek és évszázadok társadalmi-gazdasági fejlődésének története a hagyományos halászó-vadászó-gyűjtögető életformáról a letelepedésre és a mezőgazdasági termelésre való áttérés (a fejlődés első hulláma), mintegy két évszázaddal ezelőtt a feudális agrártársadalomról az ipari társadalomra való áttérés (második hullám), majd az elmúlt évtizedekben a szolgáltató szektor foglalkoztatásban és értéktermelésben való előretörésének története (harmadik hullám). A tanulmány a harmadik hullám, a tercierizáció gyors terjedésének az okait vizsgálja, külön kitérve a termelő, az elosztási, a személyi és a társadalmi szolgáltatásokra. Az elmúlt mintegy két évtized gazdasági paradigmaváltása következtében alapvetően megváltozott a szolgáltatások gazdasági növekedésben és területi fejlődésben játszott szerepének az értelmezése. A szolgáltatásokat, elsősorban az üzleti szolgáltatásokat ma már nem a gazdasági életben „szükséges rossznak” tekintik, hanem a modern gazdaság egyre bonyolultabb termelési és elosztási rendszereinek meghatározó részének tartják őket. A szolgáltatások gazdaságban betöltött szerepének „hagyományos” értelmezése a XVIII. század végére nyúlik vissza, arra az időszakra, amikor a régi, alapvetően mezőgazdasági jellegű és feudális viszonyokkal jellemezhető társadalom átalakulásának folyamata megindult Európa fejlett országaiban. A kialakulóban lévő új ipari társadalom első kutatója és leírója Adam Smith volt. A régebbi (ipari forradalom előtti) társadalomban a szolgáltatásokat végző személyek komoly társadalmi megbecsülést élveztek. Adam Smith véleménye szerint ez helytelen volt, mivel szerinte a szolgáltatások nem járulnak hozzá a „nemzetek jólétéhez”, azt kizárólag az árutermelő tevékenységek teremtik meg. A szolgáltatások ilyen irányú megközelítése azóta is komoly befolyást gyakorolt a közgazdasági gondolkodásra. Karl Marx mindenben osztotta Adam Smith szolgáltatásokkal kapcsolatos véleményét és „nem termelékenynek” nevezte a szolgáltatásokat. A szocialista országokban egészen a legutóbbi évekig a szolgáltatásokat vették figyelembe a nemzeti termék értékének kiszámításakor. Mind a szocialista, mind pedig a polgári közgazdászok között volt, aki aggasztónak vélte a szolgáltató szektor előretörését a foglalkoztatottságban (sőt néhányan egyenesen katasztrofális jelenségnek tartották a „dezindusztrializációt”), abbéli félelmükben, hogy a nem termelékeny szolgáltatások rontják a nemzeti fizetési mérleget és lassítják a gazdasági növekedést.

Tartalomjegyzék