Digitália - A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Digitális Univerzuma

Ismertető Könyv felajánlása Gyakorlati tudnivalók Kapcsolat

Anyagvizsgálat

Szerkesztő: Tisza Miklós
További szerzők: Gál István; Kocsisné Baán Mária ; Lenkeyné Biró Gyöngyvér; Lukács János; Marosné Berkes Mária; Nagy Gyula; Tisza Miklós
Cím: Anyagvizsgálat
Megjelenési adatok: Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2001. | ISBN: 963-661-452-0

coverimage A mérnöki szerkezetekkel, gépekkel szemben támasztott szüntelenül növekvő követelmények újabb és újabb kihívásokat jelentenek a berendezések tervezői, gyártói, szerelői és üzemeltetői számára egyaránt. E kihívásoknak való megfelelés egyik területen sem képzelhető el anyagvizsgálati ismeretek nélkül. A konstrukciós és a technológiai tervezést végzők anyagjellemzőket, illetve anyagi mérőszámokat alkalmaznak; a gyártástechnológusok technológiai próbák mellett hibafeltáró, elsősorban roncsolásmentes vizsgálatokat végeznek, az üzemeltetők pedig a roncsolásos és roncsolásmentes vizsgáló eljárások széles skáláját hívják segítségül a szerkezetek integritásának megítélése, illetve biztosítása érdekében, valamint a gépek, berendezések működésének ellenőrzése céljából. Az anyagvizsgálat, amely az anyagok szerkezet- és tulajdonság-változásaival kapcsolatos okokra keresendő válaszokat hivatott számszerűsíteni az anyagszerkezettannal egységet alkotva az anyagtudomány szerves részét képezi. Mindezek figyelembevételével természetes, hogy a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karán komoly hagyományai vannak az anyagvizsgálati ismeretek oktatásának. A tananyag az elmúlt évtizedekben is folyamatosan változott, korszerűsödött. E folyamatban kitapinthatok olyan csomópontok, amelyek minőségileg számottevő változásokat jelentettek, mint - a méretezési alapadatot szolgáltató vizsgálati módszerek előtérbe kerülése a többi eljáráshoz viszonyítva, - az anyagvizsgáló berendezésekben bekövetkezett generációváltások (hidro- mechanikus, elektro-hidraulikus, számítógéppel vezérelt berendezések kifejlesztése, alkalmazásba vétele), - a törésmechanika gyakorlati alkalmazása iránti igény megjelenése, - a hibafeltáró (roncsolásmentes) vizsgálati eszközök fejlődése, - a matematikai-statisztikai módszerek anyagvizsgálatban történő alkalmazása, mind a vizsgálatok tervezése, mind pedig az eredmények értékelésénél. Napjaink további sajátossága az anyagvizsgálat szempontjából, hogy egyszerre két olyan változás is zajlik, amelyik az anyagvizsgálati tárgykörök oktatására jelentős hatással van: az egyik a mérnöki szerkezetekben, a különféle berendezésekben alkalmazott anyagok választékának robbanásszerű változása, a másik az Európai Unió vonatkozó előírásrendszerének kialakulása és annak hazai alkalmazásba vétele.
Kategóriák: Anyagtudományok
Tárgyszavak: Egyetemi jegyzet, Anyagvizsgálat
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Impresszum
Tartalomjegyzék
5-9
Előszó
11-[16]
1. Bevezetés
17-38
   1.1. Az anyagok csoportosítása
17-23
      1.1.1. Fémek, fémes anyagok
18-19
      1.1.2. Polimerek, műanyagok
19-20
      1.1.3. Kerámiák
21-22
      1.1.4. Kompozit anyagok
22-23
   1.2. Az anyagfajták és az anyagvizsgálati eljárások kölcsönhatása
23-24
   1.3. Az anyagvizsgáló eljárások csoportosítása
24-30
      1.3.1. Az anyagvizsgáló eljárások csoportosítása a vizsgálat célja alapján
25
      1.3.2. Az anyagvizsgáló eljárások csoportosítása az anyag vizsgálat közbeni károsodása alapján
25-26
      1.3.3. Az anyagvizsgáló eljárások csoportosítása a vizsgálati próba méretei alapján
26-27
      1.3.4. Az anyagvizsgáló eljárások csoportosítása a vizsgálati hőmérséklet szerint
27-28
      1.3.5. Az anyagvizsgáló eljárások csoportosítása az igénybevétel módja szerint
28-29
      1.3.6. Az anyagvizsgáló eljárások csoportosítása az igénybevétel sebessége alapján
29-30
   1.4. Káresetek elemzése
30-38
      1.4.1. A tudás és gyakorlati alkalmazása
30-31
      1.4.2. Káresetek vizsgálatának általános sémája
31-32
      1.4.3. Katasztrófák kódolt megközelítése
33-35
      1.4.4. Meghibásodási szemléletek
35-36
      1.4.5. Esettanulmányok
37-38
2. Az anyagvizsgálat anyagtudományi alapjai
39-80
   2.1. A fémes anyagok mechanikai tulajdonságainak elméleti alapjai
41-64
      2.1.1. A rugalmas alakváltozás fogalma és jellemzői
41
      2.1.2. A képlékeny alakváltozás jellemzői
42
      2.1.3. A képlékeny alakváltozás csúszási mechanizmusa
42-46
      2.1.4. A kúszás alakváltozási mechanizmusai
46-51
      2.1.5. A képlékeny alakváltozás következményei
52-64
         2.1.5.1. A látszólag rugalmas alakváltozások következményei
52
         2.1.5.2. A képlékeny (maradó) alakváltozás következményei
53-57
            2.1.5.2.1. A rácsenergia, rácstorzulás
53-54
            2.1.5.2.2. Az alakítási keményedés
54-55
            2.1.5.2.3. Alakítási textúra, anizotrópia
56
            2.1.5.2.4. Az alakítási maradó feszültség
56-57
         2.1.5.3. Az ismétlődő terhelés okozta anyagszerkezeti változások
57-64
            2.1.5.3.1. Fáradási keményedés és/vagy lágyulás
58-61
            2.1.5.3.2. Mikrorepedések keletkezése
61-63
            2.1.5.3.3. Fáradásos repedésterjedés
63-64
   2.2. A polimerek mechanikai tulajdonságainak elméleti alapjai
65-80
      2.2.1. A polimerek makromolekuláris szerkezete
65-67
      2.2.2. A hőmérséklet hatása a polimerek mechanikai viselkedésére
67-70
         2.2.2.1. Amorf polimerek
68-69
            2.2.2.1.1. Üvegszerű viselkedés
68
            2.2.2.1.2. Gumirugalmas viselkedés
69
            2.2.2.1.3. Viszkózus folyás
69
         2.2.2.2. Kristályos polimerek
70
      2.2.3. Az alakváltozások molekuláris analógiája
70-71
      2.2.4. A képlékeny deformáció típusai amorf polimerekben
71-72
      2.2.5. Időfüggés és viszkoelaszticitás
72-80
         2.2.5.1. A viszkoelasztikus viselkedés mechanikai modelljei
74-77
            2.2.5.1.1. Kúszás-Voigt-Kelvin modell
74-76
            2.2.5.1.2. Feszültségrelaxáció-Maxwell modell
76-77
         2.2.5.2. A Boltzmann-féle szuperpozíció elve
77-78
         2.2.5.3. Polimerek viselkedésének sajátosságai időben változó terhelés hatására
78-79
         2.2.5.4. A hőmérséklet-idő hasonlósági elv
79-80
3. Mechanikai Anyagvizsgálatok
81-[348]
   3.1. Keménységmérés
83-129
      3.1.1. A keménység fogalma és mérésének alapelvei
83-85
      3.1.2. A szúrókeménységmérés vizsgálati módszerei
85-105
         3.1.2.1. Brinell keménységvizsgálat
86-91
         3.1.2.2. Poldi keménységmérés
91-92
         3.1.2.3. Vickers keménységmérés
92-96
         3.1.2.4. Mikro-Vickers eljárás
97
         3.1.2.5. Knoop-eljárás
97-100
         3.1.2.6. Rockwell eljárás
100-105
      3.1.3. Erő-benyomódás görbe felvételén alapuló eljárások
105-106
      3.1.4. Dinamikus keménységmérési eljárások
107-109
         3.1.4.1. Szkleroszkóp
107-108
         3.1.4.2. Leeb eljárás
108-109
         3.1.4.3. Duroszkóp
109
      3.1.5. Közvetett módszerek a keménység meghatározására
109-111
         3.1.5.1. Ultrahangos keménységmérés
110-111
         3.1.5.2. Keménységmérés örvényáram mérése elvén
111
      3.1.6. Speciális keménységmérési feladatok fémes anyagoknál
112-113
      3.1.7. Műanyagok vizsgálatának speciális problémái
113-118
         3.1.7.1. Lágy műanyagok
113-114
         3.1.7.2. Kemény műanyagok
114-115
         3.1.7.3. Gumirugalmas műanyagok
115-118
      3.1.8. Kerámiák vizsgálatának speciális kérdései
118-119
      3.1.9. Felületi rétegek vizsgálata
120-121
      3.1.10. A keménységmérési eljárások összehasonlítása, alkalmazásuk lehetőségei és korlátai
121-126
      3.1.11. Összefüggés a keménység és egyéb anyagtulajdonságok között
126-129
         3.1.11.1. Keménység és szilárdsági mérőszámok
127-128
         3.1.11.2. A keménység és a kifáradási határ közötti összefüggések
128
         3.1.11.3. Keménység és kopásállóság
128-129
   3.2. Szakítóvizsgálat
130-160
      3.2.1. A vizsgálat célja
130
      3.2.2. Próbatestek típusai
130-132
      3.2.3. A szakítódiagram értelmezése és jellegzetes szakaszai
132-134
      3.2.4. Alakváltozási és szilárdsági mérőszámok - feszültségnyúlás diagramok
134-136
      3.2.5. A vizsgálat kiértékelése
136-139
      3.2.6. Finomnyúlás-méréssel meghatározható anyagjellemzők
140-143
      3.2.7. A fajlagos törésmunka
143-146
      3.2.8. A szakítóvizsgálat eredményeit befolyásoló tényezők
147-148
      3.2.9. A szakítóvizsgálat legfontosabb alkalmazási területei
148-149
      3.2.10. Műanyagok szakítóvizsgálatának speciális kérdései
149-160
         3.2.10.1. Műanyag próbatestek
149-150
         3.2.10.2. Műanyagok szakítódiagramjának típusai és a diagram jellegzetes szakaszai
150-153
         3.2.10.3. A szakítódiagramból meghatározható legfontosabb mechanikai jellemzők
153-155
            3.2.10.3.1. Szilárdsági jellemzők
154
            3.2.10.3.2. Alakváltozási jellemzők
154-155
         3.2.10.4. Műanyagok szakítóvizsgálatának eredményeit befolyásoló tényezők
155-160
            3.2.10.4.1. A polimer szerkezetével kapcsolatos tényezők
156-158
            3.2.10.4.2. A vizsgálati körülmények hatása a polimerek szakítóvizsgálatának eredményére
158-159
            3.2.10.4.3. A próbatest méretének és előállítási módjának hatása
160
   3.3. Nyomó-, hajlító-, nyíró- és csavaróvizsgálat
161-166
      3.3.1. Nyomóvizsgálat
161-162
      3.3.2. Hajlítóvizsgálat
162-164
      3.3.3. Nyíróvizsgálat
165
      3.3.4. Csavaróvizsgálat
166
   3.4. Kúszásvizsgálatok
167-177
      3.4.1. Kúszásvizsgálatnál használt próbatestek és gépek
170-173
      3.4.2. A kúszásvizsgálat eredményeinek meghatározása
173-175
      3.4.3. Interpolációs és extrapolációs módszerek
175-177
   3.5. Ütővizsgálat
178-193
      3.5.1. A vizsgálat célja, lényege
179
      3.5.2. Próbatest típusok
179
      3.5.3. A vizsgálat elvégzése és kiértékelése
180-181
      3.5.4. A hőmérséklet hatása az ütőmunkára, az átmeneti hőmérséklet meghatározása
181-183
      3.5.5. Az átmeneti hőmérsékletet befolyásoló tényezők
183-185
      3.5.6. Az átmeneti hőmérséklet alkalmazása az anyagkiválasztásban
185-188
         3.5.6.1. Nyomástartó edények megengedhető minimális üzemi hőmérsékletének meghatározása
186-187
         3.5.6.2. Hegesztett kivitelű acélszerkezetek anyagkiválasztási rendszere
187-188
      3.5.7. Hegesztett kötések ütő vizsgálata
188-[189]
      3.5.8. A műszerezett ütő vizsgálat
190-193
   3.6. Fárasztóvizsgálat
194-232
      3.6.1. Ismétlődő terhelések típusai, jellemzői
196-197
      3.6.2. Fárasztóvizsgálathoz használt próbatestek és gépek
198-206
      3.6.3. Kifáradási görbék
207-209
      3.6.4. Fárasztóvizsgálatok és eredményeik értékelése
209-217
         3.6.4.1. Kisciklusú fárasztás
210-212
         3.6.4.2. Nagyciklusú fárasztás és az eredmények statisztikus értékelése
212-217
      3.6.5. Kifáradási biztonsági diagramok
217-222
      3.6.6. A halmozódó károsodás elmélete
222-224
      3.6.7. Gyorsított fárasztóvizsgálatok
224-226
      3.6.8. A fárasztóvizsgálat eredményeit befolyásoló tényezők
226-229
      3.6.9. Bemetszések, feszültséggyűjtő helyek hatása
229-230
      3.6.10. Összefüggések a kifáradási határ és más anyagi mérőszámok között
231-232
   3.7. Korróziós vizsgálatok
233-260
      3.7.1. A korróziós károsodások és jelentőségük
233-234
      3.7.2. A korróziós folyamatok típusai
234-235
      3.7.3. A korróziót előidéző és sebességét befolyásoló tényezők
236-240
         3.7.3.1. Fémes anyagok korróziója
236-238
         3.7.3.2. Korrózió a nemfémes anyagokban
238-240
      3.7.4. A korrózió megjelenési formái
240-246
      3.7.5. A korrózióvédelem alapelvei
246-248
      3.7.6. Korróziós vizsgálatok
248-259
      3.7.7. A korróziós vizsgálatok dokumentálása, jegyzőkönyvezése
259
      3.7.8. A korróziós vizsgálattal nyert információk értéke, megbízhatósága
260
   3.8. Technológiai próbák
261-290
      3.8.1. A képlékenyalakítás technológiai próbái
261-282
         3.8.1.1. A folyási görbe felvételének módszerei
261-270
            3.8.1.1.1. Húzott huzalok egyezményes folyáshatárának mérése
262-263
            3.8.1.1.2. A kontrahált profil leírása
263-265
            3.8.1.1.3. Hagyományos nyomó próbatest vizsgálata
265-266
            3.8.1.1.4. Hagyományos próbatest nyomóvizsgálata-értékelés extrapolációs módszerrel
266
            3.8.1.1.5. Különleges nyomó próbatestek vizsgálata
267
            3.8.1.1.6. Lapos próbatest síkalakváltozásos zömítése (Watts-Ford módszer)
268-269
            3.8.1.1.7. Az alakítási szilárdságot befolyásoló tényezők
269-270
         3.8.1.2. Az r-n vizsgálat
270-275
            3.8.1.2.1. Az r képlékenységi anizotrópia tényező
270-272
            3.8.1.2.2. Az n keményedési kitevő
272-273
            3.8.1.2.3. Zömítővizsgálat
273-274
            3.8.1.2.4. Hajlítóvizsgálat
274-275
         3.8.1.3. Fémlemezek és szalagok vizsgálatai
275-278
            3.8.1.3.1. Erichsen-féle mélyítővizsgálat
275-276
            3.8.1.3.2. Csészehúzó vizsgálat
276-277
            3.8.1.3.3. Hajtogatóvizsgálat
277-278
            3.8.1.3.4. Alakítási öregedés vizsgálata ütőpróbatesttel
278
         3.8.1.4. Csövek vizsgálatai
279-281
         3.8.1.5. Huzalok technológiai vizsgálatai
281-282
      3.8.2. A hegeszthetőség vizsgálata
282-290
         3.8.2.1. A hegeszthetőség fogalma és tényezői
282-283
         3.8.2.2. Kristályosodási repedések
283-286
            3.8.2.2.1. Melegszakító vizsgálat
283-284
            3.8.2.2.2. MVT-vizsgálat
285-286
         3.8.2.3. Hidegrepedések
286-287
            3.8.2.3.1. CTS-vizsgálat
286-287
            3.8.2.3.2. Tekken-vizsgálat
287
         3.8.2.4. Teraszos repedések
288-290
            3.8.2.4.1. A vastagság irányú kontrakció vizsgálata
288-289
            3.8.2.4.2. Cranfield-próba
290
   3.9. Törésmechanikai vizsgálatok
291-[348]
      3.9.1. Törésmechanikai alapelvek
291-302
         3.9.1.1. Lineárisan rugalmas törésmechanika
292-298
            3.9.1.1.1. Feszültségintenzitási tényező koncepció
292-297
            3.9.1.1.2. Energiaelmélet
297-298
         3.9.1.2. Kis képlékeny tartományú lineárisan rugalmas törésmechanika
298-300
         3.9.1.3. Képlékeny törésmechanika
300-302
            3.9.1.3.1. CTOD elmélet
300-301
            3.9.1.3.2. J-integrál elmélet
301-302
      3.9.2. Próbatestek, vizsgálattechnikai kérdések
302-306
      3.9.3. A terjedő repedés méretének mérési módszerei
306-312
         3.9.3.1. Optikai módszer
307-308
         3.9.3.2. Compliance módszer
308-310
         3.9.3.3. Villamos potenciáleséses módszer
310-311
         3.9.3.4. A repedésfront hevítéssel való elszínezése
311-312
      3.9.4. A Kic törési szívósság meghatározása
312-319
         3.9.4.1. Fémes anyagok Kic törési szívosságának meghatározása
312-315
         3.9.4.2. Kerámiák vizsgálatának speciális kérdései
315-316
         3.9.4.3. A Vickers lenyomatos törési szívosság meghatározása
316-319
         3.9.4.4. Különböző anyagminőségek törési szívossága
319
      3.9.5. Fáradásos repedésterjedési sebesség vizsgálatok
320-325
      3.9.6. A kritikus repedéskinyílás meghatározása
325-328
      3.9.7. A Jic szívóssági mérőszám és az R-görbe meghatározása
328-333
         3.9.7.1. A Jic szívossági mérőszám meghatározása
328-331
         3.9.7.2. A R-görbe meghatározása
331-333
            3.9.7.2.1. Többpróbatestes módszer
331-333
            3.9.7.2.2. Egypróbatestes módszer
333
      3.9.8. Korróziós törési szívósság, fáradásos repedésterjedés korrozív közegben
334-337
         3.9.8.1. A korroziós törési szívosság meghatározása
334-335
         3.9.8.2. Fáradásos repedésterjedés korrozív közegben
335-337
      3.9.9. A Kla repedésmegállási törési szívósság vizsgálata
337-340
      3.9.10. Törési biztonság
340-[348]
         3.9.10.1. Törési biztonság a lineárisan rugalmas törésmechanikában
341-342
         3.9.10.2. Törési biztonság a képlékeny törésmechanikában
342-[348]
            3.9.10.2.1. CTOD elmélet
342-344
            3.9.10.2.2. J-integrál elmélet
344-345
            3.9.10.2.3. Két kritérium módszer
345-[348]
4. Hibafeltáró vizsgálatok
349-418
   4.1. Ultrahangos vizsgálat
351-371
      4.1.1. Az ultrahang gerjesztése
351-353
      4.1.2. Az ultrahang terjedése
353-355
      4.1.3. Ultrahangvizsgálati elvek
355-358
         4.1.3.1. Vizsgálat a rezonancia elv alapján
355
         4.1.3.2. A hang-fénytani eljárás elve
355-356
         4.1.3.3. Hangvisszaverődési elven alapuló eljárás
356-357
         4.1.3.4. A hangátbocsátás elvére épülő vizsgálat
357-358
      4.1.4. Az ultrahang visszaverődés törvényei
358-361
         4.1.4.1. Ultrahang visszaverődés határfelületnél
358-360
         4.1.4.2. Visszaverődés anyagon belüli repedésnél
361
      4.1.5. Anyagminőségek vizsgálhatósága ultrahanggal
361-362
      4.1.6. A hibanagyság meghatározása AVG módszerrel
362-365
         4.1.6.1. Az AVG diagram szerkeztése
362-364
         4.1.6.2. Az AVG diagramok alkalmazása
364-365
         4.1.6.3. A hibanagyság meghatározásának további módszerei
365
      4.1.7. Az ultrahangos vizsgálat gyakorlati alkalmazásai
366-371
         4.1.7.1. Lemezanyagok vizsgálata
366
         4.1.7.2. Csövek, nyomástartó edények vizsgálata
366-367
         4.1.7.3. Kovácsolt alkatrészek, rudak vizsgálata
367
         4.1.7.4. Vasúti sínek ellenőrzése
368
         4.1.7.5. Hegesztési varratok minősítése
368-371
   4.2. Radiológiai vizsgálatok
372-391
      4.2.1. Röntgenvizsgálat
373-378
         4.2.1.1. A röntgensugár előállítása
373-374
         4.2.1.2. A hibakimutatás elve
374-375
         4.2.1.3. A röntgenvizsgálat paraméterei
375-378
            4.2.1.3.1. A röntgenfilm minősége
375-376
            4.2.1.3.2. A katód fűtőárama
376
            4.2.1.3.3. A csőfeszültség
376
            4.2.1.3.4. A fókusz-tárgy távolság megválasztása
377
            4.2.1.3.5. Az expozíciós idő
377-378
      4.2.2. Izotópos vizsgálatok.
378-380
      4.2.3. A radiológiai vizsgálatok hibakimutathatósága
380-382
      4.2.4. Vizsgálati elrendezések
382-383
      4.2.5. Hegesztési varratok radiológiai minősítése
384-385
      4.2.6. A hegesztési varratok hibáinak jelölése
385-389
         4.2.6.1. Repedések-100 jelű főcsoport
385-386
         4.2.6.2. Üregek-200 jelű főcsoport
386-387
         4.2.6.3. Szilárd zárványok-300 jelű főcsoport
387-388
         4.2.6.4. Kötési hibák-400 jelű főcsoport
388
         4.2.6.5. Alakhibák-500 jelű főcsoport
388-389
         4.2.6.6. Egyéb hibák-600 jelű főcsoport
389
      4.2.7. A varrathibák mérete és gyakorisága
390-391
         4.2.7.1. Síkszerű hibák
390
         4.2.7.2. Gömbszerű térfogatjellegű hiba
390-391
         4.2.7.3. Nyújtott térfogatjellegű hibák
391
         4.2.7.4. Gázzárványhalmaz
391
   4.3. További roncsolásmentes vizsgálati módszerek
392-412
      4.3.1. Vizuális vizsgálatok
393-394
         4.3.1.1. Acélszerkezetek felületi hibái
393
         4.3.1.2. Vizuális vizsgálat szemrevételezéssel
393-394
      4.3.2. Optikai és endoszkópos módszerek
394-395
      4.3.3. Festékdiffúziós vizsgálatok
396-397
         4.3.3.1. A penetrálóvizsgálat elve
396-397
         4.3.3.2. A penetráló-folyadékos vizsgálat fázisai
397
      4.3.4. A roncsolásmentes vizsgálat mágneses módszerei
397-401
         4.3.4.1. A ferromágneses anyagok sajátosságai
398
         4.3.4.2. A mágneses vizsgálat módszerei
398-401
            4.3.4.2.1. Vizsgálat sarokmágnesezéssel
399-400
            4.3.4.2.2. Árambevezetéses módszerek
400
            4.3.4.2.3. Vizsgálóporok és szuszpenziók
401
      4.3.5. Örvényáramos vizsgálatok
401-407
         4.3.5.1. Az örvényáramos vizsgálatok anyagvizsgálati alkalmazási lehetőségei
401-402
         4.3.5.2. Az anyagfolytonossági hibák kimutatása
402-407
            4.3.5.2.1. Örvényáramos vizsgálati elvek
402-405
            4.3.5.2.2. Vizsgálati elrendezések
405-407
      4.3.6. Az akusztikus emissziós vizsgálatok
408-412
         4.3.6.1. Az akusztikus emisszió forrásai
408-409
         4.3.6.2. Az akusztikus jelek formái
409-410
         4.3.6.3. A hibák típusának és helyének meghatározása
410-411
         4.3.6.4. Az akusztikus emissziós vizsgálatok előnyei
411-412
         4.3.6.5. A vizsgálat fontosabb alkalmazásai
412
   4.4. Anyagvizsgálati módszerek alkalmazása a műszaki diagnosztikában
413-418
      4.4.1. A műszaki diagnosztika fogalma
413
      4.4.2. Műszaki diagnosztika az üzemfenntartásban
414
      4.4.3. A diagnosztikai módszerek csoportosítása
415-418
5. Válogatott fejezetek
419-482
   5.1. Anyagvizsgálati mérőszámok matematikai-statisztikai értékelése
421-444
      5.1.1. Mérési sorozatok jellemzése
422-431
         5.1.1.1. Átlag,szórás,relatív szórás
422-424
         5.1.1.2. Eloszlásfüggvény, sűrűségfüggvény
424-427
         5.1.1.3. Valószínűségi papírok
427-431
      5.1.2. Szignifikanciapróbák
432-440
         5.1.2.1. Egymintás u-próba
433
         5.1.2.2. Egymintás t-próba
434
         5.1.2.3. Kétmintás u-próba
434-435
         5.1.2.4. Kétmintás t-próba
435-436
         5.1.2.5. F-próba
436-437
         5.1.2.6. Bartlett-próba
437
         5.1.2.7. Wilcoxon-próba
437-440
            5.1.2.7.1. A Wilcoxon-próba kis minták esetében
438-439
            5.1.2.7.2. A Wilcoxon-próba nagy minták esetében
439-440
      5.1.3. Változók közötti kapcsolatok vizsgálata
440-444
         5.1.3.1. Kétváltozós lineáris regresszió
441-442
         5.1.3.2. Kétváltozós nemlineáris regresszió
442-443
         5.1.3.3. Többváltozós lineáris regresszió
443-444
   5.2. Az anyagvizsgálat, mint minősítő tevékenység
445-467
      5.2.1. A minőség fogalma
445-446
      5.2.2. A minőségügyi rendszerek szükségessége
446-447
      5.2.3. A minőségügyi rendszerek alapfogalmai
448-450
         5.2.3.1. Minőségpolitika
448
         5.2.3.2. Minőségirányítás
448
         5.2.3.3. Minőségügyi tervezés
448
         5.2.3.4. Minőségszabályozás
448-449
         5.2.3.5. Minőségbiztosítás
449
         5.2.3.6. Nyomonkövethetőség
449
         5.2.3.7. Minőségértékelés
449-450
         5.2.3.8. Minőségfelügyelet
450
         5.2.3.9. Visszatartási pont
450
         5.2.3.10. Minőségügyi audit
450
      5.2.4. A minőségügyi rendszerek modelljei
451-452
         5.2.4.1. A korszerűsített minőségellenőrzés
451
         5.2.4.2. A szabványokon alapuló minőségbiztosítás
451-452
      5.2.5. Az ISO 9000 szerinti minőségügyi rendszer
452-455
         5.2.5.1. A minőségügyi rendszer kialakítása
452-453
         5.2.5.2. A minőségügyi rendszer tanúsítása
453-454
         5.2.5.3. A minőségügyi rendszer dokumentációi
454-455
            5.2.5.3.1. Minőségügyi kézikönyv
454
            5.2.5.3.2. Minőségügyi eljárások
454-455
            5.2.5.3.3. Minőségügyi munkautasítások
455
      5.2.6. A teljes körű minőségirányítás
455-458
         5.2.6.1. A TQM jelentése
455-457
         5.2.6.2. A minőségjavítás eszközei
457-458
      5.2.7. A minőségellenőrzés statisztikai módszerei
458-467
         5.2.7.1. A mintavételes ellenőrzés hisztogramos módszere
459-463
         5.2.7.2. A mintavételes ellenőrzés Pareto diagramja
463-464
         5.2.7.3. A Gauss-féle normál eloszlás alkalmazása
464-467
   5.3. Az anyagvizsgáló laboratóriumok működése és akkreditálása
468-482
      5.3.1. Az anyagvizsgáló laboratóriumok működése
468-471
         5.3.1.1. Tárgyi és személyi feltételek
468-469
         5.3.1.2. Munkaeljárások
469-471
         5.3.1.3. Pártatlanság, függetlenség és tisztesség
471
      5.3.2. Vizsgálati jegyzőkönyvek
471-475
      5.3.3. Minőségügyi rendszer
476
      5.3.4. Az anyagvizsgáló laboratóriumok akkreditálása
477-480
         5.3.4.1. Az akkreditálási folyamat
477-479
         5.3.4.2. Az akkreditálásból eredő kötelezettségek
479-480
      5.3.5. Laboratóriumjártassági vizsgálat
481-482
Irodalomjegyzék
483-485
Szabványok, műszaki irányelvek
486-488
Tárgyszójegyzék
489-495
Hátsó lap
Hátsó borító