Településtervezés I. (3/1)

Az embert tudata, tudatossága különbözteti meg a többi élőlénytől. A tudatosság azt jelenti, hogy nem csak a múltjában szerzett tapasztalatokra emlékszik, hanem az elkövetkező, jövőbeli cselekedeteit is végig tudja gondolni, tervezni tud. A legfontosabb emberi tulajdonság, a tudatosság azt jelenti, hogy képesek vagyunk elszakadni a pillanatnyi valóságtól, és mást, számunkra kedvezőbbet, jobbat akarunk. Képesek vagyunk elképzelni ezt a jobbat, s végiggondoljuk, hogy ennek érdekében mit kell tegyünk: tervezünk. A tervezés képessége az egyik legalapvetőbb emberi tulajdonság. Ez a képesség tette lehetővé, hogy településekben élhetünk, hogy villannyal világíthatunk és repülőgépeken utazhatunk. Az egyéni tervezés nélkülözhetetlen része életünknek. Megtervezzük már jó előre a szabadságunkat, hogy elutazunk-e, mikor és hová. Tervünket azonban egyeztetnünk kell családunkkal, útitársainkkal. A kiindulópont az adott állapot, helyzet ismerete, például, hogy mennyi pénzünk van a nyaralásra, szüléink be tudnak-e segíteni, vagy mit kell tennünk annak érdekében, hogy az adott időre rendelkezésünkre álljon a szükséges pénz. Szükséges, hogy úticélunk (hogy várost akarunk-e nézni, síelni menjünk-e, vagy fürdeni) egyezzen meg útitársaink véleményével is. Aztán egyeztetniük kell helyzetünket, reális lehetőségeinket a céllal, s ennek során dönthetjük csak el, hogy sí program esetén a Normafán, a Kékestetőn, Szlovákiában vagy az Alpokban fogunk-e síelni, vagy hogy városnézés esetén a hazai, az európai vagy az amerikai városokban akarunk-e nézelődni. A terv pontosításához áttanulmányozzuk a vonatkozó útikönyveket, térképeket, felderítjük a szállás lehetőségeket, térképeket tanulmányozunk, részletesebb információkat gyűjtünk, s ezek alapján gondolatban több fázisban pontosítjuk, részletezzük a tervünket. Gondolatban "modellezzük" az utazásunkat. Ez a folyamat egészen a terv realizálásáig tart, tehát egyre pontosabb, részletesebb tervünk áll össze gondolatilag mindaddig, míg elutazunk. Maga a realizálás is tervezetten, több lépcsőben és célorientáltan folyik. Kiegészítjük az utazáshoz szükséges felszerelésünket, szállodát foglalunk, megvásároljuk a jegyeket, stb. Az egyes emberek azonban különböző közösségekben élnek. Emberségünknek ez ugyanúgy része, mint a tudatosság. Ahogyan mi magunk, saját egyéni életünkben tervezünk, a különböző szintű közösségek is megtervezik saját jövőjüket. Ez a társadalmi tervezés. A közösségek azonban több szintűek, a kultúra, az érdekviszonyok viszonylagos azonossága mentén beszélhetünk nemzeti és települési közösségekről, és még a települési közösség sem tekinthető homogénnek, ezért az elhatározásokat más közösségi szintekkel, és a településen belül is az egyes csoportokkal, azok képviseletével is egyeztetni kell. így a közösségi tervezés már írásos, térképi, stb. rögzítést is követel. Csak ezekkel az információ-hordozókkal tudhatjuk az adott tervet az érintettekkel megismertetni. Ilyen terveket készítenek a költségvetési szervek, az Országgyűlés is megtervezi a költségvetési törvényben az ország működéséhez szükséges közkiadásokat, és az ezek biztosításához szükséges bevételeket.