Válogatott fejezetek a rendszeres alkotmánytan köréből (2/1)

Valamely állam "teljes" joga /jogi rendje/ nagyjában - egészében két nagy területre esik szét; a közjogra és a magánjogra. Ez a felosztás már a klasszikus római jogban is ismeretes volt, igazán markánssá azonban csak a 19. században - a szabad liberális jogállamban elméletével és nem utolsósorban az állam és a társadalom "kettéválásával" , dualizmusának létrejöttével - vált. A jog duális struktúrája, állami és privát szférára osztása mindamellett máig viták tárgya, amely napjainkban leginkább abban a 'véleményben fejeződik ki, hogy a modern "szolgáltató - feladatmegoldó - szükségletkielégítő állam feltételei között a kőz- és a magánjog megkülönböztetése /különösen merev elhatárolása,/ immár elveszítette igazi jelentéstartalmát. A közöttük kitapintható különbségek miatt azonban semmiképpen nem moshatók össze. A közjog azokat a jogi normákat fogja át, amelyek az egyeseket az államhoz, mint főhatalomhoz /adott esetben erőszakszervezethez/ kötik. Ide sorolják különösen a nemzetközi jogot, az államjogot, az igazgatási jogot, a büntetőjogot, a törvénykezési és eljárási jogokat, a vallásjogot, de néhányan itt találnak helyet az adójog és a társadalombiztosítási jog számára is. A magánjog körbe viszont a polgárjog vagy civiljog tartozik, amelynek egyes részterületei - viszonylagos önállóságot élvezve - külön is tárgyai lehetnek a magánjognak, így a kereskedelmi, a társasági, az értékpapír- és váltójog, a szabadalmi és a találmányjog. Miben különbözik már most egymástól a közjogi és a magánjogi jogviszony? Főképpen az alábbiakban: a/ A szervezeti és cselekvési formákban, b/ Az eljárási és az illetékességi szabályokban...